A Kúria Kvk.37484/2019/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 223. §] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Ha a kifogás a választási kampány olyan kiemelt eseményéhez kapcsolódik, amelynek csak az adott napon, illetve még az azt követő rövid ideig van csak jelentősége, akkor az erre az időszakra eső műsorszámok önállóan vizsgálhatók.

Kapcsolódó határozatok:

*Kúria Kvk.37484/2019/2.*, 3118/2019. (V. 29.) AB határozat

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.37.484/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője:

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) előterjesztett kifogásában előadta, hogy a kérelmező a 2019. április 8-ai esti és április 9-ei reggeli hírműsoraiban együttesen 5 alkalommal azt a valótlan információt tárta a nézők elé, hogy a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választásán a jelöltállításhoz szükséges 20.000 ajánlást a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: Fidesz-KDNP) adta le elsőként. Egyik hírműsorban sem tájékoztatták a nézőket arról, hogy az ajánlóíveket ténylegesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) adta le elsőként, az ajánlóívek leadását a Jobbik vonatkozásában meg sem említette. Ezzel a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveket. A jogszabálysértés tényének megállapítása mellett kérte a kérelmező további jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint - a szándékosságra tekintettel - maximális bírság kiszabását.

Az Nemzeti Választási Bizottság határozata

[2] Az NVB hivatalosan ismert tényként rögzítette, hogy 2019. április 8-án a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) és az NVB székházában az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a lista állításához szükséges dokumentációt és az ajánlóíveket az NVI az alábbi sorrendben vette át a jelölő szervezetektől: elsőként a Jobbiktól, ezt követően a Fidesz-KDNP-től, majd a Momentum Mozgalom nevében eljárt személytől.

[3] Az NVB a 2019. április 11. napján kelt 45/2019. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adva megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között eljárási alapelvet ugyanis hírműsoraiban kizárólag arról adott tájékoztatást, hogy a Fidesz-KDNP 2019. április 8-án leadta a lista bejelentéséhez szükséges ajánlóíveket, miközben ugyanezen a napon további két jelölő szervezet is leadta azokat. Ez utóbbi két jelölő szervezet eljárási cselekményéről szóló tájékoztatást azonban a kérelmező elmulasztotta. Az NVB a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, egyben kötelezte arra, hogy a közlésekkel azonos napszakban és azokhoz hasonló módon tegye közzé a határozat rendelkező részét.

[4] Az NVB a kifogást egyebekben elutasította.

[5] Indokolásában rögzítette, hogy a vonatkozó joggyakorlat szerint a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.

[6] Ezzel ellentétben azonban a kifogásban megjelölt műsorszámok önálló vizsgálat tárgyát képezhetik. A tudósítás ugyanis az ajánlóívek leadásához és a lista bejelentéséhez kapcsolódott. Az ajánlóívek leadásáról szóló tájékoztatásnak rövid ideig van relevanciája, hiszen a leadást követő legkésőbb 4. napon az eljáró választási bizottság döntést hoz a lista nyilvántartásba vételéről. Ha egy adott jelölő szervezet meghatározott időpontban/időszakban leadott ajánlásairól a médiaszolgáltató tájékoztatást nyújt hírműsorában, úgy az esélyegyenlőség elvének érvényesülése érdekében hasonló tájékoztatást kell nyújtania a további benyújtó jelölő szervezetekről is.