A Kúria Kfv.35342/2016/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.342/2015/4. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró

Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Barra Balázs ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (Székesfehérvár, Bástya u.8.), mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogutódja

Az alperes képviselője: dr. Borián Bálint Gergely jogtanácsos

A per tárgya: illetékügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 6. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. január 22. napján kelt 12.K.27.293/2014/3. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200.000 (azaz kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.639.200 (azaz egymillió-hatszázharminckilencezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2009. március 13-án vevőtársaival termőföld ingatlanok tulajdoni hányadait vásárolta meg. Az ingatlanok vételárát a felek 288.388.110 Ft-ban határozták meg, amelyet az adóhatóság forgalmi értékként elfogadott és arányosan 82.059.400 Ft-ban határozta meg a felperes által megszerzett ingatlan tulajdoni hányadok forgalmi értékét.

[2] Az adásvételi szerződés 13. pontjában a felperes kijelentette, hogy regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemélyként az ingatlanokat öt évig nem kívánja elidegeníteni, illetőleg azokra vonatkozóan vagyoni értékű jogot alapítani, a termőföldeket mezőgazdasági célra kívánja hasznosítani, ezért kérte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 26.§ (1) bekezdés p) pontja alkalmazásával a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabásának mellőzését.

[3] Az eljárt adóhatóság a 2009. szeptember 16. napján kelt 8035644538 számú fizetési meghagyásával az adózó terhére 0 Ft visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget állapított meg, figyelemmel az Itv. 26.§ (1) bekezdés p) pontja szerint vállalt mentességre.

[4] A termőföld vásárlásától számított öt éves határidő 2014. május 13. napján lejárt.

[5] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy felperes az általa megvásárolt ingatlan tulajdoni hányadokat a szerzéstől számított öt éven belül nem idegenítette el.

[6] A mezőgazdasági célú hasznosításra vonatkozó kötelezettség teljesítésének vizsgálata során a földhasználati lapok adataiból azt állapította meg, hogy felperes részéről a csákvári 077/1 és 077/2 helyrajzi számú ingatlanokkal kapcsolatban részben, illetve teljes körűen teljesültek a törvényi feltételek, azonban a szerződés tárgyát képező további ingatlanokat felperes a szerzést követően haszonbérbe adta S. György, illetve Pályi András haszonbérlőnek.

[7] Az elsőfokú adóhatóság a felperest a 2014. április 24. napján kelt 8393721931 számú határozatával az illetékmentesség vállalt feltételeinek nem teljesítése miatt 16.392.380 Ft illeték megfizetésére kötelezte.

[8] Döntését az Itv. 19.§ (1) bekezdése, 26.§ (1) bekezdés p) pontja, 71.§ alapján hozta meg, figyelemmel azon törvényi előírásra, hogy ha a vagyonszerző a termőföldet nem maga műveli, úgy a törvényi feltételt nem teljesíti, a kedvezmény ugyanis nem a befektetési céllal vásárló személyeket illeti meg, hanem azokat, akik maguk végzik a mezőgazdasági tevékenységet.

[9] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. július 4. napján kelt 2517168420 számú határozatával az elsőfokú határozatot - az indokolás megváltoztatásával - helybenhagyta.

[10] Indokolása szerint helytállóan hivatkozott a felperes fellebbezésében arra, hogy a haszonbérlet az Itv. értelmezésében nem minősül vagyoni értékű jognak, ezért e megállapítással az elsőfokú határozat indokolását részben megváltoztatta.