BH 1980.1.9 Polgári ügyben az ügy lényeges körülményére tett hamis tanúvallomás miatt a büntetőjogi felelősség arra tekintet nélkül fennáll, hogy a polgári ügyben eljárt bíróság e vallomást mérlegelési körébe vonta-e és arra tényállást alapított-e vagy sem [1961. évi V. törvény 176. § (1) és (3) bek., - Btk. 238. § (1) és (5) bek.].

A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettében és ezért őt 4500 forint pénzbüntetésre ítélte.

A járásbíróság ítéletében megállapított tényállás lényege a következő.

A felperes és az alperes között a járásbíróság előtt házasság felbontása, gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj megállapítása és házastársi vagyonközösség megosztása iránt polgári peres eljárás volt folyamatban. Ebben az ügyben a járásbíróság a tárgyaláson - többek között - tanúként hallgatta ki a terheltet.

A járásbíróság a terheltet figyelmeztette a hamis tanúzás törvényes következményeire, aki azt megértette és tudomásul vette. A terhelt a törvényes figyelmeztetés után olyan vallomást tett, hogy a felek második gyermekének születésekor, amikor még a felperes a kórházban tartózkodott, az alperes egy vasárnap este nagyobb társaságot fogadott a lakásán. Másnap reggel 3/4 6 óra körül, amikor a terhelt a férjét kísérte ki a lakásból, a lépcsőházban a peres felek lakásából az alperes hangját felismerve azt hallotta, hogy az alperes a következő kijelentést tette; "Szét tudnálak zabálni". A terhelt ezt hallva, szomszédjával a kulcslyukon benéztek és azt látták, hogy az alperes az előszobában, a szoba ajtó előtt áll alsónadrágban és trikóban, vele szemben pedig egy feketehajú nő állt kombinéban, aki tiltakozott: "Ne Imre, ne".

A járásbíróság megállapította, hogy a terhelt fenti, a valóságtól eltérő tanúvallomása az ügy lényeges körülményeire vonatkozott.

A megyei bíróság fellebbezések folytán a járásbíróság ítéletét nyilvános tárgyaláson felülbírálta és a járásbíróság ítéletének tényállást megállapító részét a polgári ügy iratainak tartalma, valamint a büntető ügy iratai alapján a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel kiegészítette. E szerint a felek házassága a feleknek az 1975-76. években tanúsított magatartása miatt romlott meg, és az ekkor tanúsított magatartásuk eredményezte házasságuk jogerős felbontását. Továbbá hogy a hamis tanúzás miatti büntető eljárás az alperes feljelentése alapján indult meg.

A megyei bíróság a tényállás kiegészítése után arra a jogi álláspontra jutott, hogy a terhelt bűnösségére vont következtetés annak ellenére téves, hogy a terheltnek bontóperi tárgyaláson tett vallomása nem a való tényekre vonatkozott. A megyei bíróság ezért a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a terheltet az ellene polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette. A megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a terhelt azért nem követett el bűncselekményt, mert az általa kiegészített tényállásból kitűnően a peres felek házassága 1975-1976. években tanúsított kölcsönös magatartásuk miatt romlott meg, és a polgári bíróság ebből az okból bontotta fel jogerősen a házasságukat. A polgári bíróság a terhelt vallomásával, amely az alperesnek ismertetett magatartására vonatkozott, nem foglalkozott, azt mérlegelési körébe nem vonta és arra tényállást sem állapított meg.

A megyei bíróság rámutatott, hogy az 1961. évi V. törvény 176. §-ának (1) bekezdésében rögzített tényállás szerint csak az a hamis vallomás valósít meg bűncselekményt, amely a konkrét ügy valamely lényeges körülményére vonatkozik. Kifejtette, hogy bár a terheltnek a szóban levő vallomása hamis, de az a bontóper nem lényeges körülményére, sőt a polgári ügyben figyelembe sem vett körülményre vonatkozott. Az eljárt polgári bíróságok arra egyetlen ítéleti rendelkezést sem alapítottak. Végül rámutatott a megyei bíróság arra, hogy a terhelt vallomása által érintett alperesi magatartás nem szolgált alapul a házasság felbontására, ezért a terheltnek a vád tárgyává tett vallomása nem valósít meg bűncselekményt.

A határozatok felmentő rendelkezése és az azzal kapcsolatos indokolás miatt emelt törvényességi óvás alapos.