A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21263/2016/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.263/2016/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Papp Gábor Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. június 7. napján kelt 68.P.24.321/2015/11-I. számú ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... internetes sajtótermékben a ...-én közzétett "..." című cikkben közzétette a felperes nevét, valamint a korábbi munkahelyének megnevezését, jogviszonya megszűnésének időpontját és módját, ottani munkaköri beosztását, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltja. Kötelezi arra, hogy 15 napon belül magánlevél formájában fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértésért. A felperest feljogosítja ezen levél nyilvánosságra hozatalára.

Egyebekben a per főtárgya tekintetében az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest és az alperest, hogy személyenként fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 42.000-42.000 (negyvenkettőezer-negyvenkettőezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

A peres felek az első- és a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által üzemeltetett ... internetes oldalon ...-én megjelent "..." című cikkben írt azon tény állításával, miszerint "... - írja a .... felperes neve a ... előtt a ... dolgozott osztályvezetői beosztásban. Az éjjel őrizetbe vett ..., ... személyi titkára, felperes neve a ... információi szerint ... ... lányával van együtt. felperes neve a ... igazolt át a ... több mint három évvel ezelőtt. A Hivatalos Értesítő szerint 2012 januárjában közös megegyezéssel távozott a kormányzati csúcsszervtől, itt osztályvezetői beosztásban dolgozott. A ... szerint azóta ... jobbkezének számít a ..." megsértette a magánélethez és a személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a ... napján közzétett "..." című cikkben írt "...Miután napvilágot látott, hogy a ... őrizetbe vett elnök-vezérigazgatójának, ... a titkára szoros kapcsolatban áll ... lányával, felmerül a gyanú, hogy az ... késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg" közléssel az alperes azt a való tényt, hogy a felperes korábban a ... vezérigazgatójának a titkárságán dolgozott, illetve élettársa Magyarország ... a lánya és a ... jelentős számú befektető károsodott a társaság szabálytalan eljárása során, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes büntetőjogi értelemben véve is felelős lehet a ... történt visszaélések kapcsán, ám élettársának édesapja miatt a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülte, illetve a felperes részese a ... eddig felelősségre vont személyek és a ... közötti összefonódásnak, megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A ...-án megjelent írás kapcsán kérte annak megállapítását, hogy az alperes azon tényállításával, miszerint ... a titkára szoros kapcsolatban áll ... lányával, megsértette a magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő jogát.

Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, valamint eltiltását a további jogsértéstől, továbbá kötelezését elégtételadásra oly módon, hogy az alperes saját költségén sajnálkozását kifejező és a felperes által nyilvánosságra hozható levél formájában adjon elégtételt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a sajtószervek hiteles és gyors tájékoztatási kötelezettségére azzal, hogy a perbeli esetben kiemelt súlyú bűncselekményhez kapcsolódó eseményről számolt be. A közérdeklődésre számot tartó ügyek kapcsán a sajtószabadság érvényesülésének kell elsőbbséget biztosítani. A ... élénk közérdeklődés kísérte, így az üggyel kapcsolatos azon körülmény, miszerint az egyik gyanúsított közvetlen munkatársa a ... lányának az élettársa, ugyancsak olyan közérdeklődésre számot tartó információ, melyről a sajtónak nem csak joga, de kötelezettsége is tájékoztatást nyújtani. Mindemellett hangsúlyozta, hogy nem az ő cikke volt a nyilvánosság számára elsőként hozzáférhető forrás, melyben a felperes által sérelmezett személyes adatok nyilvánosságra kerültek. A perbeli cikket megelőzően maga a felperes is nyilvánosságra hozta a családi kapcsolatára vonatkozó információt a facebook közösségi oldalán, a munkahelyére vonatkozó információk pedig korábban a Magyar Közlönyben is nyilvánosságra kerültek. A jóhírnév sérelmére alapított kereset tekintetében azt hangsúlyozta, hogy egyik cikk sem kelti azt a látszatot, mintha a felperes a büntetőeljárásban érintett lenne, továbbá a sérelmezett közlések nem a felperes személyére fogalmaznak meg kritikát, véleményt. A ...-ai írás tekintetében a felperes érintettsége nem állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint + áfa összegű perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.

Határozatának indokolásában ismertette az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében, a VI. cikk (1) és (2) bekezdésében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikkében foglalt rendelkezéseket, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény VIII. cikkében, az új Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdésében, 2:43. §-ában, 2:45. § (2) bekezdésében írt szabályokat, hivatkozott az 56/1994. (IX. 10.) AB határozatra, a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat indokolásában írtakra. Idézte az Alaptörvény IX. cikkét, a médiaszolgálgatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 7. § (1) és (3) bekezdését, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (3) bekezdését, 14. § (1) bekezdését, 21. § (1) bekezdését, utalt a 7/2014. (III. 7.) AB határozatra, valamint ismertette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 2. pontjában, a 4.§ (3) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Úgy ítélte meg, hogy a kereset tárgyává tett mindkét írás tekintetében a felperes beazonosítható.

A ...-ai cikkben sérelmezettek vonatkozásában megalapozatlannak találta a jóhírnév védelméhez fűződő jog megsértésének megállapítására irányuló keresetet. Bár az írás tekintetében a felperes beazonosíthatóságát egyértelműnek találta, ugyanakkor azt állapította meg, hogy a felperes érintettsége ezen írás kapcsán nem áll fenn. A közlés teljes szövegének vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy annak tárgya, témája a ..., illetve rajta kívül az ... érinti, abban a ... vezetője vonatkozásában fogalmazódik meg kritikai vélemény. A közleményből nem olvasható ki az, hogy a nyilatkozó politikus, illetőleg az ő közleményét megjelentető alperes a felperes lehetséges büntetőjogi felelősségre vonására utalna. A felperes olyan jelentéstartalmat társított az íráshoz, ami a leírtak teljes szövegkörnyezetében való értelmezése során nem merül fel, az nem kelt olyan látszatot, mintha személye a büntetőeljárás tárgyát képező ügyben érintett lenne. A leírtak nem a felperesről fogalmaznak meg kritikát, ezért a felperes jóhírnév védelméhez fűződő joga nem sérült. Az ügy általános ismeretéből eredően pedig nem volt minden alapot nélkülöző olyan következtetés levonása, ami ... és a ... közötti érdekösszefonódást gyanított.