1995. évi XCVI. törvény

a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről[1]

Az Országgyűlés

a biztosítottak érdekeinek védelme,

az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítóintézetek iránti bizalom növelése,

a biztosítás és a biztosítóintézetek nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése,

a magánbiztosítási rendszer működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási szolgáltatások garanciáinak fokozása,

a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása,

a befektethető alapok bővítése,

a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló egységes állami biztosításfelügyeleti rendszer továbbfejlesztése,

a biztosítók kármegelőzésében vállalt szerepének elősegítése

érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - kiterjed:

a) a belföldön folytatott biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő,

b) a biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói,

c) a külföldi székhelyű biztosítóintézet magyarországi képviselete által folytatott

tevékenységre, valamint

d)[2] kizárólag a kiszervezett tevékenységre annál a szervezetnél, amely az ügymenet kiszervezése esetén ennek elvégzésére megbízást kapott,

e)[3] a belföldi által külföldi biztosítóval kötött biztosítási szerződésekre.

f)[4] a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítését szolgáló kártalanítási számla kezelésével foglalkozó szervezetnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére.

(2) E törvény rendelkezései a belföldi biztosítóintézet (a továbbiakban: biztosító) külföldön végzett biztosítási, illetve biztosítói képviseleti tevékenységére csak abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre,

b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló intézmény tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági díjat átalányként határozzák meg,

c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás közt utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),

d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre,

e)[5] az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére.

f)[6] a nemzetközi Zöld Kártya Egyezményből eredő feladatok ellátására.

g)[7] a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére.

(2)[8] Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg a magánnyugdíjpénztárak számára.

(3)[9] Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. számú melléklet A. részének 18. ágazatába sorolandó segítségnyújtási tevékenységre, ha azt valamely nem biztosítónak minősülő intézmény - a nemzetközi egyezmények által meghatározott feltételek alapján - már e törvény hatálybalépése előtt is végezte.

(4)[10]

Fogalmak

3. §[11] E törvény alkalmazásában

1. alárendelt kölcsöntőke: minden, a ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, valamint a kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja. Hitel esetében a tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges;

2.[12] befolyásoló részesedés:

a) az olyan közvetlen vagy közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy

b) olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testülete tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti, vagy elmozdíthatja, vagy szerződés alapján döntő üzleti befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani;

3. belföldi, külföldi: akit/amit a devizajogszabályok devizabelföldinek, illetve devizakülföldinek minősítenek;

4. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja: a nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élet-típusú (2. számú melléklet) biztosítási ágak;

5. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt alcsoportja;

6. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

7. biztosítottak érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

8. együttbiztosítás: díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;

9. értékkövetés: a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;

10. feltőkésítési szerződés: amelyben az előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres befizetések ellenében a kötelezett olyan kötelezettségeket vállal, amelyek időbeli tartama és összege egyértelműen meghatározott;

11. induló tőke:

a) a törvény hatálybalépése után alakuló biztosító egyesületek induló tőkéje a tagok által belépéskor befizetett - az alapszabályban rögzített mértékű - egyszeri hozzájárulások összege, amelyből a tagok csak az egyesület feloszlatásakor, illetve megszűnésekor részesedhetnek, az alapszabály szerinti mértékben,

b) a törvény hatálybalépése előtt alakult, biztosítási tevékenységet folytató egyesületek 1996. január 1-jei induló tőkéje,

ba) ha az egyesület éves beszámolóját a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmű-társulások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő induló tőke,

bb) ha az egyesület éves beszámolóját a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő jegyzett tőke

összege;

12. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) 26. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt meghatározás szerint;

13. kézbesítési megbízott: belföldön bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező magyarországi tulajdonú biztosítója vagy biztosítási alkuszcége;

14. kötvénykölcsön: az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig kamatozó kölcsön formájában nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számolnak el;

15. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő - a 8. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;

16. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;

17. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

18. mintafeltétel: a biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott biztosítási szerződési feltétel;

19. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt szolgáltatási rendszer alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amely tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza;

20. organizációs tőke: a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására szolgáló tőkerész;

21. segítségnyújtási tevékenység: olyan személyek javára történő segítségnyújtás, akik bajba kerülnek, illetőleg segítségre szorulnak. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, amennyiben e személy egy véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, segítségre szorul. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele különösen a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység;

22. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságot igazoló feltételek összessége;

23. szavatoló tőke: a biztosító saját tőkéjének azon része, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

24. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a járadéktartalék megállapításakor kalkulál;

25. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;

26. vagyoni biztosíték: pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy a pénzintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított hat hónapnál hosszabb lejáratú, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírletét) vagy bankgarancia;

27. veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja;

28.[13] viszontbiztosítási tevékenység: a biztosítási tevékenységet folytató által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása;

29.[14] Kártalanítási Számla: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartók, valamint - a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal - az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése.

30. főiroda: az a hely, ahol a külföldi székhelyű vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a központi ügyintézéssel kapcsolatos döntéshozatal történik, amennyiben az nem azonos a székhellyel;

31. külföldi székhelyű biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;

32. külföldi székhelyű alkusz: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási alkuszi tevékenységre jogosult;

33. külföldi székhelyű szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult;

34.[15] az ügymenet kiszervezése: a biztosítási tevékenység valamely részének más által történő végzése;

35. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az ügylet alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, vagy referencia ráta (alaptermék) értékétől függ, abból származtatható, és amely önálló kereskedés tárgya lehet;

36. alügynök: a biztosítási ügynök megbízásából, a biztosító javára eljáró személy. Közvetítői tevékenységének tartalmát a biztosítási ügynökkel kötött szerződése határozza meg;

37. hirdetés: a biztosítóra, biztosításközvetítőre vagy biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó, bármely kereskedelmi módon, - így különösen sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor keretében - közzétett figyelemfelhívás, ideértve azt hirdetést is, amely nem elsődlegesen hirdetésre irányuló cikkben, műsorban jelenik meg, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a biztosító kezdeményezésére vagy támogatásával jön létre;

38. jelzáloghitel: a biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő összeg mellett - Magyarország területén lévő ingatlanon - kivéve a termőföldet - alapított jelzálogjog. A jelzáloghitel összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei

4. §[16] (1) A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.

(2) Biztosítási tevékenységnek minősül a segítségnyújtási tevékenység (1. számú melléklet A. rész 18. ágazat) is.

5. §[17] (1) Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet. Külföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak magyarországi fióktelepen keresztül végezhet.

(2) Viszontbiztosítási tevékenységet külföldi székhelyű biztosító is végezhet.

(3) Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet.

(4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:

a) a matematikai eljáráson alapuló feltőkésítési szerződés kötését, és az ezzel összefüggő szolgáltatások teljesítését,

b) a feltőkésítési szerződés viszontbiztosítását, a feltőkésítési szerződésből származó vagyonnak a biztosító általi kezelését, ha az a tőke megőrzésére vonatkozó biztosítási garanciával vagy egy minimális hozadékra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolódik össze,

c)[18] a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelését és befektetését, a biztosító vagyonkezelési tevékenységét, ideértve - fedezeti céllal - a származtatott ügyletek kötését is,

d)[19] biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést,

e)[20] a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások közvetítését,

f)[21] a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügynöki tevékenységet,

g) jelzáloghitelezést,

h)[22] az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat.

i)[23] a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet.

(5)[24] Belföldi biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó külföldi biztosítóval a (6) bekezdésben meghatározottakon túl

a) külföldivel a belföldön lévő ingó és ingatlan vagyonával összefüggő vagyon- és felelősségbiztosítási,

b) a belföldön tartózkodó külföldi természetes személy betegség-, baleset- és kockázati haláleseti biztosítási szerződések tekintetében köthet közvetítői és szaktanácsadói szerződést.

(6) Belföldi külföldi biztosítóval nem köthet biztosítási szerződést, kivéve

a)[25] külföldön munkát vállaló betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási, külföldön lévő ingó vagyonára, bérelt lakására vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,

b) az a) pont alá nem eső, 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása idejére betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási szerződést,

c)[26] külföldön lévő ingatlanára, ajándékba kapott vagy örökölt ingó vagyontárgyaira vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,

d) a devizajogszabályokban meghatározott nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó e tevékenység keretei között a külföldön bekövetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosítási szerződést, és

e)[27] a belföldi biztosítónak külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosítási, külföldi kockázatra együttbiztosítási, valamint kockázatmegosztási és segítségnyújtási szerződést,

f) a belföldi biztosítónak a biztosítási szolgáltatások lebonyolítására kötött megállapodását, valamint

g)[28] ha a Magyarországon bejegyzett biztosítók valamely nem-életbiztosítási kockázatra nem vállalnak kötelezettséget és ezt a tényt a Felügyelet írásban igazolja.

(7)[29]

(8)[30] Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben - az érintett más államigazgatási szervek véleményét kikérve - a Felügyelet határoz.

5/A. §[31] A biztosítási termék terjesztése során bármely személynek tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígér különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy

b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A biztosítók

6. §[32] (1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként, egyesületként vagy külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepeként működhet.

(2) Az egyes szervezeti formákra

a)[33] biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.),

b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.),

c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.)

d)[34] külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.)

előírásait az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

A biztosító részvénytársaság

7. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.

(2) A biztosító részvénytársaság

a) csak névre szóló részvényt bocsáthat ki,

b) 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül, a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék,

c)[35] 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak,

d) cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(3)[36] A Felügyelet 71. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri, vagy meghaladja a jegyzett tőke tíz, húsz, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékát. Az öt százalékot elérő vagy meghaladó, de a felügyeleti engedélyezés következő szintjét el nem érő részesedés megszerzését a részesedést szerzőnek a részesedés megszerzését követő harminc napon belül a Felügyelethez be kell jelentenie.

A biztosító szövetkezet

Külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe[37]

7/A. §[38] (1) Külföldi székhelyű biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe (a továbbiakban: biztosító fióktelep) az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.

(2) A biztosító fióktelepnek rendelkeznie kell - elfogadását követő egy hónapon belül - az alapító külföldi biztosítónak a székhelyországban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhelyország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában. A biztosító fióktelep az ügyfelek kérésére az éves beszámolót helyszíni betekintésre köteles átadni.

(3) A biztosító fióktelepnek a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítani.

(4) A biztosító fióktelep olyan ág végzésére kérhet engedélyt, amelyre a külföldi székhelyű vállalkozás a székhely szerinti országban tevékenységi engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 45. § (2) bekezdésében foglaltakra.

8. § (1) Biztosító szövetkezetet legalább ötven tag alapíthat.

(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.

9. § (1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 46. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(2)[39] A 46. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

10. § (1) Egy részjegy névértéke legalább tízezer forint.

(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.

11. § (1) A biztosító szövetkezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat tevékenységet.

(2) A biztosító szövetkezet hitel- és kezesi biztosítást, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet.

(3) A Felügyelet a biztosító szövetkezet biztonságos működése érdekében részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

12. § (1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban

a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,

b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.

(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.

13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.

14. § A felügyelő bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek.

15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (77-78. §), vagy a 143. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.

(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.

16. § Nem lehet tisztségviselő és a biztosító szövetkezettel nem létesíthet munkaviszonyt az a személy, aki a biztosító szövetkezet működési területén lévő települési önkormányzat polgármestere, helyettese vagy jegyzője.

A biztosító egyesület

17. § A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

18. § (1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek.

(2) A 46. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(3)[40] Biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét csak akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.

19. § (1) A biztosító egyesület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat biztosítási tevékenységet.

(2)[41] A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

(3) A biztosító egyesület szolgáltatásait előre meghatározott szerződési feltételekben kell rögzíteni.

(4) A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosítás minimális tartalmi követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

20. § (1) A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:

a) az egyesület nevéről és székhelyéről,

b) céljáról és tevékenységi köréről,

c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,

d) az egyesület szervezetéről,

e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,

f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,

g) az eredmény felhasználási elveiről,

h) a veszteség rendezésének módjáról,

i) a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról, illetve a szolgáltatás csökkentésének lehetőségéről,

j) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről.

(2)[42] Felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatás-csökkentésre nincs lehetőség.

21. §[43] A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott módon és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.

22. § (1) Pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület legfelsőbb szerve írhat elő, ha más források nem elégségesek a tárgyévi kötelezettségek teljesítésére.

(2) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint az alapszabályban kell megállapítani.

(3) Az év közben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.

23. §[44] (1) A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90%-os viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

24. §[45] A biztosító egyesület - az Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha

a) az alapszabályban a működésére meghatározott időszak eltelt,

b) tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.

25. § (1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges az egyesület feloszlásához, egyesüléséhez (beolvadásához vagy összeolvadásához).

(2)[46] Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a biztosító egyesület megszűnésének időpontjában szűnik meg.

26. §[47] (1) Biztosító egyesületek egyesüléséhez vagy szétválásához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) Az egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó engedély megtagadása előtt a Felügyeletnek ki kell kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.

27. §[48]

28. §[49]

II. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI

Külföldi biztosító magyarországi képviselete

29. § (1) Külföldi székhelyű biztosító Magyarországon tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet. A képviselet jogi személy.

(2) A képviselet a képviselt biztosító nevében annak tevékenységét ismerteti.

(3) A képviselet biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet.

