A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40485/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 88. §] Bírók: Bánki Horváth Mária, Levek Istvánné, Rédei Anna

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.485/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. október 28-án kelt 14.G.41.095/2007/43. számú ítélete ellen a felperes részéről 44. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A ... gépjárművek gyártója, a ... ... disztribútori megállapodást kötött 2001. január 1-jén a ... .... A szerződés alapján a Kft. jogosult volt Magyarország területén a ... által gyártott ... gépjárművek kizárólagos forgalmazására, valamint a gépjárművek szervizhálózatának a kiépítésére.

2001. december 14-én a Kft. megbízási szerződést kötött a felperessel ... gépjárművek garanciális és garancián kívüli szervizelésére.

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel 2004. november 1-jétől alkalmazandó ... rendelet ... folytán 2003. június 23-án a ... és a Kft. megállapodtak; a fenti disztribútori szerződés közöttük megszűnik és a jogszabály hatálybalépését követően új disztribútori szerződést, új szerviz-megállapodást kötnek, a ... azonban 2004 augusztusában azt közölte a Kft.-vel, hogy nem kívánja vele megkötni az új disztribútori szerződést.

A ... 2004. november 23-án egyszemélyes társaságként megalapította az alperesi társaságot, melyet 2005. február 8-án jegyeztek be a cégjegyzékbe s a ... az alperessel kötött szerződést a ... gépjárművek kizárólagos magyarországi forgalmazására és szervizhálózata kiépítésére, mely szerződés 2004 novemberétől 2007. július 1-jéig volt hatályban. Az alperes 2007. július 16-tól végelszámolás alatt áll.

2007 júliusától a ...-vel kötött szerződés alapján a ... ... Kft. jogosult a ... gépjárművek kizárólagos magyarországi forgalmazására, és a szervizhálózat fenntartására.

A ...-vel kötött disztribútori szerződés megszűnése után a Kft. először a ... európai központja, a ... ... felé intézett megkereséseket a szervizek auditálása érdekében, majd 2004. december 3-án az alperest kereste meg az általa képviselt 17 pályázó nevében az eladási és szervizelési tevékenységgel kapcsolatos elvárások, és az ehhez kapcsolódó auditálási eljárás közlése iránt. Az alperes válaszlevelében (2004. december 6.) kérte, hogy minden jelentkező cég közvetlenül és önállóan forduljon az alpereshez, ezért a felperes ezt követően a saját nevében jelentkezett az alperesnél, melyet levélváltások követtek. 2005. április 5-én az alperes azzal utasította vissza a felperes márkaszervizként való elfogadását, hogy a felperesi társaságban a Kft. és ... jelentős mértékű befolyást biztosító tulajdoni résszel bír, így a felperes nem tekinthető a Kft., illetve ...tól független vállalkozásnak s ez utóbbiak ellen a ... márkanév és logó jogellenes használatával összefüggésben több eljárás van folyamatban s mindaddig, amíg a jogellenes magatartás fennáll, az alperes nem köteles a felperessel szerződést kötni.

A felperes a 2007. június 12-én kelt levelével bejelentette az alperesnek 45.130.000 forint elmaradt nyereség iránti kárigényét arra hivatkozással, hogy az alperes jogellenesen megvonta a szakszervizelési jogosultságát.

A felperes 2007. július 4-én jelentkezett a ... új, kizárólagos forgalmazói jogkörével rendelkező ... ... Kft.-nél, mivel az alperes 2007 júliusával elveszítette kizárólagos forgalmazói jogkörét.

A Kft., a felperes és más cégek bejelentése alapján a ... 2005. szeptember 23-án versenyfelügyeleti eljárást indított az alperes és két másik cég ellen. Az eljárás tárgya az eljárás alá vontak eredeti tartalék alkatrészek értékesítésére, valamint a ... autók hivatalos szervizhálózatának kiépítése során 2004-2006. években tanúsított versenykorlátozó megállapodás tilalmába ütköző magatartás vizsgálata volt. Ezen versenyfelügyeleti eljárásban a vizsgáló az alperes vonatkozásában a jelentkezők megfelelőségének vizsgálatára kidolgozott minősítési rendszer nem egyértelmű alkalmazása miatt javaslatot tett a ... az alperes piacra lépést akadályozó, az EK. szerződés 81. cikk (1) bekezdésébe, illetve a Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdésébe ütköző magatartásának megállapítására, továbbá a versenykorlátozó hatás nem jelentős mértékére tekintettel javasolták az eljárás szüneteltetését és az alperes kötelezését egy olyan tájékoztató anyag összeállítására, amely a hivatalos szervizhálózatba jelentkezőket tájékoztatja az egységes szervizkövetelményekről, és azok elfogadásának egyértelmű feltételeiről.

