A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20348/2011/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 18. §] Bírók: Czifra Veronika, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.348/2011/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sándor Éva (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a (felszámoló neve, címe; ... felszámolóbiztos) által képviselt (I.r. alperes neve, címe) I. rendű, a dr. Kamarás Péter (címe) ügyvéd által képviselt (II.r. alperes neve, címe) II. rendű és (III.r. alperes neve, címe) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. október 28-án kelt 65.P.20.159/2008/26. számú ítélete ellen a II-III. rendű alperesek részéről 27. és 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a II-III. rendű alperesekkel szemben a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II-III. rendű alpereseknek 187.500 (száznyolcvanhétezer-ötszáz) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 90.000 (kilencvenezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. rendű alperes kiadásában megjelent ... ...-i számában tudósítottak a költő ... ... születésnapi megemlékezéséről, és egyben utaltak a ... férfi magazinra, amelyben a fotón a felperes meztelenül a férje társaságában jelent meg.

A sérelmezett cikk címe "..." volt.

A költő és felesége - a felperes - keresettel fordult a bírósághoz és kérték becsületük, képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk I. rendű alperes általi megsértésének megállapítását és összesen 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését.

Az elsőfokú eljárás ... ...-ei halálával félbeszakadt.

Ezt követően házastársa - a felperes - saját nevében kérte a személyiségi jog megsértésének, valamint költő házastársa személyiségi jogai megsértésére utalással a kegyeleti jog megsértésének a megállapítását is.

Kártérítést saját nevében - részben öröklés címén, részben a saját személyét ért sérelem okán - igényelt 3.000.000 forint összegben. Előadta, hogy becsületsértő a cikk címe, amely nem minősül olyan véleménynyilvánításnak, amit közszereplőként el kell tűrnie.

A képfelhasználás körében arra hivatkozott, hogy az alperesnek kell bizonyítania a keresettel sérelmezett képfelhasználás jogszerűségét, a II-III. rendű alperesnek pedig azt, hogy jogsértés esetén sem terheli őket anyagi felelősség.

Arra is hivatkozott, hogy a kép a korábbi megjelenéstől eltérő körben történő alperesi új közlése mindenképpen sértő a hozzájárulás hiányára tekintettel. A kollegák, barátok tanúvallomásai megerősítették, hogy irányukban bizalomvesztés történt, társadalmi megítélésüket rontotta az engedély nélküli képközlés, és a sértő tartalmú írás méltatlan volt a néhai férje híréhez, elismertségéhez.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen arra utalással, hogy a felperes és a néhai házastárs közszereplő, így a megjelent kritikát kötelesek eltűrni. A képek közlése tekintetében arra hivatkozott, hogy az interneten elérhető felvételek ismételt közzétételére került sor.

A II. rendű alperes vitatta szerkesztőségvezetői mivoltát, és előadta, hogy a kifogásolt cikk megjelenése idején már nem volt a lappal szerződéses viszonya (munkaviszonya).

Ezt a 2005. május 1-jei okirattal támasztotta alá.

A III. rendű alperes előadta, hogy nem alapítója, csak tulajdonosa az alperesi lapnak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes becsületét, képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát és - néhai ... jóhírneve és képmása védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésével - a felperes kegyeleti jogát azzal, hogy a felperes és a néhai hozzájárulása nélkül közölték az I. rendű alperes kiadásában megjelent ... című lap ...-i címlapján felperes és a néhai képmását is tartalmazó felvételt a "..." címmel közölt, becsületsértő cím illusztrációjaként - a néhai születésnapi megemlékezéséről történt beszámoló bevezetéseként.

Mindezekért az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1.500.000 forint tőkét, s ezen összeg után ... napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatát, valamint 200.000 forint perköltséget.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 180.000 forint eljárási illetéket.

Az ítélet indokolásában elsődlegesen a bizonyítási eljárás szabályaira hivatkozott, és ismertette a Pp. 164. §-át, a Pp. 206. §-át, majd a Ptk. 75. §-át, a 76. és 78. §-ában foglaltakat, a Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalását és a Ptk. 85. § (3) bekezdését.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a felperes és elhunyt házastársa költőként, a nemzetközi, valamint a honi kulturális élet résztvevőjeként közéleti szereplést vállalt, tudva, hogy ezzel természetesen kritikának, bírálatnak teszik ki magukat, azonban azt a közszereplőnek sem kell tűrnie, hogy személyiségét sértve magánéletébe engedélye nélkül beavatkozzanak, és olyan szavakkal illessék, amik emberi mivoltában, méltóságában sértik.

Az elsőfokú bíróság szerint a felperesnek és néhai házastársának kulturális tevékenysége okszerű, szakszerű bírálata nem sértő, az e körben megjelent értékelés, bírálat önmagában nem képezheti a jogsértés tárgyát.

Az alperesi szabad véleménynyilvánítás egyetlen korlátja az, hogy nem lehet a vélemény, értékítélet, bírálat durva, lealacsonyító, bántó.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi lap a születésnapi megemlékezés keresettel sérelmezett része, a blikkfangos cím, a néhai költő és a felperes emberi méltósága sértésén túl becsületét is sértette, hiszen a kérdésfeltevéssel indokolatlanul tett utalást a költő születésének ... évfordulóján a magánélete legintimebb szférájába tartozó részre.

Ez még egy polgárpukkasztónak tartott költő esetében sem indokolt, figyelemmel arra is, hogy szexuális életéről csak az e területtel foglalkozó lapoknak, egyéb sajtóorgánumoknak nyilatkozott, de nem a születésnapi megemlékezésekor. Kiemelte, hogy még a bulvársajtó sincs feljogosítva arra, hogy mások személyiségi jogait sértő módon kutakodjon az intim magánszférába tartozó területeken, így a felperes és házastársa sem kötelesek eltűrni, hogy a néhai költő születésnapja alkalmával tartott megemlékezésről szóló sajtótudósítás azzal foglalkozzon, hogy az ünnepelt aznap élt-e szexuális életet feleségével.

A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, így az alperesi lap sem jelenítheti meg a felperes elhunyt férjének születésnapját úgy, hogy az becsületet sértsen.