(4) A képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító nevének és a képviseleti jellegre történő utalásnak.

(5) A képviselet akkor minősül tartósnak, ha

a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást időköz nélkül váltó kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben a hat hónapot meghaladja, vagy

b) a kiküldött a tevékenységét annak időtartamától függetlenül tartós jellegre utaló körülmények között (pl. helységet bérelve) végzi.

(6)[50] A tartós képviselet az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldinek minősül.

30. § (1) A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselt biztosító nevét, szervezeti formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, tevékenységi körét, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó főbb adatait,

b) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az alkalmazni kívánt vezető(k) adatait,

c) a képviselet címét,

d) a működés tervezet időtartamát.

(2) A képviselet vezetője csak büntetlen előéletű személy lehet.

(3) A képviselet harminc napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek

a) megszűnését,

b) címének, fontosabb adatainak megváltozását,

c) a képviseletet vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.

Biztosításközvetítők

31. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység.

(2)[51] Biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási alkusz, valamint egyes és többes biztosítási ügynök végezhet. A biztosítási alkusz, valamint a többes biztosítási ügynök köteles megfelelő módon tájékoztatást adni az egyéni vagy társas vállalkozás, vagy az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában fennálló minden olyan közvetlen jogi, vagy gazdasági kapcsolatáról, amely eljárásuk pártatlanságát, a biztosítók közötti választás szabadságát befolyásolhatja. Ezt a tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

(3) Az alkusz ügynöki tevékenységet, az ügynök alkuszi tevékenységet nem végezhet.

(4) Az alkusz ügynököt és alügynököt nem foglalkoztathat.

(5) A biztosítási ügynök köteles tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatban álló biztosítót, amennyiben más biztosítóval is ügynöki szerződése áll fenn.

Biztosítási alkusz

32. § (1) A biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet. Nem minősül állandó megbízásnak ugyanakkor az a megállapodás, amelyben a biztosító és az alkusz a közvetített szerződések jutalékáról rendelkezik.

(2)[52] Az alkusz e tevékenységéért alapvetően attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja. Az alkusz - különösen, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra, vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja jutalékot (költségtérítést) nem tartalmaz - díjazásáról a megbízóval is megállapodhat.

(3) A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek

érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító vagy a megbízója felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A biztosítási alkusz biztosítási szaktanácsot is adhat.

(4)[53] A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért, felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.

(5) Ha az alkuszi megbízást, a megbízó a - megbízási szerződésnek megfelelő - biztosítási ajánlat közvetítése után felmondta, az alkusznak a megbízás teljesítésével felmerült költségei megtérítésére a megbízó köteles.

(6) A biztosítási alkusz - az 5. § (2), (5), valamint (6) bekezdésében foglaltak kivételével - csak belföldi biztosító szerződését közvetítheti.

33. §[54] (1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján csak olyan részvénytársaság vagy legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkusz legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási alkuszi fióktelep) végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi. A biztosítási alkusz a Felügyelet előzetes külön engedélye alapján - indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A biztosítási alkuszi fióktelep esetén az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[55] A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak és a biztosítási alkuszi fióktelepnek a 32. § (4) bekezdése szerinti felelőssége biztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti ötvenmillió forint összegű - külön jogszabályban meghatározott minimális tartalmi követelményeknek eleget tevő - felelősségbiztosítással vagy ötvenmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási alkusz igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.

(3)[56] Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnál és biztosítási alkuszi fióktelepnél az alkuszi tevékenység irányítója (biztosítás-szakmai vezető) csak az a személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosítási alkusznál legalább tízéves biztosítás-szakmai vezetői beosztást töltött be, és

c) kizárólag az adott gazdasági társaságnál vagy biztosítási alkuszi fióktelepnél folytatja az alkuszi tevékenységet,

d)[57] biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) Biztosítási alkusz csak a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést, létesíthet fiókot (irodát), telephelyet, illetve külföldön képviseletet.

34. §[58] A biztosítási alkuszi tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha az alkusz nem rendelkezik a 33. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, illetve a társaságnak és biztosítási alkuszi fióktelepnek nincs olyan, a 33. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja vagy alkalmazottja, aki alkalmas a biztosítási alkuszi tevékenység irányítására.

35. § (1) A biztosítási alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 96-99. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést - amelyről külön jogszabály rendelkezik - a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyeletnek be kell küldeni.

36. § (1) A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha

a)[59] az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen ha nem gondoskodik a felelősségbiztosítási szerződése, illetve vagyoni biztosítéka folyamatos fenntartásáról;

b)-c)[60]

d) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

e) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,

f)[61] a felügyeleti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.

(2)[62] A biztosítási alkuszi fióktelep engedélyét a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonhatja, ha a külföldi székhelyű biztosítási alkusz tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.

(3)[63]

Biztosítási ügynök

37. §[64] (1) A biztosítási ügynök - az alügynök kivételével - a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet.

(2) Biztosítási ügynöki tevékenység egyes vagy többes biztosítási ügynökként végezhető. Az egyes biztosítási ügynök tevékenységét egy biztosítóval fennálló jogviszony, a

többes biztosítási ügynök tevékenységét két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi. A többes biztosítási ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl, a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

(3)[65] Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve fenntartott biztosítási szerződés után jár. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 18-21. §-aiban foglaltak szerinti kiegyenlítés az ügynököt csak a biztosítóval írásban kötött erre irányuló megállapodás esetében illeti meg.

(4) Az egyes biztosítási ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító felelős.

(5) Az alügynök tevékenységéért,

a) ha az alügynök egyes biztosítási ügynök megbízásából tevékenykedik, a biztosító felelős;

b) ha az alügynök többes biztosítási ügynök megbízásából tevékenykedik, a többes ügynök felelős.

(6) Az alügynök egyidejűleg nem állhat egyes és többes biztosítási ügynökkel szerződéses jogviszonyban.

(7) Az alügynököt az egyes biztosítási ügynök köteles bejelenteni a biztosítónak.

(8) A biztosítási ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító által kiállított igazolvány alapján folytathatja.

(9) A biztosítók az általuk foglalkoztatott egyes biztosítási ügynökökről nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait a 11. számú melléklet tartalmazza.

(10) A biztosítási ügynökök képzettsége, valamint elnevezésük használata (42. §) tekintetében a biztosítók kötelesek szabályzatot alkotni.

37/A. §[66] (1) Többes biztosítási ügynöki tevékenység csak a Felügyelet engedélyével végezhető.

(2) A többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és külföldi székhelyű többes ügynök magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: többes ügynöki fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként legalább 50 millió forint összegű - külön jogszabályban meghatározott minimális tartalmi követelményeknek eleget tevő - felelősségbiztosítással vagy 50 millió forint értékű vagyoni biztosítékkal rendelkeznie.

(3) Többes ügynökként, többes ügynöki tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve többes ügynöki fióktelepnél a többes ügynöki tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy többes biztosítási ügynökként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,

c) kizárólag az adott gazdasági társaságnál vagy többes ügynöki fióktelepnél folytatja a többes biztosítási ügynöki tevékenységet.

(4) A többes biztosítási ügynöki tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély kiadását a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a többes ügynök nem rendelkezik a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel.

(5) A többes biztosítási ügynök köteles a lebonyolított ügyletekről a 96-99. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést - amelyről külön jogszabály rendelkezik - a többes biztosítási ügynök köteles a tárgyévet követő év március 31-éig a Felügyeletnek megküldeni.

(6) A többes biztosítási ügynök tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha

a) az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen, ha nem gondoskodik felelősségbiztosítási szerződése folyamatos fenntartásáról,

b) nyilvántartása, illetve éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekét, vagy

d)[67] a felügyeleti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.

Vezérügynök

38. §[68] (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére is. Vezérügynöki megbízást csak egyes biztosítási ügynök kaphat.

(2) A biztosító a vezérügynöki megbízást köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

Biztosítási szaktanácsadó

39. § (1) A biztosítási szaktanácsadó a megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot; biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést nem közvetíthet.

(2) A biztosítási szaktanácsadó tevékenységét csak a Felügyelet engedélyével kezdheti el, illetőleg folytathatja.

(3)[69] A biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként legalább ötvenmillió forint összegű - külön jogszabályban meghatározott minimális tartalmi követelményeknek eleget tevő - felelősségbiztosítással vagy ötvenmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.

(4)[70] Biztosítási szaktanácsadóként, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve biztosítási szaktanácsadói fióktelepnél a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,

c) külön jogszabályban előírt tanácsadói szintű biztosítási képesítéssel rendelkezik.

(5) A biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a szaktanácsadó nem rendelkezik a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel.

40. § (1) A biztosítási szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha a szaktanácsadó

a) nem rendelkezik a 39. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel,

b) biztosítási vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytat,

c) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,

d)[71] felügyeleti ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.

(2)[72] Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - biztosítási szaktanácsadói fióktelep esetén - a Felügyelet akkor is visszavonja a tevékenységi engedélyt, ha a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.

(3) A biztosítási szaktanácsadó engedélyének visszavonása előtt ki kell kérni a szaktanácsadók érdekképviseleti szervének véleményét.

Anyabiztosító, leánybiztosító

41. §[73] Anyabiztosító, illetve leánybiztosító az a Magyarországon bejegyzett biztosító, amely az Szmt. 8/A. §-a értelmében anyavállalatnak, illetve leányvállalatnak minősül.

Az elnevezés védelme

42. §[74] (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a "biztosító", "biztosítási alkusz", "egyes biztosítási ügynök", "többes biztosítási ügynök" vagy "biztosítási szaktanácsadó" elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz, egyes biztosítási ügynök, többes biztosítási ügynök vagy biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:

a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök, valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdek-képviseleti szervezeteire,

b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá

c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.

Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult- vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

Hirdetésre vonatkozó szabályok[75]

42/A. § (1) Biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó fiatalkorúak körében biztosításkötésre felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvánosan folytathat.

(2) A biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél közvetlen rendelkezéssel kizárta.

(3) Hirdetést csak a Magyarországon bejegyzett és ilyen tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó tehet közzé.

42/B. §[76] A 42/A. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (Fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint.

HARMADIK RÉSZ

ENGEDÉLYEZÉS

I. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK

43. §[77] (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosítási, illetve azzal közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez (44-48. §) és megszüntetéséhez,

b) a biztosítási tevékenység módosításához (57. §),

c) a biztosítási állomány átruházáshoz (58. §),

d) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

e) a biztosítási alkuszi, illetve azzal közvetlenül összefüggő, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez (32-33. §, 37. §, 37/A. §, 39. §),

f) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak és biztonsági tőkéjének e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez,

g) a belföldi székhelyű biztosító által külföldön működő biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó alapításához, vagy külföldi biztosítóban, biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, külföldi képviselet, fiók létesítéséhez,

h) a belföldi székhelyű biztosítási alkusz által külföldön működő biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés szerzéséhez, illetve külföldi tartós képviselet, fiók (iroda) létesítéséhez,

i) a 71. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,

j) a biztosítási alkusz által belföldön biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához vagy ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedés szerzéséhez, fiók (iroda), telephely, illetve külföldön képviselet létesítéséhez,

k)[78]

l) az élet és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére

jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlásához,

m) a 33. § (3) bekezdésében, a 37/A. § (1) bekezdésében, a 39. § (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek alkalmazásához,

n) jelzáloghitelezési tevékenység megkezdéséhez, illetve megszüntetéséhez.

o)[79] a biztosító egyesületek részére történő vagyonkezelési tevékenység megkezdéséhez.

(2) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során.

(4)[80] Az (1) bekezdés g) és h) pontja, valamint - ha a biztosítási állományt külföldön bejegyzett biztosítótól veszik át - c) pontja tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a tevékenység helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(5)[81] Az 5. § (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység csak olyan biztosító egyesület részére végezhető, amellyel a biztosító intézet a biztosítási tevékenysége körében üzleti kapcsolatban áll. A tevékenység végzés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a Tpt.-ben a portfolió-kezelési tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A tevékenység végzése során a Tpt. portfolió-kezelésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

A biztosítási tevékenység megkezdésének feltételei

A fióktelep tevékenységének engedélyezése[82]

43/A. § (1) Fióktelep esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 33. §-ban, 39. §-ban és 44. §-ban foglaltak igazolásán túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a külföldi székhelyű vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző háromévi auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti ország Felügyeletének nyilatkozatát arról, hogy a Magyarországon történő fiókalapítás nem ütközik a székhely szerinti ország jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a külföldi székhelyű vállalkozás működését.

(2) A fióktelep esetén a tevékenységi engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túlmenően - a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti országban a felügyeletet gyakorló szervezet(ek) között,

b) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

d) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

e) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért.

(3) Ha a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás főirodája és székhelye nem egy országban van, akkor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek a főiroda és a székhely szerinti országra nézve is teljesülni kell.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződések megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

44. § (1) A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az alapszabályt (alapító okiratot),

b) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke meglétének igazolását,

c) az üzleti tervet,

d) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását.

e)[83] az alapító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges összes lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(2)[84] Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) nem rendelkezik a tevékenység megkezdéséhez szükséges, 46. § szerinti tőkével, vagy az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához ezt meghaladóan szükséges gazdasági háttérrel,

b) befolyásoló részesedés szerzése esetén nem felel meg a 71. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, illetve, ha a kérelmezővel szemben a 71. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll,

c) üzleti terve nem felel meg a 47. § rendelkezéseinek, illetve nem nyújt elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére,

d) nem rendelkezik az e törvény által előírt személyi és tárgyi feltételekkel,

e) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

f) jelzáloghitelezési tevékenység esetén nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel.

45. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki.

(2)[85] Biztosító élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére nem alapítható, kivéve a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítót, valamint az életbiztosítási ágat művelő biztosítónak az 1. számú melléklet A. részének 1. és 2. pontjában meghatározott kockázatok vállalását.

(3) A nem-életbiztosítási ágra vonatkozó engedély többféle ágazatnak a 1. számú melléklet C. részében meghatározott módon történő együttes művelésére is kiterjedhet.

46. §[86] (1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a biztosító fióktelepnek megfelelő tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására (organizációs tőkerész), valamint

b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).

(2) Az organizációs tőkerész minimális értéke

a)[87] részvénytársaságnál és fióktelepnél százmillió forint,

b) biztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,

c) biztosító egyesületnél egymillió forint.

(3) A biztosító organizációs tőkéjét a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a 80-81. § előírásai szerint.

(5)[88] Ha a biztosító intézet kétmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magánnyugdíjpénztári vagyont, saját tőkéje összegének el kell érnie a kettőszázötvenmillió forint és a kezelt magánnyugdíjpénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka összegét. Ha a biztosító intézet saját tőkéje az egymilliárd forintot eléri, a kezelt magánnyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább növelni nem kell.

Az üzleti terv

47. §[89] (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen

a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, illetve az ágazaton belüli kockázati csoport megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,

d) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközöket,

e) előzetes mérlegtervet.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első hároméves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,

c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket.

(4)[90]

A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei[91]

48. §[92] A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő fél, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,

g)[93] a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét,

h) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - amennyiben járadékfizetéssel jár - a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,

i) az egyes igények elévülési idejét,

j)[94] életbiztosításnál, amennyiben maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,

k) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

l) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és

gyakorlati tudnivalókat.

48/A. §[95] (1) A biztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 10. számú melléklet I. pontjában foglaltakat.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) A biztosító a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő harminc napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát is.

48/B. §[96] (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító a kiszervezett tevékenységet végzővel egyetemlegesen felel.

(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(5) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több biztosító részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.

48/C. §[97] (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni.

II. FEJEZET

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

49. §[98] (1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (7) bekezdésben foglalt kivétellel

a) első számú vezetőt,

b) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

c) vezető jogtanácsost,

d) számviteli rendért felelős vezetőt,

e) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt)

köteles alkalmazni. A b)-e) pontban meghatározott személy - az igazgatóság engedélyével - legfeljebb két részvénytársaságnál tölthet be vezető pozíciót. A b)-e) pontokban meghatározott személy - azonos többségi tulajdonos esetén - legfeljebb három részvénytársaságnál tölthet be vezető pozíciót. Az igazgatóság engedélyét a

kérelmező köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyeletnek becsatolni. A Felügyelet engedélye szükséges az a)-d) pontban meghatározott vezetők alkalmazásához (választásához). A Felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha ezen vezetők nem felelnek meg az 50-53. §-okban foglalt követelményeknek, illetve, ha az igazgatóság engedélyét nem csatolták.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetők alkalmazásuk (választásuk) előtt kötelesek kérelmezni a Felügyelettől szakmai alkalmasságuk és üzleti megbízhatóságuk (55. §) megállapítását.

(3) Amennyiben a biztosító a 2. számú mellékletben meghatározott élet-típusú biztosítási ágba, vagy az 1. számú melléklet nem-életbiztosítási ág A. részének 1. és 2. számú ágazatába tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost is köteles alkalmazni. A vezető orvos foglalkoztatásához a Felügyelet engedélye szükséges.

(4) A törvény 80. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott első számú vezetőt köteles foglalkoztatni.

(5) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott vezetőinek megválasztását vagy alkalmazását, illetve a személyükben történt változást két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(6) A Felügyelet kezdeményezheti az (1) bekezdésben meghatározott vezetők felmentését, amennyiben a 126. §-ban vagy a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések valamelyikét elrendelte.

(7) A háromszázmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására az 51. § (1) bekezdés a) pontjában, 52. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és 53. § (1) bekezdés a) és b) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében a viszontbiztosítónál a Felügyelet részéről elfogadott és alkalmazott b)-c) pontokban meghatározott szakértők igénybevételét is elfogadja a Felügyelet.

(8) Az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti vezetők munkaviszonyának megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.

(9) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti vezetőket - tanácskozási joggal - a biztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(10)[99] A kártalanítási számlát kezelő szervezet a számla kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott vezetőket köteles alkalmazni.

A biztosító első számú vezetője

50. §[100] Biztosító első számú vezetőjeként (a biztosító munkaszervezetének irányítójaként) az választható, illetve alkalmazható, aki

a) büntetlen előélettel,

b) felsőfokú végzettséggel,

c) biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervénél, központi közigazgatási szervnél vagy egyéb gazdálkodó szervezetnél,

1. vezetőként, vezető tisztségviselőként vagy első számú vezető alkalmazottként vagy biztosítási szaktanácsadóként legalább hároméves, megszakítás nélküli munka, tagsági, illetve közszolgálati jogviszonnyal, vagy

2. vezető tisztségviselőként vagy első számú vezető alkalmazottként vagy biztosítási szaktanácsadóként legalább kétéves, megszakítás nélküli munka, tagsági, illetve közszolgálati, illetve nyolcéves egyéb beosztásban eltöltött jogviszonnyal, vagy

3. kétéves munka, tagsági, illetve közszolgálati jogviszonnyal vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységi gyakorlattal, illetve a külön jogszabályban előírt legmagasabb szintű biztosítási szakképesítéssel;

d)[101] szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal

rendelkezik.

A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

51. § (1) A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki

a)[102] szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) képesítéssel rendelkezik;

b) legalább ötéves biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) a biztosítóval munkaviszonyban áll;

e)[103] szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(2) A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét,

b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét,

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,

e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító vezető biztosításmatematikusa igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és konzisztensek voltak, az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(4)[104] A biztosító vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

A biztosító vezető jogtanácsosa

52. § (1) A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát és biztosítási-szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább hároméves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,

f)[105] szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(2)[106] A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője

53. § (1) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki

a)[107] szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c)[108] legalább ötéves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten vagy a biztosítók, biztosítási alkuszok szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói - szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,

f)[109] szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(2)[110] A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 93. § (1) és (2) bekezdésében és a 109. § (1) bekezdésében meghatározott éves beszámoló, éves jelentés és negyedéves jelentés helytállóságát.

A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)[111]

54. § (1) A biztosító részvénytársaság köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetni.

(2)[112] A biztosító és a háromszázmillió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles legalább egy belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek harminc napon belül meg kell küldeni.

(3)[113] A biztosítónál működő belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr) feladata kizárólag

a) a biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálatára terjed ki.

(4)[114] A belső ellenőrzés vezetőjének - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is - legalább negyedévente - ellenőrizni kell.

(5)[115] A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

A biztosító vezető orvosa[116]

54/A. § (1) A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki

a) orvosi diplomával,

b) orvosi alapszakképesítéssel,

c) legalább hároméves biztosítási szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető orvosa felelős

a) a biztosítási termékek és szabályzatok orvosi szakszerűségéért,

b) a biztosító egészségi kockázat- és kárszakértői munkájának szakszerűségéért.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság[117]

55. § (1) A szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot a kérelmezőnek kell bizonyítania.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek indokolt írásbeli határozattal kell megállapítania.

(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azon személyt, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan biztosítónál vagy pénzügyi intézményben,

1. amely esetében a fizetőképtelenséget csak a felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy

2. amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre, banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazott.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

III. FEJEZET

TÁRGYI FELTÉTELEK

56. § (1) A biztosítási tevékenység folytatásának feltétele:

a) az üzleti tervben meghatározott biztosítási tevékenységhez igazodó, megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati, kárrendezési tevékenység ellátására szolgáló helyiség(ek) tulajdoni, használati vagy bérleti joga, és

b) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, vagy

c)[118] a biztosítói ügymenet kiszervezésére vonatkozó megállapodás megkötése, és

d) a biztosítási titok védelmét szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.

(2) Biztosítási alkuszi, illetve biztosítási szaktanácsadói tevékenység folytatásának feltétele:

a) a tevékenység folytatásához megfelelő üzlethelyiség tulajdoni, használati vagy bérleti joga,

b) a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartás.

IV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése

57. §[119] (1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton vagy kockázati csoporton túl tevékenységét más

ágazatra vagy más kockázati csoportra kívánja kiterjeszteni,

vagy működési területét kívánja módosítani, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a módosított alapszabályt,

b)[120] a módosított üzleti tervet, kivéve a 47. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat,

c) a módosított tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,

d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadhatja, ha a biztosító a tevékenység módosítása után nem felelne meg a szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének.

Állományátruházás

58. §[121] (1) A biztosítási állomány - az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett - részben vagy egészben - átruházható. Az állományátruházás során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától - a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává.

(2)[122] Magyarországon bejegyzett biztosító a Felügyelet engedélyével átvehet biztosítási szerződésállományt külföldön bejegyzett biztosítótól is.

(3) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e) annak igazolását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(4)[123] A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől (amennyiben pedig biztosítók egyesüléséről van szó, úgy a cégbírósági, vagy megyei (fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől) számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napra - felmondhatja.

(5) Biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az állományátruházás megtagadása

59. § A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését köteles megtagadni, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó biztosító által megkötött biztosítási szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

A jelzáloghitelezési tevékenység feltételei[124]

59/A. § (1) A jelzáloghitelezési tevékenység megkezdésére a biztosítási tevékenység módosítására vonatkozó (IV. fejezet) szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítási érték) hatvan százalékát. A fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesíthetősége érdekében elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.

(3) A hitelbiztosítási érték megállapításának módszertani elveit a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet határozza meg. Ennek alapján a biztosító hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.

(4) A biztosító engedményezés útján jelzálogjoggal biztosított követelést nem szerezhet.

(5) A biztosító a jelzáloghitelezési tevékenységéből adódó valamennyi hitelezési, kamat-, árfolyam- és befektetési veszteséget, értékvesztésként számolja el.

(6) A biztosítónak a jelzáloghitelezési tevékenységgel összefüggő egyedi kockázatokat, a kintlevőségeket és a fedezeteket külön jogszabályban meghatározott módon minősíteni és értékelni kell.

(7) A biztosító jelzáloghitelt kizárólag az életbiztosítási díjtartalék 5%-át meg nem haladó mértékig nyújthat.

V. FEJEZET[125]

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK

A biztosítási termékek terjesztése

60. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

(2) A termék terjesztésének megkezdéséig a 4. számú melléklet szerinti jellemzőket a Felügyelethez be kell nyújtani.

(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék esetében jogszabály eltérő szabályokat is megállapíthat.

(4) Amennyiben a biztosítási termék közvetítése során

a közvetítés körülményeiben a biztosító jogszabálysértést észlel (ideértve a biztosítási termék biztosítási alkusz igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is), haladéktalanul köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.

A termékterv

61. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 3. számú mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2) A terméktervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ág vezetőjének aláírását.

62. § (1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a Felügyelet javaslatára - a biztosítók érdekképviseleti szerveinek véleményét kikérve - a pénzügyminiszter rendeletben* állapítja meg.[126]

(2) Életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.

(3) A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a biztosító köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.

Az értékkövetés

63. § A pénzügyminiszter a Felügyelet előterjesztésére rendeletben szabályozza az értékkövetésnél alkalmazható módszereket.

A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése

64. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy

a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértők, vagy nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit,

b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek,

c) a biztosító nem vagy nem a 3. számú mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,

a termék terjesztését felfüggeszti és a jogszabálysértés, érdeksérelem, hiba, illetve hiányosság megszüntetésére - határidő kitűzésével - kötelezi a biztosítót.

(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, ezt két országos napilapban közzéteszi.

A biztosítási termék terjesztésének megtiltása

65. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 64. § (1) bekezdésben foglalt felszólításnak nem tesz eleget.

(2) Ha a Felügyelet a termék terjesztését megtiltotta, döntését köteles két országos napilapban közzétenni.

VI. FEJEZET

KÜLFÖLDI RÉSZVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSE

66. §[127]

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES BIZTOSÍTÁSTÍPUSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI, AZ EGYEDI SZERZŐDÉSEK

A jogvédelmi biztosítás különös szabályai

67. § (1) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben [44. § (1) bekezdés] vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben [57. § (1) bekezdés] nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során

a) a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére, vagy más, az 1. számú melléklet A. részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, vagy

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt, jogilag elkülönült más szervezetet bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással. Amennyiben ez a jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e szervezetnek a vezető tisztségviselői és a károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. számú melléklet A. részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek, vagy

c) a biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosító szolgáltatásának esedékessé válásakor egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

(2) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 48. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell

a) a biztosított azon jogának elismerését, hogy szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben a biztosítási szerződés jogi képviselő igénybevételét írja elő,

b) egy olyan egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,

c) a biztosított azon jogának elismerését, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

d) a biztosított tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi vagy felelősségbiztosítási szerződéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy a (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.

(3)[128] Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító

szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

68. § Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül.

A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi[129]

biztosítási fedezet létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját.

Biztosítási szerződéskötési kötelezettség[130]

69. §[131] (1) A biztosítási szerződéskötési kötelezettség a 9. számú mellékletben, illetve más törvényben meghatározott esetekben írható elő.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni.

(3)[132] A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) - a 13. számú mellékletben szabályozott adattartalommal - nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekről és a kiadott előzetes fedezetigazolásokról. A Hivatal a nyilvántartásban szereplő adatokat a biztosítási jogviszony megszűnését követően 7 évig kezelheti.

(4) A biztosító és a Hivatal a gépjármű üzembentartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének meglétét, a biztosítási szerződés adatait a közúti közlekedési nyilvántartásnak és a kötelező gépjármű-felelősség-biztosítási kötvénynyilvántartásnak a Hivatal által végzett összekapcsolása útján létrejött adatállománya alapján ellenőrzi. Az összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra nem használható fel, és azt az ellenőrzés elvégzése után 180 nappal meg kell semmisíteni.

(5) A biztosító a Hivatalt informatikai rendszerén keresztül haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítási szerződés megkötéséről, továbbá az előzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve arról, ha az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban kötött biztosítási szerződés megszűnt. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnéséről köteles 15 napon belül az üzembentartót értesíteni.

(6) Az érdekmúlással megszűnt szerződésről a biztosító haladéktalanul köteles - informatikai rendszerén keresztül - a Hivatalt értesíteni. Érdekmúlással szűnik meg a szerződés, ha a biztosítónál bemutatták a gépjármű forgalomból való kivonását tanúsító okiratot, a tulajdonos (üzembentartó) változásnál a tulajdonjogot átruházó szerződést vagy egyéb okiratot.

(7) A károsult, a biztosítók, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a Felügyelet és a rendőrhatóság megkeresésére a Hivatal a (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján felvilágosítást ad a károkozó gépjármű adatairól. A károsult megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) is köteles felvilágosítást adni a károkozó üzembentartó gépjármű-felelősségbiztosítási adatairól, valamint a Kártalanítási Számláról teljesíthető kártérítési kifizetésekről, e célból a MABISZ jogosult adatokat átvenni a Hivatal által vezetett nyilvántartásból.

Az egyedi szerződések

70. §[133] (1) Az egyedi szerződés olyan biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely a termékektől és a biztosítási szerződési feltételektől eltérően egyetlen szerződő sajátos biztosítási igényeinek megfelelően jön létre.

(2) Azon egyedi szerződések esetében, amelyeknél a biztosító éves díjbevétele a húszmillió forintot eléri vagy meghaladja, a biztosító köteles a 3. számú melléklet szerinti terméktervet elkészíteni és a 4. számú melléklet szerinti adatokat a Felügyeletnek bejelenteni.

ÖTÖDIK RÉSZ

A TULAJDONOSOKRA, VALAMINT A BIZTOSÍTÓ VEZETŐIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

TULAJDONSZERZÉSI SZABÁLYOK

Részesedésszerzés engedélyezése

71. §[134] (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, köteles ehhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés - 3. § 2. és 17. pontját is figyelembe vevő - arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a befektető

a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

c) a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen,

d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét a Magyar

Köztársaságban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el,

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen,

f) nyilatkozzék az arra vonatkozó okirati bizonyítékkal, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből származik,

g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt.

szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, továbbá

h) teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak

valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötését a Felügyelet megtiltja, ha a kérelmező

a) büntetett előéletű, vagy jogi helyzete nem tisztázott,

b) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,

d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait,

e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

g) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.

71/A. §[135] (1) A biztosító részvénytársaságban a 71. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű tulajdoni részaránnyal vagy szavazati joggal rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően tizenöt munkanappal bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részarányát, szavazati jogát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése, szavazati joga a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

71/B. § (1) A szerződés megkötését követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki biztosító részvénytársaságban

a) befolyásoló részesedést szerzett,

b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy

- a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, vagy

- tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, vagy

c) a tulajdoni részesedéshez, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A biztosító részvénytársaság tizenöt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 71. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(3) A biztosító részvénytársaság külön jogszabályban meghatározottak szerint - belső adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni a 71. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

II. FEJEZET

A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

72. § A biztosító első számú vezetője, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint alkalmazottai mind munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt, mind annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot (96. §) megtartani; a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos - információt vagy adatot csak tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy annak révén saját maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a biztosítónak vagy a biztosítottnak (szerződőnek) hátrányt okozzanak.

73. § (1) A biztosító vezetői [49. § (1) és (3) bekezdés], az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint a biztosító üzleti döntéseiben részt vevő alkalmazottai (a továbbiakban: érdemi ügyintéző) kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pontja] a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, vagy a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkezik. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).

(2)[136] A biztosító vezetői, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosítási alkuszi vagy többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó jogi személynél mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral rendelkeznek.

(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezet változásokról két munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító köteles nyilvántartást vezetni.

HATODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

74. §[137]

A biztosítástechnikai tartalékok

75. §[138] (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:

a) meg nem szolgált díjak tartaléka;

b) matematikai tartalékok, ezen belül:

1. életbiztosítási díjtartalék,

2. betegségbiztosítási díjtartalék,

3. balesetbiztosítási járadéktartalék,

4. felelősségbiztosítási járadéktartalék;

c) függőkár tartalékok, ezen belül:

1. bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),

2. bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);

d) eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék;

e) eredménytől független díjvisszatérítési tartalék;

f) káringadozási tartalék;

g) nagy károk tartaléka;

h) törlési tartalék;

i)[139] befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;

j) egyéb biztosítástechnikai tartalékok.

(3) A biztosítástechnikai tartalékot a biztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a viszontbiztosításba nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerűség és a biztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson. Az életbiztosításokra - a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részének kivételével - a biztosítástechnikai tartalékokat a viszontbiztosításba adott kockázatokra is meg kell képezni.

(4)[140] A nem-életbiztosítási ág esetében a biztosítástechnikai tartalékokat 98%-ban lehet viszontbiztosítással fedezni.

(5) Hitel- és kezesi biztosítást végző biztosító külön jogszabályban meghatározott módon a kockázat terjedelmével arányosan külön tartalékot képezhet.

(6) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevők kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése

76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként kell a mérleg fordulónapjával képezni.

(2) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani, annak érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a biztosító rendelkezésére álljon.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

A biztosító szavatoló tőkéje

77. § (1) A szavatoló tőke a biztosító, a 78. § (1) bekezdése szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2)[141] A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőke szükséglet.

(3) A biztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4)[142] A 80. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább a tárgyév utolsó napjára köteles meghatározni minimális szavatoló tőke szükségletét. A szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg köteles a Felügyelet részére megküldeni.

A szavatoló tőke elemei

78. §[143] (1) A szavatoló tőke megállapításakor a biztosító az alárendelt kölcsöntőke összegével növelt saját tőkéjét csökkenteni kell:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékével,

b) a más biztosítóban való részesedés könyv szerinti értékével,

c) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékével.

(2) Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell.

(3) Az alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető összege nem lehet nagyobb a minimális szavatoló tőke szükséglet 50%-ánál.

(4)[144] Az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a negyedéves adatszolgáltatással, illetve az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A biztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje várható aktuális értékéről.

(5) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

(6) Az élet és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlását a Felügyelet engedélyezheti.

A biztonsági tőke

79. §[145] A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 80. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 80. § szerinti minimális biztonsági tőkével.

80. §[146] (1) A részvénytársság és a fióktelep minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ágnál (2. számú melléklet) kettőszázötvenmillió forint;

b) a nem-életbiztosítási ág (1. számú melléklet)

1. 9. és 17. ágazatánál: százötvenmillió forint,

2.,[147] 1-8., 16. és 18-19. ágazatánál: kettőszázhúszmillió forint,

3. 10-13. és 15. ágazatánál, valamint a 14. ágazatánál, ha a 14. ágazat díjbevétele nem éri el az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázmillió forint,

4. 14. ágazatánál, ha az ágazat díjbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázötvenmillió forint.

(2) Szövetkezetnél a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.

(3)[148] Az egyesület minimális biztonsági tőkéje:

a) életbiztosítási ágnál: száznyolcvanmillió forint, de azon biztosító egyesületnél, melynél az alapszabály pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és

aa) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi százötvenmillió forintot: harmincmillió forint;

ab) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi háromszázmillió forintot, de meghaladta a százötvenmillió forintot: hatvanmillió forint;

ac) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi négyszázötvenmillió forintot, de meghaladta a háromszázmillió forintot: kilencvenmillió forint;

ad) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi hatszázmillió forintot, de meghaladta a négyszázötvenmillió forintot: százhúszmillió forint;

ae) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi hétszázötvenmillió forintot, de meghaladta a hatszázmillió forintot: százötvenmillió forint;

b) nem-életbiztosítási ágnál - ha a biztosító egyesület nem felel meg a c) pontban felsorolt feltételeknek - a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékek hetvenöt százaléka;

c) nem-életbiztosítási ágnál, azon biztosító egyesületeknél, melyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük csak az 1. számú melléklet A. részének 8., 9. vagy 18. pontjában szereplő kockázatokra terjed ki, és

ca) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi ötvenmillió forintot: kettő és félmillió forint,

cb) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi hetvenötmillió forintot, de meghaladta az évi ötvenmillió forintot: ötmillió forint,

cd) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi százmillió forintot, de meghaladta az évi hetvenötmillió forintot: tízmillió forint,

ce) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi háromszázmillió forintot, de meghaladta az évi százmillió forintot: tizenötmillió forint.

(4) Amennyiben egy biztosító egyesület megfelel a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, de a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás összege a legutóbbi három évben együttesen meghaladja a háromszázmillió forintot, a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott összegnél - az egyesület kérelmére - a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke 80%-os mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás arányának megfelelő beszámítást.

81. § (1) Ha valamely biztosító a nem-életbiztosítási ágazatok közül többet is művel, akkor a 80. §-ban meghatározott, a különböző biztosítási ágazatokra előírt minimális biztonsági tőke értékek közül a legmagasabbal kell rendelkeznie.

(2) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ágat együttesen műveli.

Szanálási terv

82. §[149] (1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőkeszükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2)[150] A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.

(4)[151] A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 126. §-ban és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére jogosult.

Pénzügyi terv

83. §[152] (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) a biztosító kötelezettségei kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből adódó kötelezettségeiből együttesen meghaladják saját tőkéjének 25%-át.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.

(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 126. §-ban és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére jogosult.

Befektetési szabályok

84. § (1) A biztosító eszközeit a biztosító szervezeti formájának és a művelt biztosítási ágnak figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.

(3)[153] A biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 12. számú mellékletben foglaltakat is.

(4)[154] A 75. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfolió vagyonkezelése során a Tpt. portfolió-kezelésre vonatkozó szabályait - a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 133. § (2) bekezdése és a 130. § (3)-(4) bekezdése kivételével - az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a szerződő felet kell érteni;

b) ahol a Tpt. valamely rendelkezése portfoliót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett, egymástól elkülönített eszközalapokat kell érteni;

c) ahol a Tpt. a portfolió-kezelési tevékenység körében alvállalkozó igénybevételét említi, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezését kell érteni;

d) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezéséhez, valamint közreműködő igénybevételéhez nem kell a szerződő fél írásos beleegyezését kérni;

e) a biztosító intézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozások (Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja) által kibocsátott nyilvános árjegyzésű részvényeknek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 294. §-ának (1) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét.

85. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez, azt a Felügyeletnek haladéktalanul be kell jelentenie.

(2)[155] A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vagy befektetés-kezelési vállalkozásban való részesedést.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.

(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége legalább hetvenöt százalékban közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.

(5)[156] Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezését szolgáló vállalkozásokra, amennyiben a vállalkozás a tevékenységének legalább hetvenöt százalékát biztosítók számára nyújtja.

(6) A biztosítónak más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vagy befektetés-kezelési vállalkozásban a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését - az ügylettől számított harminc napon belül - a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(7) A biztosító matematikai tartalékait csak belföldi kibocsátású eszközökbe (belföldön elhelyezkedő ingatlanokba) fektetheti be, kivéve a külföldi székhelyű biztosító, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság legalább tíz százalékot kitevő tulajdoni hányadának megszerzését.

