A Gazdasági Versenyhivatal 45/2006/27 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft. és mások

Vj-45/2006/27

Vj-45/2006/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft. (Budapest), a Union Biztosító Zrt. (Budapest) és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft. és az Union Biztosító Zrt. 2000. szeptember 19-től 2002. május 31-ig, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 2002. január 1-től 2002. május 31-ig az "MBI Befektetési Jövőszámla" elnevezésű biztosítási termékhez kapcsolódó hitellehetőséggel kapcsolatban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.

A Versenytanács kötelezi

- az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft-t 72.000.000 Ft (Hetvenkétmillió forint),

- az Union Biztosító Zrt-t 24.000.000 Ft (Huszonnégymillió forint)

- a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-t 3.000.000 Ft (Hárommillió forint)

bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára kötelesek megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Versenytanácsnál benyújtható vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel lehet kérni.

Indoklás

1. A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft. (a továbbiakban: MBI), az Union Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Union) és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (a továbbiakban: KH) ellen, hogy észlelte, az Union MBI által értékesített "MBI Befektetési Jövőszámla" elnevezésű életbiztosítási termékét a KH kapcsolódó (kedvezményes) hiteltermékével ajánlották az ügyfelek részére, ugyanakkor az eljárás alá vontak között a konstrukcióra vonatkozóan megállapodás nem jött létre, s az eljárás alá vontak magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vontak Az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft.

2. Az MBI 1989-ben kezdte meg tevékenységét. Fő tevékenysége biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység. Elsődlegesen biztosításközvetítést folytat. Ügynökei egyéni vállalkozók és betéti társaságok, s multilevel rendszerben tevékenykednek.

2005. évi nettó árbevétele 729.022.000 Ft volt.

3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) 1990. június 6-án 28/1990. számú határozatában engedélyezte az MBI számára a biztosítási alkuszi tevékenység folytatását.

A PSZÁF 2000. július 19-i, II-61/2000. számú határozatában megállapította, hogy az MBI a számára engedélyezett biztosítási alkuszi tevékenységtől eltérően biztosítási ügynöki tevékenységet végez, s kötelezte az MBI-t, hogy a tevékenységét alapvetően meghatározó - a biztosítókkal fennálló - szerződéseit 2001. január 10-ig dolgozza át úgy, hogy ezáltal tevékenysége megfeleljen a számára engedélyezett biztosítási alkuszi tevékenységre irányadó törvényes előírásoknak. A határozat indokolása kiemelte, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 31.§-ának (a határozat meghozatalakor hatályos) (2) bekezdése alapján biztosításközvetítői tevékenység két formában, biztosítási alkuszként és biztosítási ügynökként végezhető. A 31.§ (3) bekezdése értelmében az alkusz ügynöki tevékenységet nem végezhet. A biztosítási alkusz és a biztosítási ügynök fogalmának összevetését követően a határozat ismertette, az MBI ügyvezetője a PSZÁF-nak megküldött iratokat kísérő levelében kijelentette, hogy az MBI és az ügyfelek között nincs szerződéses viszony, így szerződés sincs. Ezzel szemben csatolta több biztosítóval fennálló szerződéseit, amely szerződésekben az érintett biztosító bízza meg az MBI-t biztosítási ügyletek közvetítésével. A PSZÁF megállapította, hogy az MBI biztosítók megbízásából jár el, a számára engedélyezett biztosítási alkuszi tevékenységgel szemben ténylegesen biztosítási ügynöki tevékenységet végez, megsértve a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 31.§-ának (3) bekezdését és 32.§-ának (1) bekezdését.

Ezt követően az MBI 2000. december 28-án kérelmezte a 28/19990. számú engedély visszavonását, amelyről a PSZÁF 2001. február 6-án II/55/2001. számú határozatában döntött, s ugyanezen a napon a II/54/2001. számú határozatban engedélyezte az MBI számára, hogy többes biztosítási ügynöki tevékenységet végezzen [a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 32.§-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. A 37.§ (2) bekezdése szerint a többes biztosítási ügynök tevékenységét két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, s tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl, a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre].

A PSZÁF 2005. február 3-án kelt E-II/384/2005. számú határozatában az MBI kérelmére az MBI részére 2001. február 1-jén II/54/2001. számon kiadott, többes biztosítási ügynöki tevékenység folytatására jogosító engedélyt visszavonta és nyilvántartásából törölte, a 2005. május 30-i keltezésű E-II/376/2005. számú határozatban pedig engedélyezte, hogy az MBI független biztosításközvetítői (többes ügynöki) tevékenységet folytasson 2005. február 4-i hatállyal.

4. A Versenytanács a Vj-168/1998. számú versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatában megállapította, hogy az MBI és az AXA-Colonia Biztosító Rt. a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsítottak azzal, hogy

- biztos életbiztosítás fedezete melletti lakáshitelhez jutás lehetőségét,

- többszörös állami támogatást és átlagon felüli hozamot ígértek a fogyasztóknak, továbbá azzal, hogy

- 1998. február 23-tól nem tájékoztatták a fogyasztókat a hitelhez jutás általuk ismert feltételeiről.

A Versenytanács az MBI-t és az AXA-Colonia Biztosító Rt-t 3-3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Versenytanács egyebek között megállapította, az MBI az AXA-Colonia Biztosító Rt-vel egyeztetve folytatta azon piacszerzésre irányuló tájékoztatását, melynek a szerződéses ajánlatokban megmutatkozó eredménye, továbbá piaczavaró hatása az életbiztosítások piacán jelentkezett. Az egyeztetett tájékoztatás tartalmáért mindkét vállalkozás versenyjogi felelősséggel tartozik, figyelemmel arra is, hogy az eljárás alá vont vállalkozások előadása szerint az ügynökök a biztosítóval kötött megállapodás alapján keresték meg a fogyasztókat. A Versenytanács magát a fogyasztóknak nyújtott írt tájékoztatást hatáskörébe tartozóan abból a szempontból vizsgálta, hogy az írásbeli, illetve a beszélgetés-vázlaton alapuló szóbeli tájékoztatás során a fogyasztók döntési szabadságára kihatóan megtévesztésre alkalmas tevékenységet folytattak-e, melynek megítélésénél a tájékoztatások egymást erősítő tartalmát, illetve az azokban használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentését vette alapul. A fogyasztóknak adott információ, finanszírozási program néven olyan kidolgozott termékről informált, mely a megkötendő életbiztosítás fedezete melletti biztos lakáshitelhez jutást ígért úgy, hogy a fogyasztók a kínált lehetőségek hosszú távú takarékoskodás vagy hitelhez jutás között szabadon választhatnak. Ez a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjába ütközően valótlannak minősült, mivel a biztosító nem rendelkezett olyan termékkel, illetve jogi lehetőségekkel, melynek alapján az életbiztosítás fedezete melletti biztos hitelhez jutást, mint a termék a fogyasztók szempontjából lényeges részét garantálhatta volna. Az eljárás alá vont vállalkozások által sem vitatottan 1998. februárjáig semmilyen formában nem állt bank a lakáshozjutás feltételeként szolgáló hitelígéret mögött, illetve ezt követően sem biztosított olyan hitelintézetet, mely egyedül az életbiztosítás mellett hitelt adna, amiről a tájékoztatás szólt.