A Nyíregyházi Törvényszék Bf.266/2010/10. számú határozata. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 65. §, 276. §, 288. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 373. §, 375. §, 403. §] Bírók: Kiss Judit, Kruták Beatrix, Szarvasné dr. Takács Zsuzsa

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.286/2008/60., *Nyíregyházi Törvényszék Bf.266/2010/10.*, Kúria Bfv.1196/2011/10. (BH 2012.12.283)

***********

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság,

mint másodfokú bíróság

Nyíregyháza

2.Bf.266/2010/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Nyíregyházán, 2011. január 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet

A jogosulatlan gazdasági bűncselekmény megszerzésének bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság 2010. február 9. napján kihirdetett 15.B.286/2008/60. számú ítéletét megváltoztatja.

A 2 rendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette tekintetében a folytatólagos elkövetés megállapítását, a vádlottakkal szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzi. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az államot terhelő bűnügyi költség összege helyesen: 146.470 /egyszáznegyvenhatezer-négyszázhetven/ forint.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy II.r. vádlott neve helyesen: K.M.J.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság fenti számú ítéletével a vádlottak bűnösségét 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettében [Btk.288.§ (1) bekezdés a.) pontja], folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.318.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés a.) pontja], valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [Btk.276.§] állapította meg, melyet K.M.J. II.r. vádlott, mint bűnsegéd valósított meg. Ezért I.r. vádlottat, halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltás és 800.000,- Ft pénzmellékbüntetésre, II.r vádlottat, halmazati büntetésül, 2 év börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltás és 500.000,- Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Mindkét vádlottal szemben 14.501.500,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásról és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, büntetésük súlyosítása, velük szemben hosszabb tartamú börtönbüntetés és ahhoz igazodó tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, továbbá a vagyonelkobzás intézkedés megváltoztatása, annak a R. Kft-vel szemben történő alkalmazása érdekében, I.r. vádlott és védője felmentés, II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása, valamint a pénzmellékbüntetés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Főügyészség Bf.3788/2003/12-15. számú írásbeli nyilatkozatában az ügyészi fellebbezést fenntartva az ítélet megváltoztatását, a vádlottakkal szemben hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, valamint a jogosulatlanul megszerzett állami támogatások összegére, 67.945.000,- Ft-ra a R. Kft-vel szemben vagyonelkobzás elrendelését indítványozta.

I.r. vádlott védője fellebbezését írásban is indokolta. Álláspontja szerint az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Városi Bíróság ítélete nem mentes az - egyébként a Be.351.§ (2) bekezdés b.) és c.) pontjai szerinti megalapozatlanságot, illetve a Be.373.§ III/a.) pontja, valamint a Be.375.§ (1) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezést eredményező - hibáktól és hiányosságoktól. Az elsőfokú bíróság egyrészt eljárási szabályt sértett, másrészt hiányosan állapította meg a tényállást, valamint az általa megállapított tényállás egy része ellentétes az iratok tartalmával, továbbá indokolási kötelezettségének sem tett teljes mértékben eleget. Súlyosan megsértette az elsőfokon eljárt bíróság azon eljárási szabályt, miszerint a Be.403.§ (3) bekezdését figyelmen kívül hagyva nem tett mindenben eleget a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatásnak. A másodfokon eljárt megyei bíróság végzésének 9. oldal második bekezdésében a R. Kft. és a K. Kft. közötti megállapodással kapcsolatban kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem tisztázta a vádlottak kihallgatása során, hogy ezt a megállapodást miért nem csatolták a nyomozás során, illetve az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta, hogy ez a megállapodás gazdaságilag mennyire elfogadható. A rendelkezésre álló tárgyalási jegyzőkönyvekből egyértelműen megállapítható, hogy ezen körülmények vizsgálatát az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során is elmulasztotta. A végzés 12. oldal második bekezdésében foglaltaknak sem tett az elsőfokú bíróság eleget, az anyagbeszerzéssel és az anyagdíjjal nem foglalkozott, csupán megállapította, hogy a számlák anyagdíj oldalának valóság tartalmára 9 év távlatából nem tudott bizonyítást felvenni. Bár a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében előírta, hogy T.F.T. tanú vallomását a bíróság értékelje, azonban ennek a városi bíróság nem tett eleget. Szintén nem értékelte J. T. tanú vallomását sem, holott a másodfokú bíróság ezt is előírta.