A ... a vizsgálói indítványtól részben eltérő határozatot hozott; 2007. április 26-án a Tpvt. 75. §-a alapján elrendelte az eljárás szünetelését. Az alperes 2007 júniusában a ... felhívására kidolgozta a "Hivatalos márkaszervizként való elfogadás eljárásrendjét", és azt az utó-felülvizsgálat lefolytatása érdekében benyújtotta a ...-nak. A ... az alperes eljárásrendjét megvizsgálva a lefolytatott utóvizsgálat után a jogsértés megállapítását mellőzve, az eljárás megszüntetéséről döntött a 2007. június 13-án kelt ... számú határozatával.

A felperes 2007. július 4-én kártérítés iránt terjesztett elő kereset az alperessel szemben, melyet mind a jogalapjában, mind az összegszerűségében többször módosított. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján 71.730.000 forint kártérítés és ennek 2005. február 9. napjától járó kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes kártérítési felelősségét megalapozó jogellenes magatartást a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének f) pontjára, az EK. szerződés 81. és 82. cikkére, az ... rendelet 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjára és a 19/2004. (II. 13.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének j) pontjának megsértésére alapította. Kártérítési igényének jogcímét kiterjesztette a Tpvt. 2. §-ában foglaltakra s jogalapként megjelölte a Ptk. 6. §-át is. A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette a felhívott jogszabályi rendelkezéseket, amikor folyamatos megkereséseit figyelmen kívül hagyva, azokra nem válaszolt, és nem kötötte meg a márkaszerviz szerződést, diszkriminatív módon a minőségi szelektív rendszer feltételeit és követelményeit megsértve nem végezte el a szükséges auditálást, így a versenykorlátozás tilalmát megszegve járt el. Hivatkozott arra is; a ... a folyamatban volt versenyfelügyeleti ügyben az eljárás szünetelését rendelte el és megállapította, hogy az alperesi magatartás versenyhivatali beavatkozást igényel, "csekély fokú" jogszabálysértést állapított meg, a jogsértés megállapításának mellőzésére csupán azért került sor, mert a hatályos szabályozás nem tette lehetővé a jogsértés megállapításának és a szünetelés intézményének együttes alkalmazását. Álláspontja szerint mindenképpen megállapítható, hogy a szünetelés előtti alperesi magatartás a felperes piacra lépését akadályozta, amelyből következően az alperest kártérítési felelősség terheli a felperessel szemben. Az elsőfokú eljárás során a bíróság megkeresésére a ... válaszában írtakkal szemben előadta, hogy a jelen perben eljáró bíróságot a ... számú határozat nem köti, mert a Tpvt. 88/B. §-ának (6) bekezdése 2005. november 1-jétől lépett hatályba, és nem lehet alkalmazni álláspontja szerint a hatálybalépését megelőzően keletkezett jogviszonyokra. Megítélése szerint ugyancsak nem köti a bíróságot a ...-nak az alperes eljárásrendjébe foglalt "perben, haragban" kitételével kapcsolatos álláspontja, mivel ez utólag került be az alperes eljárásrendjébe, és a ... utó-felülvizsgálata sem terjedt ki rá, téves továbbá a ... azon állásfoglalása is, hogy az alperesi eljárásrend mint egyoldalú nyilatkozat nem tartozik a Tpvt. 11. §-ának hatálya alá, ugyanis a Tpvt. 4. § (3) bekezdésének c) pontja kifejezetten üzleti kapcsolatnak minősíti az üzletkötést megelőző tájékoztatást akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.