A Kúria Kfv.35252/2015/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §, 52. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 23. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sisák Péter

A határozat elvi tartalma:

A 2014. január 1. előtt hatályos jogszabályi értelmezés szerint a telekadó tárgyának minősülő telek fogalma alóli kivétel súlypontja nem az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, hanem a tényleges mezőgazdasági hasznosítás. Az adóztatás objektív határa, ha az adójogi rendelkezés lehetetlen feltételt ír elő.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.252/2015/8.szám

A Kúria a dr. Incze András Péter ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Bittsánszky Géza Ádám jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. február 23-án kelt 2.K.27.290/2014/20. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 21. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.290/2014/20. számú ítéletét, valamint az alperes PEB/040/1515-18/2013. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 800.000 (nyolcszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2013. február 21-ei időponttal felszámolás alá került, melyre tekintettel az elsőfokú hatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 89. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti kötelező ellenőrzést folytatott le. Rögzítette, hogy a 2006-2010 közötti időszakban vizsgálta a helyi iparűzési adó, vállalkozók kommunális adója, telekadó és építményadó adónemben a felperesi társaságot, azonban a határozattal szembeni fellebbezés nyomán eljáró alperes neve 2013. május 2-án a telekadó tárgyában hozott döntést megsemmisítette és ebben a körben az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban az Art. 89. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel elrendelte 2013. február 20-áig terjedően a felperes adóvizsgálatát. Sz. Város Önkormányzat Jegyzője (továbbiakban elsőfokú helyi adóhatóság) 2/17-20/2013. számú elsőfokú határozatában a helyi iparűzési adónemet érintően megállapítást nem tett, telekadó adónemben 2008-2013 adóévekre vonatkozóan - de ezen belül csak 2011-ig bezárólag - összesen 235.592.818 Ft adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére. Az építményadóban tett megállapítással szemben a felperes fellebbezéssel nem élt, ezért az később a per tárgya sem lett. A Sz. ... helyrajzi számú ingatlanokat érintő telekadó vonatkozásában az elsőfokú hatóság határozatában hivatkozott az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny.tv.) 23. § (1)-(5) bekezdéseiben foglaltakra, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) 17. §-ában, 52. § 16. pontjában foglaltakra, mely szerint a belterületi földrészlethez tartozik az épülettel be nem épített minden olyan földterület, melyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket. Jelen ügyben a halastóként, de aranykorona érték nélkül nyilvántartott ingatlan a telekadó tárgya.

A határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melynek nyomán az alperes neve PEB/040/1515-18/2013. számon az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, és a telekadó fizetési kötelezettséget 232.774.533 Ft-ra csökkentette, adóbírságot és késedelmi pótlékot nem állapított meg.

A határozat a Htv. 2011. adóévre vonatkozó rendelkezését idézte, mely szerint az adó azt terheli, aki a naptári év első napján a telek Htv. 52. § 7. pontban foglaltak szerinti tulajdonosa. Kiemelte, hogy az Art. 125. § értelmében a telekadó kivetéses adónem, azaz megállapítása adóbevallás útján történik. A telekadó alóli mentesség esetében az idézett jogszabályhely három együttes feltétel fennállását tartja szükségesnek, ez az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett művelési ág, az aranykorona értékkel való nyilvántartás, valamint a tényleges mezőgazdasági művelés. Ezek konjunktív feltételek, a Htv. nem írja elő tényállási elemként, hogy a telekadó tárgya kizárólag önálló helyrajzi számon nyilvántartott terület teljes egésze lehet. Utalt arra, hogy a Htv. jellegzetességéből fakadóan a belterületi földrészlet fogalma tekintetében az épülettel be nem épített földrészletről lehet szó, azaz a teleknek épülettel be nem épített része lehet telekadó tárgya. Az összegszerűségben történő megváltoztatásra azért volt szükség, mert bizonyos adóévek kapcsán helytelenül határozta meg az elsőfokú hatóság az ingatlanok épülettel, építménnyel lefedett, így a telekadó hatálya alá nem tartozó kiterjedését.