Súlyosan megsértette az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat akkor is, amikor úgy állapította meg I.r. vádlott bűnösségét jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettében, hogy a tényállás a vádlott tudattartamára nézve semmilyen megállapítást nem tartalmaz. Márpedig a vádlott terhére megállapított bűncselekmény nem pusztán szándékosan, hanem célzatosan követhető el. Az ítélet tényállása nem tartalmazza azt, hogy Cz. Gy. nem volt alvállalkozója a D. Kft-nek, csupán csak azt állapítja meg, hogy I.rendű vádlott ismerőse volt. Abból, hogy ismerősök voltak, semmilyen módon nem következik, hogy nem lehetett egyúttal a D. Kft. alvállalkozója is. Önmagában pedig az a tény, hogy Cz.Gy., ahogy a bíróság fogalmaz: "a számlákon feltüntetett összegek töredékrészéért" végezte el a munkát, még nem teszi a számlát valótlan tartalmúvá. A bíróság az ítélet tényállási részében nem, csupán az indokolásában foglalkozik a vállalkozói láncolattal. Az ítélet tényállási része azt, hogy Cz.Gy., illetve a N. Bt. nem volt alvállalkozója a D. Kft-nek, nem tartalmazza, mint ahogy azt sem, hogy erről I.r. vádlott is tudomással bírt volna. Sőt, ezzel épp ellenkezőleg, a bíróság helyesen maga is idézte ítéletének 10. oldal első bekezdésében I.r. vádlott azon vallomását, miszerint "arról ugyanis tudomása volt, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a K. Kft. alvállalkozói szerződést kötött a D.Kft-vel, akik tudomása szerint ezt követően az alapozási munkálatokat elvégezték, majd alvállalkozói szerződést kötöttek Cz.Gy-val."

A bíróság ítéletének 11. oldal utolsó bekezdésében akként fogalmaz, hogy "annak ellenére, hogy Cz.Gy. tanú az eljárás során több alkalommal változtatta vallomását, arra hivatkozva, hogy az eljárás során ő anyagilag és egészségileg is tönkrement, a bíróság a fenti vallomásait elfogadta." Az ítéletből nem derül ki, hogy Cz. Gy-nak mely nyomozati, vagy tárgyalási vallomását fogadta el a bíróság, mert e körben nagyvonalúan csupán annyit jelez, hogy a "fenti vallomásait". Amennyiben azonban a fenti vallomásai alatt azt az megelőző bekezdésében foglaltakat kell érteni, abból semmilyen formában nem állapítható meg, hogy ezek Cz.Gy-nak mely eljárási szakban és mikor tett vallomásai, netán azok tetszőlegesen összeollózott változata. A bíróságnak mérlegelési tevékenysége során el kell döntenie, hogy a tanú több eltérő tartalmú vallomása szerint mely vallomását veszi bizonyítékként figyelembe, s melyiket veti el, nem dönthet akként, hogy minden vallomásából egy-egy gondolatot kiragadva hoz létre gyakorlatilag egy újabb vallomást. A bíróság az ítéletben azt állapította meg, hogy Cz.Gy. tanú az eljárás során mindvégig kitartóan és egybehangzóan állította, hogy nem alvállalkozóként vett rész az építkezésen. Nehezen érthető, hogy hogyan kerülhette el az elsőfokú bíróság figyelmét Cz.Gy-nak a B.286/2008/8. számú tárgyalási jegyzőkönyv 28. és 30. oldalán tett azon nyilatkozatai, melyek szerint "én most már ebből az egészből ki akarok szállni, valamennyi vallomásom vissza akarom vonni, ha úgy jó lesz, én nem tartok fenn semmit". "Én most mégis fenntartom az összes vallomásomat". " Az összes vallomásomat szerettem volna visszavonni". "Most úgy nyilatkozom, hogy mégis fenntartom a nyomozás során tett vallomásom, az előző bírósági tárgyaláson tett nyilatkozatomat is fenntartom." Ezen nyilatkozatok ismeretében és figyelembevétele mellett aligha állítható teljes meggyőződéssel, hogy a tanú vallomása az eljárás során mindvégig kitartó, következetes és egybehangzó lett volna. Az elsőfokú bíróság többek között azzal indokolja Cz.Gy. tanúvallomásának elfogadását, hogy amennyiben Cz.Gy. vallomása nem lenne helytálló, akkor nincs arra ésszerű magyarázat, honnan tudhatott arról, hogy a R. Kft. bankszámlája melyik banknál található. Ugyanakkor ítéletének 12. oldal utolsó bekezdésében éppen a bíróság rögzíti, hogy I.rendű vádlott kötött vállalkozói szerződést Cz.Gy-val a N.Bt. nevében az árvizes házak építésére. Így a bankszámláról egyéb szerződéses viszony kapcsán is tudomást szerezhetett.