A Győri Törvényszék P.20049/2023/6. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (2) bek., 121. § (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 227. § (2) bek., 1997. évi XI. törvény (Vt.) 19. § (3) bek.] Bíró: Habulin István

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20290/2020/51., Győri Ítélőtábla Pf.20139/2022/8., *Győri Törvényszék P.20049/2023/6.*, Győri Ítélőtábla Pf.20073/2023/4.

***********

Győri Törvényszék

P.20.049/2023/6. sz.

A Győri Törvényszék a Szegedi Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Szegedi András ügyvéd) által képviselt cím2 alatti felperesnek a Szalai Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Szalai Péter ügyvéd) által képviselt cím4 alatti alperes ellen 3.000.000 Ft megfizetése iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 3.000.000 (hárommillió) Ft-ot.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 739.700 (hétszázharminckilencezer-hétszáz) Ft perköltséget.

A perrel felmerült, a fentieket meghaladó perköltségét mindegyik peres fél maga viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Győri Ítélőtáblához intézett fellebbezésnek van helye, amely fellebbezést a Győri Törvényszéknél lehet írásban elektronikus úton előterjeszteni.

A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

- a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

- a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy

- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján tanú1, tanú2 és tanú3 tanúknak a P.20.290/2020/36. számú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített vallomásai, a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő P.20.290/2020/44. számú írásbeli igazságügyi szakértői véleménye, a Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.139/2022., a Győri Törvényszék P.20.290/2020., a Győri Járásbíróság P.20.278/2020. és a Győri Járásbíróság P.20.315/2020. számú csatolt periratai, továbbá közjegyző1 előtt ügyszám1 ügyszám alatt folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárás iratai mint a peres eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Az alperes mint eladó, a felperes mint vevő 2014. szeptember 1. napján "Jogdíj adásvételi szerződés" megnevezésű szerződést írtak alá. A szerződés 1. pontja szerint a szerződés tárgyát az eladó tulajdonát képező, a hivatal1-nél ügyiratszám1-en nyilvántartásba vett nyilvántartási számú megnevezés1 című szakirodalmi mű után járó, az alperest 62%-ban megillető jogdíj képezi. A szerződés 2. pontja szerint 3.000.000 Ft vételár ellenében felperes 5%-os mértékben a jogdíj tulajdonosává válik. A szerződés 6. pontja szerint "A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak az előszerződésekre vonatkozó 208. §-át, az adásvételre vonatkozó 365-369. §-ait kell alkalmazni." A szerződés első és második oldalára utóbb kézírással rávezetésre került a következő szöveg: "Én alperes vállalom, hogy 30 napon belül visszavásárolom a jogdíjat az eredeti áron 3.000.000 Ft-ért (azaz hárommillió forintért)."

[3] A szerződést eladóként az alperes, vevőként a felperes írta alá. A szerződés kézzel írt kiegészítését a peres felek valamint a második oldalon a kiegészített szövegrészt tanúként tanú4 írta alá. A szerződésről készült fénymásolatra rávezetett feljegyzés szerint az eredeteivel megegyező fénymásolat 2018. március 30-án készült.

[4] 2018. június 16-én a felperes levelet írt az alperesnek, amelyben többek között a perbeli szerződésre utólag rávezetett szöveg alapján a 3.000.000 Ft visszafizetését kérte. Az alperes a 2018. július 16-i válaszlevelében e követeléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, csak azt tudja vállalni, hogy amennyiben eredményre vezetnek a befektetőkkel folytatott tárgyalásai, akkor teljesíteni fog. Hangsúlyozta, hogy a perbeli megállapodás aláírásakor nem ejtette tévedésbe a felperest.

[5] A peres felek közötti megállapodás alapján így jogdíj adásvételi szerződés megnevezéssel és az alábbi tartalommal két okirat jött létre.

[6] Az egyik okirat szerint [P.20.290/2020/13/B/1.] a szerződés tárgya az alperes mint eladó tulajdonát képező, a hivatal1-nél ügyiratszám1 ügyiratszámon nyilvántartásba vett nyilvántartási szám1 nyilvántartási számú jogdíj, amelyet megnevezés1 című dokumentumot saját szakirodalmi műveként vettek nyilvántartásba, amely megnevezés2 néven szerepel és amely az eladó alperes 62%-os kizárólagos tulajdonában áll. A szerződő felek által kölcsönösen elfogadott vételár 3.000.000 Ft, melyet a felperesi vevő az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben fizet meg, a vételár megfizetésével a felperesi vevő 5% jogdíj tulajdonosává válik. Az eladó alperes feltétlen garanciát vállalt, hogy a jelen szerződésben kikötött jogdíj

per-, teher- és igénymentes, vállalta továbbá, hogy a jogdíj lényeges tulajdonságairól tájékoztatja a felperesi vevőt. A jogdíjból származó bevételek elszámolása minden esetben az alperesi eladó és a felperesi vevő között történik, az alperesi eladó köteles az értékesítő partnerektől kapott elszámolást bemutatni a felperesi vevőnek. Ha a felperesi vevő a későbbiekben eladja a megvásárolt részét, azt csak az alperesi eladó részére kínálhatja fel. A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak az előszerződésekre vonatkozó 208. §-át, az adásvételre vonatkozó 365-369. §-ait kell alkalmazni. A jelen szerződés kettő példányban készült, melyet a szerződő peres felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítettek.

[7] A másik okirat [P.20.290/2020/13/B/2.] szerint a szerződés tárgya az alperes mint eladó tulajdonát képező, a hivatal1-nél ügyiratszám1. ügyiratszámon nyilvántartásba vett nyilvántartási szám1 nyilvántartási számú jogdíj, amelyet megnevezés1 című dokumentumot saját szakirodalmi műveként vettek nyilvántartásba, amely megnevezés2 néven szerepel és amely az eladó alperes 62%-os kizárólagos tulajdonában áll. A szerződő felek által kölcsönösen elfogadott vételár 3.000.000 Ft, melyet a felperesi vevő az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben fizet meg, a vételár megfizetésével a felperesi vevő 5% jogdíj tulajdonosává válik. Az eladó alperes feltétlen garanciát vállalt, hogy a jelen szerződésben kikötött jogdíj

per-, teher- és igénymentes, vállalta továbbá, hogy a jogdíj lényeges tulajdonságairól tájékoztatja a felperesi vevőt. A jogdíjból származó bevételek elszámolása minden esetben az alperesi eladó és a felperesi vevő között történik, az alperesi eladó köteles az értékesítő partnerektől kapott elszámolást bemutatni a felperesi vevőnek. Ha a felperesi vevő a későbbiekben eladja a megvásárolt részét, azt csak az alperesi eladó részére kínálhatja fel. A jelen előszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak az előszerződésekre vonatkozó 208. §-át, az adásvételre vonatkozó 365-369. §-ait kell alkalmazni. A jelen szerződés kettő példányban készült, melyet a szerződő peres felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítettek.