BH 1996.1.9 Az áthaladási elsőbbségre vonatkozó közlekedési szabály durva megsértése folytán a két személy halálát is eredményező halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége esetén végrehajtandó szabadságvesztés és a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek.].

A városi bíróság a vádlott bűnösségét halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg, ezért főbüntetésül 1 év 6 hónapi fogházbüntetésre, mellékbüntetésül 3 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott nős, 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a kft. alkalmazásában kisegítőként dolgozik, havi jövedelme 13 000 forint, büntetve volt: 1989. évben a városi bíróság gondatlan rongálás vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte. A vádlott 1977-ben szerzett "B" kategóriás, majd 1980-ban "C" és 1986-ban "E" kategóriás vezetői engedélyt, azóta kb. 800 000 km-t vezetett, egy közúti balesete volt 1989-ben.

A vádlott 1993. augusztus 7-én reggel a kft. tulajdonában levő tehergépkocsival és a hozzákapcsolt pótkocsis szerelvénnyel közlekedett. A községet elhagyva a 8. sz. főút felé tartott. A vádlott ezzel a gépkocsival már 40-50 000 km-t vezetett, ezen az útvonalon azonban először járt. A 8. sz. főút előtt "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát helyeztek el, előjelző táblával és a útburkolatra felfestett útburkolati jellel együtt. A vádlott észlelte, hogy balra bizonyos mértékben akadályozva van a kilátásban, ennek ellenére mintegy 31-42 km/óra sebességgel közelítette meg a kereszteződést, és nem állt meg a 8. sz. főút előtt, hanem a fenti sebességgel lassan begurult a kereszteződésbe, és eközben nem győződött meg arról kellően, hogy a főúton van-e forgalom. Behajtott a védett útkereszteződésbe és ott ütközött a főúton neki balkéz felől mintegy 60-70 km/órás sebességgel haladó, a sértett által vezetett személygépkocsival, amely már fékezni sem tudott.

Az ütközés miatt a sértett a kórházba szállítás után, míg felesége, aki a jobb oldali első ülésen utasa volt, a helyszínen meghalt. A két személy halála és a bekövetkezett baleset között közvetlen okozati összefüggés volt. A sértett gépkocsivezető halála a közlekedési baleset során elszenvedett nagy erejű tompa erőbehatás okozta koponyaalapi csonttörés, valamint az ehhez társuló lágyburki vérzés, durva agyzúzódás és az ezek következtében fellépő vérbelehelés, fulladás együttes hatására állt be, a feleségének halálát ugyancsak a közlekedési baleset során elszenvedett nagy erejű tompa erőbehatás okozta, mely a szervi sérülések együttes hatására, traumás és vérzéses sokk következtében állt be. A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a KRESZ 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket.

A baleset bekövetkezésekor száraz, napos idő volt, jók voltak a látási viszonyok, a baleset száraz aszfalt úttesten következett be. A vádlott által vezetett járműszerelvény 31-42 km/órás sebességéhez tartozó féktávolság az adott körülmények között 19,5-28,1 m volt, míg a sértett által vezetett személygépkocsi 60-70 km/órás sebességhez tartozó féktávolsága 35,3-42,9 m volt.

A vádlott vezetői engedélyét a rendőrkapitányság a baleset napján visszavonta.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védője jelentett be fellebbezést enyhítésért, és a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztése végett; a megyei főügyész az első fokú ítélet megváltoztatását, a főbüntetésként kiszabott fogházbüntetés tartamának az enyhítését indítványozta.

A másodfokú bíróság a fellebbezéseket, és a főügyész indítványát nem találta alaposnak.

A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a városi bíróság a perrendi szabályokat megtartva, a bizonyítási eljárás folyamán beszerezte és megvizsgálta az ügy eldöntése szempontjából lényeges adatokat és bizonyítékokat. A tényállás lényegében a vádlott - egyéb bizonyítékok által is megerősített - beismerő vallomásával összhangban került rögzítésre. A tényállás kisebb pontatlanság folytán - a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontjára utalással - csupán az alábbiakkal szorult kiegészítésre és helyesbítésre az iratok tartalma alapján: