A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27544/2008/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Vitál-Eigner Beáta

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.544/2008/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Vitári Jenő ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2008. évi június hó 25. napján kelt 11.K.30.813/2007/8. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2009. évi március hó 25. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2006. december 21. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes 2006. július hó 1. és 2006. augusztus 30. között különböző rádiókban és különböző televízió-csatornákon sugárzott, továbbá internet online bannerek-en, a nyomtatott sajtóban, óriásplakátokon, citylight plakátokon, ... hírlevélben, valamint kirakati plakátokon megjelentetett reklámjaival, a "hétvégén ingyen WAP" szlogen használatával összefüggésben, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. E jogsértés miatt 7.000.000 forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a felperessel szemben. Az egyéb reklámhordozókon közzétett tájékoztatásokat az alperes nem minősítette jogsértőnek. A határozat indokolása szerint az egyes reklámokból - vagy az apró betűs elhelyezés, vagy az információ hiánya miatt - nem volt megállapítható az, hogy a szolgáltatás hétvégi ingyenes használata korlátozott, az csak 10 MB-ig érvényes. Emellett megtévesztésre volt alkalmas az is, hogy a fogyasztó nem kapott információt a mennyiségi korlát átlépését követően alkalmazásra kerülő tényleges árról, és az egyes reklámeszközök nem megfelelően tájékoztattak a reklámozott szolgáltatás akciós voltáról sem. Mindezzel a felperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) 8.§-ának (2) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakat. Az alperes kifejtette, hogy a felperes számára nem nyújthat mentesülést a versenyjogi felelősség alól az a körülmény, hogy a fogyasztók a fogyasztói döntés meghozatalának egy későbbi szakaszában a szolgáltatásra vonatkozó információk teljes körének birtokába juthatnak. A fogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy a felperesi információ ellenőrzéseként minden reklámról tájékozódjon mintegy feltételezve, hogy a reklám üzenete nem ad megfelelő tájékoztatást, azaz megtévesztésre alkalmas. A határozat indokolásának 23. pontja szerint a bírság összege meghatározásánál az alperes a jogsértő reklámokra fordított költség alapulvételével a felperes terhére vette figyelembe a nagy számban érintett fogyasztók körét, a piac jellemzőjét és a kampánnyal érintett termék újszerű jellegét, továbbá, azt, hogy a felperes ismételten követett el jogsértést és, hogy a magatartása neki felróható. A felperes javára értékelte ugyanakkor a kommunikációs kampány hosszát, az akciós szolgáltatás ingyenességét, továbbá különös súllyal azt, hogy a szolgáltatás igénybevételére csak a regisztrációt követően kerülhetett sor.

A határozat megváltoztatása iránti keresetében a felperes állította, hogy a reklámok nem jogsértőek, ezért vele szemben bírság sem szabható ki. Másodlagosan a bírság mellőzését kérte. Álláspontja szerint a kifogásolt reklámok nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. A Tpvt. nem tiltja a fogyasztókat befolyásoló olyan vállalkozói piaci magatartást, amelynek célja annak ösztönzése, hogy a fogyasztók az árujukat válasszák. A reklámok értékelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a piaci szereplők agresszívabb marketing stratégiát folytatnak, és emiatt a fogyasztói toleranciaszint emelkedett. A fogyasztói döntések lényegesen racionálisabbak, mint akár 5-10 évvel ezelőtt voltak. A fogyasztókat nem egy kiszolgáltatott vásárlói körnek, hanem ésszerűen, tudatosan, megfontoltan és szabad akaratukból cselekvő személyeknek kell tekinteni. Hangsúlyozta, hogy az alkalmazott médiamix sajátosságaiból adódóan tömören fogalmazta meg üzenetét, feltüntetve minden lényeges információt, tudva azt, hogy akit érdekel az ajánlat, úgyis pontosabban tájékozódik. Az általa igénybevett tömegkommunikációs médiumok a legszűkebb információ-átbocsátó kapacitással rendelkeznek. Ha ezekben az optimálisnál több információt helyeznek el, akkor azok nem töltik be a funkciójukat. Az átlaghoz képest így is több információt nyújtott, hiszen valamennyi reklám-megjelenítés tartalmazta azt, hogy "a szolgáltatás igénybevételéhez regisztrálj a 1741-es telefonszámon. További részletek ugyanitt". Amennyiben tehát a fogyasztó a szolgáltatást igénybe kívánta venni, úgy fel kellett hívnia a megadott telefonszámot, ahol a regisztrálás után elhangzó tájékoztatás kitért arra is, hogy az ajánlat két hónapos időszakra, havi 10 MB forgalmi kedvezményt biztosít havidíj mentesen. Ugyanitt közölték azt is, hogy amennyiben az adott számlázási időszakban a kedvezményül felhasznált forgalom eléri a 8 MB-t, illetve ha a teljes 10 MB-os keret felhasználásra kerül, úgy erről SMS üzenetben értesítik a fogyasztót. Hivatkozott arra is, hogy ezek az információk a hálózaton belül szintén díjmentesen hívható telefonos ügyfélszolgálati számon is elhangzottak. Hangsúlyozta, hogy a reklámokkal összefüggésben az alpereshez fogyasztói panasz nem érkezett. Álláspontja szerint az alperesnek figyelembe kellett volna venni a 2005/29/EK. Irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) lefektetett alapelveket. Ez alapján pedig az elhallgatással megvalósuló jogsértés megállapítása kizárt akkor, ha a fogyasztó maga sem várja el, hogy olyan részletekről kapjon információt, amelyeket már ismert, illetőleg amelyekről esetleges anyagi elkötelezettsége előtt pontos tájékoztatást kap. Hivatkozott az alperes egyik eseti döntésére is, amely szerint valamely vállalkozás árujára vonatkozó reklámtól nem várható el, hogy az összes részletes tulajdonságról számot adjon, ha egyébként a fogyasztó megalapozott döntéséhez szükséges piaci ismeretet biztosítja. Az alperes egy másik eseti döntésében pedig kimondta, hogy az egyes reklámtájékoztatásokat egyenként, és összefüggésükben a kampány többi tájékoztatásával, továbbá összhatásában is értékelni kell. Az alperes akkor legitim eszköznek ítélte meg a csillagozást egy olvashatatlan kiegészítéssel és az apró betűs alkalmazást is, ha a felirat olvasható volt. A bírság mellőzésére vonatkozó kereseti kérelme körében előadta, hogy az alperes nem vette figyelembe a versenyhez fűződő érdek veszélyeztetésének mértékét, vagyis azt, hogy fogyasztói panaszok nem voltak, tehát a fogyasztók nem érezték megtévesztve magukat. Vitatta, hogy az érintett fogyasztói kör jelentős lenne, kifogásolta, hogy a jogsérelem súlyát az alperes indokolatlanul túlzott mértékűnek minősítette. Álláspontja szerint annak is jelentősége van, hogy a reklámpiac sajátosságai megváltoztak; a reklámok agresszívebben és a fogyasztókat felnőttként kezeli.