86. §[157] (1)[158] A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje a következő eszközökben tarthatók:

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

aa) egy évnél rövidebb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizető kezességet vállal,

ab) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, OECD tagország által kibocsátott állampapír, illetve minden olyan egyéves vagy annál hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely OECD tagország készfizető kezességet vállal,

ac) OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

ad) OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

ae) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott kötvény és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy okirat,

af) Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,

ag) OECD tagország helyi vagy regionális önkormányzatai által kibocsátott kötvény,

ah) OECD tagországban székhellyel rendelkező nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat, illetve ilyen feladatot ellátó intézmény vagy ezen intézmény jogutódja által kibocsátott kötvény,

ai) OECD tagországban székhellyel rendelkező közüzem által kibocsátott kötvény;

b) lekötött betét

ba) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézetnél betétszámlán egy évnél rövidebb futamidőre lekötött pénzösszeg,

bb) OECD tagországban székhellyel rendelkező hitelintézetnél betétszámlán egyéves vagy annál hosszabb futamidőre lekötött pénzösszeg;

c) gazdálkodó szervezet által kibocsátott részvény

ca) OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény,

cb) OECD tagországban székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a 85. § (5) bekezdésében meghatározott és részvénytársasági formában működő vállalkozás részvényei,

cc) OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény;

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok

da) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett zártvégű befektetési alap által kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bevezetett befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott, elismert értékpapírpiacra bevezetett zártvégű kollektív befektetési értékpapír,

db) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír,

dc) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett, elismert értékpapírpiacra bevezetett zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott, forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett ingatlanbefektetéseket megtestesítő, zártvégű kollektív befektetési értékpapír,

dd) Magyarországon a Felügyelet által nyilvántartásba vett nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy, valamint OECD tagországban kibocsátott és forgalomba hozott, ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír;

e) Magyarországon elhelyezkedő ingatlan;

f) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön;

g) készpénz, magyarországi székhelyű hitelintézeti folyószámlán elhelyezett pénzösszeg;

h) jelzáloghitel (59/A. §), melynek fedezete Magyarországon elhelyezkedő ingatlanon alapított jelzálogjog;

i) a nem biztosításüzemi célt szolgáló korlátolt felelősségű társaság üzletrésze.

(2) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje fedezetét nem képezheti kötelezettséggel vagy jelzáloggal terhelt, illetve korlátozott rendelkezési jogú eszköz.

(3)[159] A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét nem képezhetik az (1) bekezdés i) pontjában szereplő eszközök.

87. §[160] (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legfeljebb

a) húsz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés ae) pontjában meghatározott eszközökbe,

b) tizenöt-tizenöt százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés ac), illetve ca) pontjában meghatározott eszközökbe,

c) tíz-tíz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés ad),ag), ah), ai), e) pontjában meghatározott eszközökbe,

d) együttesen huszonöt százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés af) és b) pontjában meghatározott eszközökbe,

e) együttesen húsz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés dc) és dd) pontjában meghatározott eszközökbe,

f) együttesen tíz százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés da) és db) pontjában meghatározott eszközökbe,

g) együttesen öt százalékát lehet a 86. § (1) bekezdés cb) és cc) pontjában meghatározott eszközökbe befektetni.

(2)[161] A biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legfeljebb 5 százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés i) pontjában szereplő eszközökben.

88. §[162] (1)[163] A matematikai tartalékon és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani. A befektetendő tartalék legalább negyven százalékát készpénzben és elismert értékpapírpiacon forgalmazott állampapírban, illetve a magyar állampapír esetében az elsődleges forgalmazói rendszerbe tartozó értékpapírban kell tartani, illetőleg a 86. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti befektetési lehetőségek egy évet meg nem haladó lekötést igénylő formáiban kell elhelyezni.

(2) Nem vonatkoznak az (1) bekezdés rendelkezései a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékaira, melyeket a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben kell befektetni.

(3) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a szerződő befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a szerződő befektetéseinek aktuális értékéről.

88/A. §[164] (1) A biztosító befektetési céllal megszerzett ingatlanának értékét csak az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-áig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek.

(2) A biztosító az összes biztosítástechnikai tartaléka 5%-át meghaladó mértékben nem fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe.

(3) A biztosító által egy adósnak nyújtott kölcsön nem haladhatja meg a biztonságtechnikai tartalék 5%-át.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott mérték legfeljebb 10%-ig növelhető, ha a befektetések és a kölcsön együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 40%-át.

(5) A biztosító a biztosítástechnikai tartalékának 3%-át meghaladó részét nem tarthatja készpénzben.

89. §[165] (1) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) öt százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.

(2) A biztosító köteles a matematikai tartalék nagyságáról és annak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év február 25-ig a Felügyelet részére megküldeni.

Az eszközök nyilvántartása

90. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló eszközöket a biztosítónak a 86. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba kell vennie, amelynek helytállóságáért a biztosító első számú vezetője, vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) és számviteli vezetője felelős.

(2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének mindenkor el kell érnie a matematikai tartalék és a biztonsági tőke előírt nagyságát.

(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a biztosító első számú vezetőjét és a felügyelő bizottságot, ha a biztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a matematikai tartalék és a biztonsági tőke előírt nagyságánál.

(4) A biztosító első számú vezetője a (3) bekezdésben meghatározott esetben köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.

(5)[166] A biztosító köteles azon ingatlanairól, illetve gazdasági társaságban való részesedéseiről nyilvántartást vezetni, amelyek biztosításüzemi működését szolgálják.

A biztosítók könyvvezetése

91. §[167] (1) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(2)[168] Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A biztosító éves beszámolója

92. § (1) A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a számviteli törvényben, továbbá az e törvény 168. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány külön rendeletben szabályozza.

(2)[169]

(3)[170]

(4)[171]

93. §[172] (1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 120 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(2) Amennyiben a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére ezt megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok valódiságát köteles aláírásával igazolni

a) a biztosító első számú vezetője,

b) a biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),

c) a biztosító számviteli rendjéért felelős vezető.

(4) A biztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldivel kötött viszontbiztosításairól, ennek eredményéről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

A biztosító könyvvizsgálója

94. §[173] (1) A biztosítónak - a háromszázmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.

(2) A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki

a)[174] biztosítási és az 51. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;

b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában, illetve - könyvvizsgálói társaság esetében - annak befolyásoló részesedésű tulajdonában;

c) nem rendelkezik a biztosítóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;

d)[175] legalább a vizsgált biztosítónként káreseményenkénti százmillió forintos, más biztosítónál megkötött felelősségbiztosítással vagy azzal azonos összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

(3)[176] A biztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál.

95. §[177] (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy eszközfedezete nem kielégítő.

(2) A könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a biztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a biztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) e törvény vagy más jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a biztosító kötelezettségének teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) a biztosító belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és a biztosító vezetője között a biztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a biztosító működését lényegesen érintő kérdésekben.

(3) Az első számú vezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet tájékoztatni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(5) A biztosító könyvvizsgálója az éves könyvvizsgálói

jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és a biztosítónak a 90. § szerinti eszköznyilvántartásában szereplő eszközeinek értéke eléri-e a matematikai tartalék és a biztonsági tőke nagyságát.

(6) A biztosító könyvvizsgálója köteles a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten is értékelni.

(7) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról vagy választása időtartamának lejártáról a Felügyeletet két munkanapon belül tájékoztatni, és két hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megválasztását a Felügyeletnek egy hónapon belül be kell jelenteni. A Felügyelet határozat formájában, indokolással jogosult a biztosítót más könyvvizsgáló megbízására felszólítani, és a biztosító ennek három hónapon belül köteles eleget tenni.

A felügyelő bizottság elnökének bejelentési kötelezettsége[178]

95/A. § A felügyelő bizottság elnöke - a bizottsági ülést követő 10 napon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső

szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási titok

96. §[179] (1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell.

(2) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

97. § (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

(2) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel,

c)[180] büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e)[181] adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben e szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,

f) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal

h)[182] a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i)[183] az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal

szemben.

(3) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (2) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(4) A biztosító a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével

van összefüggésben.

(5)[184] A biztosító a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

97/A. §[185] Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a külföldi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez (külföldi adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a külföldi adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

98. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és működtetett központi információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas,

c) a biztosítók egymás közötti olyan adatszolgáltatása, amely a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.

d)[186] fióktelep esetében a külföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, biztosítási szaktanácsadó számára történő adattovábbítás, ha ezek magyarországi fióktelepének ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek,

e) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak.

f)[187] azoknak az adatoknak a Kártalanítási Számlát kezelő szervezet részére történő átadása, amelyek a megtérítési (regressz) igény érvényesítéséhez szükségesek.

g)[188] a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére történő adatátadás,

h)[189] a biztosító által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kiszolgáltatását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

99. §[190] (1) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási ügynök a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,

e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,

f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.

(2) Nem minősül személyes adatok megsértésének, ha a biztosított (szerződő, kedvezményezett) adatai a Felügyelethez benyújtott panasz kivizsgálása keretében jutnak a Felügyelet tudomására.

100. §[191] (1) A biztosítók egymás közötti adatszolgáltatása a 99. § (1) bekezdésében foglaltak körére terjedhet ki.

(2) A biztosító köteles a 99. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot kiszolgáltatni a 97. § (2) bekezdésében foglalt célból, az ott meghatározott szerveknek.

101. §[192] A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerződő, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Az ügyfelek tájékoztatása

102. §[193] (1)[194] A biztosítónak a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája és címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás fontosabb jellemzőit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.

(3)[195] A biztosító a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.

(4) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosítás megkötésének helyén az (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni. Amennyiben a biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott minősített tanúsítvány igazolja, a biztosító köteles az (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.[196]

(5) A biztosítási szerződés megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.

(6)[197] A biztosító az ügyfél kérésére köteles 30 napon belül tájékoztatást adni a befizetett biztosítási díjnak az 1. és 2. számú melléklet szerinti ágazati, valamint kockázati és megtakarítási (befektetési) részre történő megbontásáról.

NYOLCADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE[198]

I. FEJEZET

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet jogállása

103. §[199] A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg.

A Felügyelet irányítása

104. §[200]

105. §[201] (1)

(3) A Felügyeletnek rendelkeznie kell legalább egy-egy, a 49. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott biztosítói vezetőkre érvényes szakképzettségi, illetve biztosításügyben való foglalkoztatási előfeltételt teljesítő munkatárssal.

(4)[202]

A Felügyelet feladata

106. §[203] (1) A Felügyelet feladata, hogy - mint szakmai

felügyeletet gyakorló szerv - e törvény előírásainak megfelelően

a) elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) érdekeinek megóvását,

b) ellenőrizze és értékelje e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a Ptk. és az Szmt. rendelkezéseinek teljesítését,

c) elbírálja az engedélykérelmeket,

d) nyilvántartsa a biztosítási tevékenységgel összefüggő adatokat, így különösen a 43. §-ban és a 138-139. §-ban foglaltakat.

(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli

a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke szükséglet és a biztonsági tőke fedezet előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,

b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,

c) a biztonsági tőke és a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,

d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások szabályszerűségét,

e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító által meghatározott üzletpolitikának való megfelelését,

f) a terméktervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk szakmai elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,

g) a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a megvalósítását,

h)[204] a kártalanítási számlát kezelő szervnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét.

(3) A Felügyelet az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató személyt felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.

(4) Engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozóhatóságnál,

b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzését, továbbá

c) felügyeleti intézkedést hoz.

II. FEJEZET

A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

107. §[205] (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását.

(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, e törvényben, vagy más jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint - a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a tevékenységét jellemző kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenőrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján külföldi felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni ellenőrzést végezhet. A Felügyelet a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenőrzést a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

108. §[206] A biztosítók, a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök és a biztosítási szaktanácsadók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetőleg felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.

109. §[207] (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles

a) az éves beszámolón kívül, évente egy alkalommal, a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentését,

b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentését,

c) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését

megküldeni.

(2) A biztosító - külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel - köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit), vállalt kötelezettségeit értékelni és minősíteni.

110. §[208] A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.

111. §[209] Az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérleg fordulónapot követő százötven napon belül megküldeni.

112. §[210] A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyelet számára a ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

113. §[211] (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a biztosítótól, a biztosítási alkusztól, a többes biztosítási ügynöktől és a biztosítási szaktanácsadótól meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, az alkusz, a többes biztosítási ügynök és a szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.

(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

114. §[212] (1) Az ellenőrzés tartásáról annak megkezdése előtt a Felügyelet legalább tizenöt nappal írásban köteles értesíteni a biztosítót, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) A Felügyelet megállapításait az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíteni, és a megállapításokat a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval közölni köteles.

(5) A megállapításokat a Felügyelet a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval a felügyeleti intézkedés meghozatalát megelőzően köteles közölni.

(6) A vizsgált biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül írásban észrevételeket tehet.

115. §[213] (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - indokolt esetben, versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(2) A szakértői névjegyzékbe az vehető fel, aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 94. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. § (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdéseiben és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő gazdasági társaságban betöltött tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.

(4) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.

(5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.

A felügyeleti biztos

116. §[214] (1) Felügyeleti biztost lehet kirendelni a 143. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzetben.

(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke rendeli ki, és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb hat hónapra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható [146. § (3) bekezdés].

(3) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

(4) A felügyeleti biztos megbízó levelében meg kell határozni feladatait.

(5) A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a felügyeleti biztos és a biztosító első számú vezetőjének jogállásáról, egyben a kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell.

(6) A Felügyelet elnöke a biztosító első számú vezetőjének megbízatását - a felügyeleti biztos kirendelésének időtartamára - felfüggesztheti. Az első számú vezető megbízatásának felfüggesztése esetén a felügyeleti biztos a biztosító első számú vezetőjének jogkörében jár el.

(7) Amennyiben az első számú vezető megbízatását nem függesztik fel, úgy döntései csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével érvényesek.

(8)[215] A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, többes biztosítási ügynöknél, biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató társaságnál milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.

117. § (1) A felügyeleti biztos hatásköre kizárólag az e törvényben foglalt szabályok betartására és betartatására terjed ki.

(2) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat - írásbeli kérésre - három napon belül írásban köteles tájékoztatni.

118. § (1) A Felügyelet elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel a 50. §-ban előírt követelményeknek.

(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke által meghatározott díjazás illeti meg, melyet az érintett biztosító fizet.

III. FEJEZET

A FELÜGYELET DOLGOZÓIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Összeférhetetlenség

119. §[216] (1)

Titoktartási kötelezettség

120. § (1) Aki a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a Biztosításfelügyeleti Bizottság tagja, a tudomására jutott biztosítási, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség az (1) bekezdésben említett jogviszony, illetve tagsági viszony megszűnése után is fennáll.

121. § (1) A 120. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki

a)[217] az MNB részére, írásbeli kérelemre történő adatszolgáltatásra,

b) arra az esetre, ha a Felügyelet az adatokat az általa kötött két- vagy többoldalú megállapodás alapján a feladatkörében eljáró külföldi biztosításfelügyeleti hatóságnak adja át, feltéve, ha a külföldi hatóságot a rá vonatkozó jogszabályok alapján azonos vagy szigorúbb titoktartási kötelezettség terheli,

c) a külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és felvilágosítási kötelezettségre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján kiszolgáltatott adatok tekintetében a biztosítási titoktartási kötelezettség kiterjed az adatszolgáltatást kérő szervre, illetve annak dolgozóira is.

(3)[218]

IV. FEJEZET

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI

Eljárási szabályok

122. §[219] (1)

(2) A Felügyelet határozatát a jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani, ha az azonnali végrehajtás elmaradása a biztosítottak érdekét súlyosan veszélyeztetné. Erre a körülményre a határozatban ki kell térni.

(3)[220]

122/A. §[221] (1) Külföldi székhelyű kérelmező csak kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.

123. §[222] (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett engedélykérelmeket beérkezésüktől - hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedélykérelem beérkezésétől - számított kilencven napon belül köteles elbírálni.

(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidőt egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.

(3) A bíróság a tárgyaláson a Felügyelet által benyújtott és a határozat megalapozásához szükséges biztosítási titkot tartalmazó iratot zárt tárgyalás keretében ismertetheti. A bíróság az ilyen iratokról másolatokat nem adhat ki, az eljárás jogerős befejezése után az iratokat a Felügyeletnek visszaküldi.

124. §[223] (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.

(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni, és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.

(4)[224] Amennyiben a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól, a biztosítási tevékenységet szabályozó egyéb jogszabályoktól vagy a biztosítási feltételektől való rendszeres, illetve súlyos eltérést tapasztal, a 126. §-ban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.

125. § A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult

a) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosító megkeresésére,

b) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosítótól érkező megkeresés teljesítésére,

c) a külföldi biztosításfelügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás kötésére.

Intézkedések

126. §[225] A Felügyelet a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási ügynök, valamint a biztosítási szaktanácsadó kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a következő határozatokat hozhatja:

a) az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - kötelezhet,

b) felügyeleti bírság (128-130. §) megfizetésére kötelezhet,

c) határidő megjelölésével előírhatja e törvény szerinti szanálási terv, illetve pénzügyi terv benyújtását,

d) felfüggesztheti valamely termék terjesztését,

e) megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését,

f) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőke feletti szabad rendelkezési jogát,

g) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti,

h) a kiadott tevékenységi engedélyt visszavonhatja.

A tevékenységi engedély visszavonása

127. § (1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az engedély megadásától számított tizenkét hónapon belül a biztosítási tevékenységét nem kezdte meg, vagy biztosítási tevékenységét hat hónapot meghaladóan szünetelteti,

b)[226] a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a 126. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,

c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek már nem felel meg,

d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg.

(2)[227] A biztosító fióktelep esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a külföldi székhelyű biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.

(3) Az engedély visszavonása után új szerződés nem köthető, a már létező szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a szerződések nem hosszabbíthatók meg.

(4) Az engedély visszavonása után a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Így különösen korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést, a biztosító eszközeinek meghatározott időre szóló kezelésére felügyeleti megbízottat nevezhet ki. A felügyeleti megbízott személyére, jogkörére és díjazására a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályok (116-118. §) az irányadók.

(5)[228] A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének teljes vagy részleges visszavonása előtt ki kell kérni az érintett szakmai érdekképviseleti szervezet véleményét.

(6) Az engedély visszavonása után a Felügyelet köteles arról a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos országa felügyeleti hatóságát értesíteni, valamint a visszavonást a hivatalos lapban közzétenni.

Felügyeleti bírság

128. §[229] (1) A Felügyelet a biztosítót, a biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót, illetve a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítóját és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A bírság ismételten is kiszabható és az e törvényben meghatározott egyéb intézkedésekkel együtt is alkalmazható.

(3)[230] Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két éven, illetve az elkövetéstől számított öt éven túl, vagy ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekményt valósít meg.

129. § (1) A bírság összegét az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban, valamint a Felügyelet határozataiban előírt feltételtől való eltérés, továbbá a mulasztás, kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani.

(2)[231] A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó terhére kiszabható bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.

(3) A biztosító első számú vezetőjének, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának a terhére kiszabható

bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A biztosító egyesület első számú vezetőjének terhére kiszabható bírság összege negyvenezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen

a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan adat vagy nyilatkozat közlése,

b)[232] jogszabálysértő termék terjesztése,

c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végezése, vagy ha a biztosító, illetve a biztosítási alkusz biztosítási vagy a biztosítási alkuszi tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységet is végez.

(5)[233] Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi ötvenezer forint bírság szabható ki.

130. § A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. Az így befolyt pénzösszeget a biztosítási kultúra színvonalának emelésére, a biztosítási szakemberképzésre, a biztosítási szakmával kapcsolatos jegyzetek, tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására kell fordítani.

A Felügyelet tájékoztatója

131. §[234] (1) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási tevékenységre vonatkozó engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, az egyesületek nyilvántartását végző fővárosi (megyei) bíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervezeteinek.

(2) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak és az érintett szakmai érdekképviseleti szervezeteknek.

(3) A Felügyelet ellenőrzésének általános tapasztalatait és a biztosítók, biztosítási alkuszok, többes biztosítási ügynökök és biztosítási szaktanácsadók tevékenységét évente értékeli. A részletes írásos beszámolót a Felügyelet a pénzügyminiszternek, a beszámoló főbb, összefoglaló jellegű megállapítását az MNB-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, biztosítási alkuszok, többes biztosítási ügynökök és biztosítási szaktanácsadók illetékes szakmai érdekképviseleti szervezeteinek megküldi.

Felügyeleti díj

132. §[235] (1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségeik terhére felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt biztosítók kivételével - a biztosító éves díjbevételének két ezreléke.

(3) A felügyeleti díj összege

a)[236] a biztosítási alkusz és a többes biztosítási ügynök esetén évi 60 ezer forint,

b) a biztosítási szaktanácsadó esetén évi 40 ezer forint,

c)[237] a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság esetén évi 200 ezer forint,

d)[238] külföldi székhelyű biztosító magyarországi képviselete esetén évi 20 ezer forint.

(4) A felügyeleti díjat

a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követő hónap huszadik napjáig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követő hónap huszadik napjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.

(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet működésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjéről szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

(6) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (4) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(7)[239] A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(8)[240] Aki biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, biztosítási szaktanácsadói tevékenység engedélyezése, biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése, továbbá biztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránt kérelmet terjeszt elő, köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben* állapítja meg.[241]

V. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSFELÜGYELETI BIZOTTSÁG

133. §[242]

134. §[243]

135. §[244]

136. §[245]

VI. FEJEZET

VERSENYSZABÁLYOK

137. §[246]

VII. FEJEZET

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK[247]

138. §[248] (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, és a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,

c) a biztonsági tőkéje és a szavatoló tőkéje nem éri el az előírt mértéket,

d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének, részjegytőkéjének vagy induló tőkéjének tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez,

e) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott vezetők személyében változás történt,

f) székhelyének címe megváltozott,

g) tevékenységét szünetelteti,

h) könyvvizsgálója tevékenységét megszünteti,

i) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegy-tőkéjének, induló tőkéjének) 5%-át,

j)[249]

(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását, valamint az induló tőkéjének felemelését,

b) a biztosítóban 5%-ot meghaladó, de a 71. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,

c) az 54. § (2) bekezdés szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,

d) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,

e) a vállalt nagykockázatokat,

f) a nagykárokat,

g) a viszontbiztosítási partnereinek nevét,

h) külföldi állandó képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó kiküldöttek személyében történő változást,

i) az alapszabály módosítását,

j) a vezérügynök személyét,

k) a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel, a biztosítási szaktanácsadóval és a biztosító könyvvizsgálójával kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,

l) a 70. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi szerződések 4. számú melléklet szerinti adatait.

m)[250] a 10. számú melléklet II. pontjába tartozó tevékenység kiszervezését.

(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek a biztosítási termék terjesztésének megkezdéséig megküldeni a 4. számú melléklet szerinti adatokat.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben foglaltak alapján hozzá beérkezett adatokat minden évben az első negyedéves tájékoztatójában közzéteszi.

(5) A biztosítók a megkötést követő harminc napon belül kötelesek bejelenteni a Felügyeletnek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 17. és 18. §-ában, illetőleg a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 50/1997. (III. 19.) Korm. rendeletben meghatározott megállapodást.

(6) Aki a biztosító részvénytársaságban fennálló tulajdonosi részarányát csökkenteni kívánja, köteles a szerződés megkötése előtt 15 nappal a Felügyeletet értesíteni a tervezett szerződésről.

(7) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követően 15 munkanappal köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.

139. §[251] (1) A biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni

a)[252] a biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,

b) a székhely vagy telephely címének megváltozását,

c) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,

d) tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését.

(2) A biztosítási alkusz az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.

(3) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátók személyében történt változást.

KILENCEDIK RÉSZ

MAGYAR BIZTOSÍTÁSI TANÁCS

140. §[253]

141. §[254]

142. §[255]

TIZEDIK RÉSZ

A SZÜKSÉGHELYZETBEN HOZOTT KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK ÉS A FELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A BIZTOSÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETBEN

143. § (1) Ha a biztosító

a) esedékes és elismert fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

b) a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c)[256] biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy

d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti (a továbbiakban a)-e) pont együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet)

a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében szükségintézkedést tehet.

(2)[257] Szükséghelyzetben a Felügyelet - a 126. §-ban meghatározottakon túlmenően - a következő intézkedéseket teheti:

a) kötelezheti a biztosítót - átvételre vállalkozó másik biztosító esetén - biztosítási állományának átruházására,

b) felfüggesztheti a részvénytársaság, illetve a szövetkezet esedékes osztalékának kifizetését a szükséghelyzet fennálltának időtartamára,

c) összehívhatja a közgyűlést a Felügyelet által meghatározott napirenddel.

II. FEJEZET

A felszámolási eljárás és végelszámolás különleges szabályai

144. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra és végelszámolásra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[258] A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A fióktelep - nem fizetésképtelenség miatti - megszüntetése esetén az Fkt. előírásait a 150-152. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

145. §[259] A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet ellen csődeljárásnak helye nincs.

A felszámolási eljárás

146. §[260] (1) A biztosító részvénytársaság, a biztosító fióktelep és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárást - a pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha

a) a szükséghelyzetben hozott intézkedés ellenére a 143. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennmaradnak, vagy

b) a biztosító tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).

(2) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről - amennyiben azt nem a Felügyelet indította meg - a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.

(3) A bíróság a felszámolót a Felügyelet véleményének kikérése után jelöli ki.

147. § (1) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő végzés tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonni.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától

a) a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek;

b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében az esedékes biztosítási díjak nem szedhetők be;

c) új biztosítási szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg, biztosítási állomány - saját elhatározásból - nem adható és nem vehető át.

(3) A biztosító elleni felszámolási eljárás elindításának és a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről a biztosító köteles a szerződő felet, illetve a biztosítottat értesíteni.

148. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni és azt a felügyeleti biztosnak át kell adni.

(2) A felszámolási eljárás folyamán az (1) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok csak a matematikai tartalékkal szemben fennálló, a biztosítottakkal (kedvezményezettekkel) szembeni kötelezettségek teljesítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3) Amennyiben a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni.

149. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeivel szemben a felszámolási költségeknek elsőbbsége van.

(2)[261] A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) az életbiztosítási és betegbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

b) a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,

d) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,

e) egyéb követelések.

A végelszámolás

150. § A biztosító jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a Felügyelet előzetes egyetértése szükséges.

151. § A Felügyelet az előzetes egyetértést akkor adja meg, ha a biztosító a biztosítási tevékenységből eredő összes kötelezettségét teljesítette, így különösen

a) az állomány átruházását,

b) a biztosítási szerződések felmondását,

c) a biztosítottakkal történő megállapodást,

és az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a Felügyeletnek benyújtotta.

152. § A Felügyelet a 150. §-ban foglalt előzetes egyetértés megadásával egyidejűleg a biztosító tevékenységi engedélyét is megvonja.

Ügyfélvédelmi alap

153. § (1) Az ügyfeleknek az egyes biztosítók felszámolásából adódó esetleges kárainak részleges fedezése céljából a biztosítók előre kötelesek létrehozni a biztosítók közös kötelezettségvállalását szolgáló ügyfélvédelmi alapot.

(2) Az ügyfélvédelmi alap működésének szabályait külön törvény határozza meg.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

154. § E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

155. § Az e törvény szerinti biztosítási szabályzatok és biztosítási szerződési feltételek általános szerződési feltételek, azok a Polgári Törvénykönyv 209. §-a alapján megtámadhatóak.

156. § A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

157. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra e törvény szabályai a külön törvényben foglalt eltérésekkel terjednek ki.

158. § A 7. § (2) bekezdése a) pontjának való megfelelés érdekében a biztosító részvénytársaságnak a bemutatóra szóló részvényeit legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell névre szóló részvényekké átalakítani.

159. § (1) A már működő biztosítási alkusz tekintetében a 33. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek legkésőbb az e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megfelelni.

(2) A már működő biztosítási alkusznak a 33. § (2) bekezdésében előírt felelősségbiztosítást e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül kell megkötni, illetve a vagyoni biztosíték meglétét a Felügyelet által meghatározott módon igazolni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek meglétét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő tizenöt napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni.

160. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő

a)[262] biztosítási alkusz a 33. §-ának (5) bekezdése

b) biztosító vezetője a 50-53. §,

c) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítója a 39. § szerinti személyi feltételeinek meglétére vonatkozó igazolását a hatálybalépést követő hat hónapon belül köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személyek a törvény szerinti képesítési feltételekkel nem rendelkeznek, azok megszerzésére indokolt esetben a Felügyelet egy alkalommal három év türelmi időt adhat.

161. § (1) A törvény hatálybalépésekor élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító részvénytársaság jogosult a két ág együttes művelését folytatni, ha egyébként a biztosító szavatoló tőkéje megfelel a 77. §-ban meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek.

(2) A törvény hatálybalépésekor már működő biztosító egyesületek tevékenységüket a törvény hatálybalépésekor már meglévő tőkével folytathatják, ha az egyesület szavatoló tőkéje megfelel a 77. §-ban meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek.

(3) A törvény hatálybalépésekor biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt folytató biztosítási egyesület a törvény hatálybalépésétől számított két év után biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás mellett végezhet.

(4) A törvény hatálybalépésekor működő, élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően 1996. december 31. után élet- vagy nem-életbiztosítási tevékenységet csak a belső irányítás és gazdálkodás szempontjából elkülönült szervezeti egységben végezhet. Az elkülönítésnek érvényesülnie kell az eszközök, valamint a felelősségi és hatáskörök szétválasztásában, a biztosítási áganként kialakított és vezetett számviteli nyilvántartásban, eredménykimutatásban.

(5)[263] Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdése a) pontjában meghatározott - szolgáltatásai ellenértékeként nyújtott tagsági hozzájárulás után adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai, e törvény hatálybalépését követően, megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46-49. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete igazolja.

162. § Az a biztosító részvénytársaság és biztosító egyesület, amely e törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tartalékfedezettel, köteles a hiányt e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül pótolni.

163. § (1) Az a biztosító részvénytársaság, amely a törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a 77. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt legalább e törvény hatálybalépését követő három éven belül feltölteni olyan módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke legalább egyharmadával, második évben pedig legalább kétharmadával rendelkezzen. Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális biztonsági tőke szintjét sem, akkor a törvény hatálybalépése után legkésőbb hat hónap múlva úgy kell kiegészítenie a szavatoló tőkéjét, hogy a biztonsági tőke hiánya megszűnjék.

(2) Az a biztosító egyesület, amely a törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a 77. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt négy éven belül feltölteni oly módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke legalább egynegyedével, a második évben legalább felével, a harmadik évben pedig legalább háromnegyedével rendelkezzen.

(3) A törvény hatálybalépését követően a biztosító köteles a tárgyévet megelőző üzleti évre vonatkozó, a 77. §-ban meghatározott szavatoló tőke szükségletre vonatkozó számítását elvégezni, és azt a Felügyeletnek harminc napon belül megküldeni.

164. §[264]

165. § A biztosító az e törvény hatálybalépése előtt engedélyezett életbiztosítási szerződései után az 62. § (2) bekezdésben foglaltak helyett az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles a biztosítottaknak visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb kötelezettséget. A visszajuttatás azonban a biztosított számára nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. A visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is.

166. § A 86-89. §-okban foglalt befektetési szabályoknak a törvény hatálybalépését követő három éven belül a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv szerint kell a biztosítónak megfelelnie.

167. § A már működő biztosító köteles könyvvizsgálóját e törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül bejelenteni a Felügyeletnek.

Felhatalmazó rendelkezések

168. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. által folytatott életbiztosítással egybekötött nyugdíj előtakarékossági betétekkel összefüggésben felmerülő kérdéseket,

b) a biztosítók könyvvezetési és éves beszámoló készítési kötelezettségének szabályait

c)[265] a 69. § (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos részletes szabályokat

d)[266] a Lloyd's szervezeti formájára, alapítására és működésére vonatkozó külön szabályokat,

e) a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit,

f) a biztosító egyesületek összeolvadásának részletes szabályait,

g) a jelzáloghitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket

rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a)[267] az életbiztosítási termékek technikai kamatlábának maximális mértékét,

b) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét,

c) a biztosító 109. § (1) bekezdés szerinti belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát,

d)[268] a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki jelentés szabályait,

e)[269] a gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményének elszámolási rendjét, a díjkalkulációt, a díjszabást és a biztosítás díját ,

f) a nagykockázatok és a nagy károk határértékeit,

g) az értékkövetésnél alkalmazható módszereket,

h) a 132. § (3) bekezdésében előírt felügyeleti díj mértékét, és

i) a biztosítási ágak 161. § (4) bekezdésében előírt elkülönítésének módját

j) a 39. § (4) bekezdés c) pontjában, a 51. § (1) bekezdés a) pontjában és az 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tanácsadói szintű szakképesítések megszerzésének feltételeit.

k)[270] az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit,

l) a biztosító eszközei, kötelezettségei és egyéb kiszervezései értékelésének és minősítésének rendszerességét,

m) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő adatszolgáltatás formáját és tartalmát,

n) a biztosítási pénzügyi szakképesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések megszerzéséhez, mint feltételhez kötődik,

o) a jelzáloghitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének, csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait

p)[271] a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat

rendeletben szabályozza.

Módosuló jogszabályok

169. §[272]

170. §[273] Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott ügyekben, valamint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."

171. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"47. § Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak."

172. § (1) A Cstv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a biztosító részvénytársaságra, a biztosító szövetkezetre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra nem vonatkoznak."

(2) A Cstv. 2. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek

a) a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben;

b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra pedig az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

173. §[274]

174. § A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. § A Rendőrség nyomozó szervének vezetője a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását - az ügyész előzetes jóváhagyásával - igényelheti az adatot kezelő pénzintézettől, biztosítóintézettől, adóhatóságtól, szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel."

Hatályukat vesztő rendelkezések

175. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 33-34/B. §-ai,

b) az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 68. §-ának (1) bekezdése,

c) az állami biztosításfelügyeletről szóló 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet,

d)[275] az állami biztosításfelügyelet egyes kérdéseiről szóló 14/1987. (IV. 13.) PM rendelet, továbbá az ezt módosító 50/1989. (XII. 28.) PM rendelet és 19/1991. (VII. 31.) PM rendelet, 27/1992. (XII. 2.) PM rendelet és a 4/1993. (II. 4.) PM rendelet,

e) a biztosító egyesületek induló vagyonának nagyságáról szóló 41/1988. (X. 14.) PM rendelet,

f) az Országos Takarékpénztár részéről biztosítási tevékenység folytatásáról szóló 1057/1985. (X. 8.) MT határozat.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

A. rész

A nem-életbiztosítási ág ágazatok szerinti besorolása

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést)

a) egyszeri szolgáltatások,

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások,

d) szállított személyeknek nyújtott szolgáltatások.

2. Betegség

a) egyszeri szolgáltatások,

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások.

3. Szárazföldi jármű-casco (sínpályához kötött járművek nélkül)

a) közúti járművekben,

b) egyéb szárazföldi gépi meghajtású járművekben, munkagépekben,

c) gépi meghajtással nem rendelkező szárazföldi járművekben bekövetkezett károk.

4. Sínpályához kötött járművek cascója

Sínpályához kötött járművekben bekövetkezett károk.

5. Légijármű-casco

Légijárművekben bekövetkezett károk.

6. Tengeri-, tavi- és folyami jármű-casco

a) folyami,

b) tavi,

c) tengeri járművekben bekövetkezett károk.

7. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat)

A szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a használt szállítási eszköz típusától.

8. Tűz- és elemi károk

Minden olyan vagyoni kár - amennyiben nem tartozik a 3., 4., 5., 6. vagy a 7. ághoz -, melynek az okozója

a) tűz,

b) robbanás,

c) vihar,

d) a viharon kívüli, egyéb természeti (elemi) kár,

e) atomenergia,

f) talajsüllyedés és földrengés.

9. Egyéb vagyoni károk

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár, amelyet jégverés vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott, így például lopás.

10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

Önjáró szárazföldi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is, ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

11. Légijárművekkel összefüggő felelősség

Légijárművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is.

12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség

Tengeri, tavi és folyami járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is.

13. Általános felelősség

Minden olyan egyéb felelősség, amelyik nem tartozik a 10., 11. és 12. ágazatokba, így például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősség.

14. Hitel

a) általános fizetésképtelenség,

b) exporthitelezés,

c) részletfizetési ügylet,

d) jelzáloghitelezés,

e) mezőgazdasági hitelezés.

15. Kezesség

a) közvetlen kezesség,

b) közvetett kezesség.

16. Különböző pénzügyi veszteségek

a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok,

b) elégtelen jövedelem,

c) rossz időjárás,

d) nyereségkiesés,

e) folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája,

f) előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek,

g) értékvesztés,

h) bérleti díj- vagy jövedelemkiesés,

i) az eddig említettektől eltérő közvetett kereskedelmi veszteségek,

j) nem-kereskedelmi pénzbeli veszteségek,

k) egyéb pénzügyi veszteségek.

17. Jogvédelem

18. Segítségnyújtás

Segítségnyújtás az utazás vagy a lakóhelytől, illetve a szokásos tartózkodási helytől való távollét során bajba jutott személyek részére.

B. rész

A több ágazatra is kiterjedő engedélyek megnevezése

Ha az engedély egyszerre érvényes

a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a "Baleset és betegség",

b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a "Gépjárműbiztosítás",

c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a "Tengeri-szállítmányozási biztosítás",

d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a "Légi biztosítás",

e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a "Tűz- és egyéb vagyoni károk",

f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a "Felelősség",

g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a "Hitel és kezesség"

elnevezést kell használni.

A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni.

C. rész

Kiegészítő kockázatok

1. Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt kapott biztosító emellett egy másik ágazatba tartozó kockázatokat is biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély megkövetelése nélkül, amennyiben

a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,

b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak, és

c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.

2. Az A. rész 14., 15. és 17. ágazatába tartozó kockázatokat - a 3. pontban foglaltak kivételével - nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.

3. A 17. ágazatba (jogvédelmi biztosítás) tartozó kockázatot a 18. ágazat kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, amennyiben az 1. pontban jelzett feltételek teljesülnek és az alapkockázat csak az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik. A jogvédelmi biztosítást ugyancsak kiegészítő kockázatnak lehet tekinteni az 1. pontban jelzett feltételek esetén, amennyiben a jogvédelmi biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.

D. rész

Nagykockázatnak minősülnek

1. az A. rész 4., 5., 6., 7., 11. és 12. pontja alá besorolt kockázatok;

2. az A. rész 14. és 15. pontja alá besorolt kockázatok, amennyiben a biztosított hivatásszerűen ipari, kereskedelmi vagy szabadfoglalkozású tevékenységet folytat, és a kockázat e tevékenységére vonatkozik;

3. az A. rész 8., 9., 13. és 16. pontja alá besorolt kockázatok, amennyiben a biztosított

a) mérleg főösszege,

b) üzleti forgalma,

c) átlagos alkalmazotti létszáma közül legalább kettő meghaladja a törvény 166. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott határértéket.

4. A nagykockázatok határértékét a biztosítók érdekképviseleti szervének véleményét kikérve, a Felügyelet javaslatára a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

2. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

Az élet típusú biztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása

1. Életbiztosítások, így különösen

a) elérésre szóló életbiztosítás,

b) halálesetre szóló életbiztosítás,

c) járadékbiztosítás.

2. Házassági biztosítás, születési biztosítás.

3. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.[276]

4. Feltőkésítési szerződéssel összefüggő ügyletek.

3. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez[277]

A biztosítási termékterv

A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:

1. A biztosítási szerződési feltételeket

2. A díjkalkulációt

A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia:

2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,

2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,

2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,

2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,

2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,

2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját;

2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,

2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,

2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is.

2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.

A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.

3. Kiegészítő adatokat

A kiegészítő adatoknak három évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a következőket kell tartalmazniuk:

3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,

3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási költségeket,

3.3. a várható díjbevételt,

3.4. a várható kárkifizetést.

4. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez[278]

A biztosítási termékek terjesztésének megkezdéséig a Felügyeletnek benyújtandó adatok

A Felügyeletnek a termék terjesztésének megkezdéséig be kell nyújtani:

1. a termék nevét, megjelölését (pl. jelzőszámát),

2. a termék ágazati besorolását,

3. a termék kockázati csoportját,

4. a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját,

5. a termék rövid leírását, így különösen

- nem-életbiztosítási ágba tartozó termék esetén a biztosítható vagyontárgyak körét és a biztosítási eseményt,

- életbiztosítási ágba tartozó termék esetén a biztosítási eseményt.

5. számú melléklet az 1995. évi XCVl. törvényhez[279]

A) Nem-életbiztosítási ág

I. Eredmény számítása

(Bevételi index)

a = (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele

(+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele

(-) a nem életbiztosítási díjbevételt terhelő adók és illetékek

a1 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része

a2 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része (a > 1 Mrd Ft)

Saját kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonásával az utolsó üzleti évben.

Bruttó kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonása nélkül az üzleti évben.

Negyedéves számítás esetén az utolsó négy negyedévre vonatkozó adatokat kell beírni.

Amennyiben c < 0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

I. Eredmény: (a1× 0,18 + a2× 0,16)× c

II. Eredmény számítása

(Kárindex)

a = (+) az átlagolási időszak direkt és a viszontbiztosításba vett üzleteihez kapcsolódó - a kármegtérülésekkel csökkentett - kárkifizetések összege

(+) függőkár tartalék az átlagolási időszak végén (bruttó, a viszontbiztosítási rész levonása nélkül)

(-) függőkár tartalék az átlagolási időszak elején (bruttó, a viszontbiztosítási rész levonása nélkül)

b = a/(az átlagolási időszak hossza)

Az átlagolási időszak általában 3 év (amennyiben egy biztosító kevesebb ideje működik, a lezárt üzleti évek száma), ha azonban a biztosító díjbevételének több mint 60%-a együttesen hitel-, fagy-, jég-, vihar-, földrengés-, árvízkár kockázatokra kötött szerződésekből adódik, akkor az átlagolási időszak 7 év (amennyiben egy biztosító kevesebb ideje működik, a lezárt üzleti évek száma).

Negyedéves számítás esetén az átlagolási időszak 2005. január l-jétől az utolsó 12 negyedév, 2004. december 31-ig az utolsó 12,13,14 vagy 15 negyedév úgy, hogy az átlagolási időszak első napja január 1-jére essen. Az átlagolási időszakot nagyobbnak kell venni, ha a biztosító utolsó négy negyedévi díjbevételének több mint 60%-a együttesen hitel-, fagy-, jég-, vihar-, földrengés-, árvízkár kockázatokra kötött szerződésekből adódik, ekkor az átlagolási időszak 2009. január l-jétől az utolsó 28 negyedév, 2008. december 3l-ig az utolsó 28, 29, 30 vagy 31 negyedév úgy, hogy az átlagolási időszak első napja január 1-jére essen. Amennyiben egy biztosító működését az előzőekben meghatározott átlagolási időszakon belül kezdte meg, akkor átlagolási időszaka működésének kezdetétől az utolsó negyedév utolsó napjáig tart.

b1 = a "b" összeg 750 millió Ft-ot meg nem haladó része

b2 = a "b" összeg 750 millió Ft-ot meghaladó része

(b > 750 millió Ft)

Amennyiben d < 0,50, abban az esetben a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

A d mutató értéke megegyezik az I. eredmény számításánál alkalmazott c mutató értékével.

II. Eredmény: (b1× 0,26+ b2× 0,23)× d

A nem életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete:

az I. és a II. Eredmény közül a magasabb érték.

B) Életbiztosítási ág

BI. Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükségletének meghatározása

(a 2. számú melléklet 1., 2., 4. sz. ágazatához tartozó biztosítások esetében)

I. Eredmény számítása

a = a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül

b = a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett üzletek matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után

c = b: a (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a számításnál a viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe venni.

I. Eredmény: a× c× 0,04.

II. Eredmény számítása

a1 = az egyes életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások kockázati tőkeértékeinek összegével

a2 = a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

a3 = a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel nem csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

b1 = az egyes életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege, csökkentve a rövid távú (maximum 5 év), halál esetére szóló életbiztosítások nettó kockázati tőkeértékeinek összegével

b2 = a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb lejáratú rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

b3 = a 3 évet meg nem haladó rövid távú, halál esetére szóló életbiztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkeértékkel csökkentett) kockázati tőkeértékeinek összege

Kockázati tőkeérték:

a minimális szavatoló tőke szükséglet meghatározásának időpontjában bekövetkező halál esetén esedékessé váló biztosítási összeg csökkentve az adott biztosításra ezen időpontig képzett, a szolgáltatás fedezetéül megképezett tartalék összegével. (Negatív kockázati tőkeérték a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál nem vehető figyelembe.)

c = (bl + b2 + b3) : (a1 + a2 + a3)

(viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a számításokban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

II. Eredmény:

(a1 x 0,003 + a2 x 0,0015 + a3 x 0,001) x c

BI. Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete:

I. Eredmény + II. Eredmény

BII. Az életbiztosítási ág szerződéseihez kapcsolódó, nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

a = (+) az utolsó üzleti év direkt üzleteinek díjbevétele

(+) a viszontbiztosításba vett üzletek díjbevétele

(-) az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó, nem-életbiztosítási kockázatokhoz tartozó díjrészt terhelő adók és illetékek

a1 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része

a2 = az "a" összeg 1 milliárd Ft-ot meghaladó része (a > 1 Mrd Ft)

A c mutató definíciója a megegyezik az A) Bevételi Index számításánál alkalmazott meghatározással.

Negyedéves számítás esetén az utolsó négy negyedévre vonatkozó adatokat kell beírni.

Amennyiben c < 0,50, abban a számításban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

II. Az életbiztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete:

(a1× 0,18 + a2× 0,16)× c

BIII. A befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete

(a 2. számú melléklet 3. sz. ágazata)

I. Eredmény számítása

a1 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] és matematikai tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül -, amely üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési kockázatot

a2 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása nélkül -, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a befektetési kockázatot, továbbá, amely üzletek lejárata az 5 évet meghaladja, és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több mint 5 évre rögzítették

b1 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] és matematikai tartalékainak összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után -, amely üzleteknél a biztosító átvállalja a befektetési kockázatot

b2 = azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett üzletek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékainak [75. § (2) i)] összege - a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása után -, amely üzleteknél a biztosító nem vállalja át a befektetési kockázatot, továbbá, amely üzletek lejárata az 5 évet meghaladja, és amelyeknél az igazgatási költségek nagyságát több mint 5 évre rögzítették

c = (b1 + b2) : (a1 + a2) (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,85-nél, abban az esetben a viszontbiztosítási viszonyszámot 0,85-ös értékkel kell figyelembe venni.

I. Eredmény: (a1× 0,04 + a2× 0,01)× c

II. Eredmény számítása

A II. Eredményt csak azon szerződések után kell kiszámítani, amelyeknél a biztosító elhalálozási kockázatot vállal.

a = az érintett biztosítások nem negatív, bruttó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkével nem csökkentett) kockázati tőke értékeinek összege

b = az érintett biztosítások nem negatív, nettó (a viszontbiztosításba adott részre eső kockázati tőkével csökkentett) kockázati tőke értékeinek összege

c = b: a (viszontbiztosítási viszonyszám)

Amennyiben ez a viszonyszám kisebb 0,50-nél, abban az esetben a számításokban 0,50-es értékkel kell figyelembe venni.

II. Eredmény: a× c× 0,003

BIII. A befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete:

I. Eredmény + II. Eredmény

Az életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (BI.) + az életbiztosítási ág szerződéseihez kapcsolódó kiegészítő biztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (BII.) + a befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (BIII.).

Amennyiben a biztosító egyesület díjbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, abban az esetben a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál a viszontbiztosítói viszonyszám meghatározásakor a teljes (50%-nál, illetve 15%-nál nagyobb) viszontbiztosítást is figyelembe vehet.

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Az életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete

A nem-életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete

A biztosító összes minimális szavatoló tőke szükséglete (Az élet ág és a nem-élet ág minimális szavatoló tőke szükségletének összege.)

6. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

Az ügyfelek tájékoztatásáról

A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

1. a biztosítási időszakot;

2. a kockázatviselés kezdetét;

3. a biztosítási eseményt;

4. a díjfizetés és a díjmódosítás módját, lehetőségét;

5. a biztosító szolgáltatásait és azok teljesítésének módját, idejét;

6. a szerződés megszűnésének eseteit;

7. a szerződésfelmondás feltételeit;

8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;[280]

9. az értékkövetés módját, mértékét;

10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;

11. a visszavásárlás módját és a díjmentes szolgáltatások garantált mértékét;

12. az esetleges fogyasztói panaszokkal foglalkozó szerv megnevezését és székhelyét.

13. biztosító fiókteleppel kötött szerződés esetén azt is, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás milyen nyelven folyik,[281]

14. azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit. 96-101. §-ában foglaltak alapján - továbbíthatja.

7. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

A biztosító egyesület nyugdíjbiztosítási szerződéseinek minimális tartalmi követelményei[282]

A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosításnak - a 48. §-ban rögzítetteken kívül - legalább az alábbi feltételeket kell tartalmaznia:

1. A szolgáltatás legalább 10 év eltelte után akkor válik esedékessé, amikor a tag a társadalombiztosítási szabályok szerint nyugdíjjogosultságot szerez.

2. Az egyesületi tag és/vagy a munkáltatója által befizetett biztosítási díjakból képzett tartalékot és az arra jutó hozamot az egyesület egyedileg, elkülönítetten kezeli és az a tag tulajdonát képezi.

3. Amennyiben a munkáltató beszünteti a díjfizetést, az addig befizetett díjakból képzett tartalék a tag tulajdonában marad.

4. A tag halála esetén a szerződés szerinti visszavásárlási összeget az öröklés szabályai szerint fizetik ki.

8. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása

1. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a tulajdonos huszonöt százalékot el nem érő tulajdoni vagy szavazati hányaddal rendelkezik.

2. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.

9. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez[283]

Egyes tevékenységek, melyek gyakorlásának feltétele a felelősségbiztosítási szerződés megkötése

1. Gépjármű üzembentartása

2. Lőtér üzemeltetése

3. Nem állami szociális intézmény fenntartása

4. Nem állami gyermekellátást végző intézmény fenntartása

5. Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése

6. Pénzfeldolgozási tevékenység

7. Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító tevékenység

8. Gázértékesítési tevékenység.

10. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez[284]

A biztosítói ügymenet kiszervezésének szabályai

I. A biztosító által ki nem szervezhető feladatok:

1. a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;

2. a kockázat elvállalása;

3. ügyfélszolgálati tevékenység;

4. belső ellenőrzési tevékenység;

5. mérlegelemzés és szavatoló tőke számítás;

6. személyzeti ügyekben való döntés;

7. viszontbiztosítási szerződés megkötése.

II. A Felügyeletnek bejelentendő kiszervezések:[285]

1. aktuáriusi feladatok;

2. elektronikus adatfeldolgozás;

3. kárrendezés;

4. befektetési vagyonkezelési tevékenység.

11. számú melléklet az 1995. évi CXVI. törvényhez[286]

Az ügynöknyilvántartás részletes szabályai

1. Az ügynöknyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazhatja:

a) személyes adatok (név, születési hely és idő, anyja neve és lakhelye, iskolai végzettsége stb.),

b) biztosítóval fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

c) jutalék elszámolások,

d) az ügynöki tevékenység terjedelme (biztosításközvetítői, nyugdíjpénztári, jelzálog- hitelintézeti, pénzintézeti- szolgáltatási tevékenység stb.),

e) a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei.

2. Az ügynök írásbeli hozzájárulása kell ahhoz, hogy az 1. pontban meghatározott adatokat a biztosítók egymásnak átadhassák.

12. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez[287]

Megfeleltetési szabályok

Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell meghatározni:

1. Ha szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosítók kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.

2. A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.

3. A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, amennyiben annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévő eszközeinek 7%-át meg nem haladó eszközt tartani.

4. A biztosítónak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 20%-át meg nem haladó összeget ne a 2. pont szerinti eszközökben tartson. A különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.

13. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez[288]

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartás minimális szabályai

A Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartása tartalmazza a biztosított üzembentartó, a jármű és a szerződés alább felsorolt adatait:

- a szerződő (biztosított) nevét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (telephelyét),[289]

- a gépjármű forgalmi rendszámát és alvázszámát,

- rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot,

- a biztosító nevét, a kötvény azonosítóját (kötvényszám),

- a kockázatviselés kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát.

A nyilvántartásból adatot kaphat: a gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók, a Kártalanítási Számla kezelője, a nemzeti iroda, a Felügyelet, a rendőrhatóság, a szerződő (biztosított) és a károsult.

A biztosító a saját kötvényadatait korlátozás nélkül, míg más biztosítóval kötött szerződés adatait a szerződőre (biztosítottra) vonatkozó adatok kivételével kaphatja meg. A szerződő (biztosított) csak saját adatait, míg a károsult csupán a biztosító nevét és a kötvényazonosítót ismerheti meg.