A Kúria Köf.5008/2017/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTMÉNYADÓ ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kozma György

A határozat elvi tartalma:

A Kúria az Alaptörvény és a Bszi. által lehetővé tett normakontroll során az önkormányzati rendeletek célszerűségi vizsgálatát nem végezheti el. Felhatalmazása arra terjed ki, hogy az önkormányzati rendeletek jogszerűségét, más jogszabályokkal való ellentétét vizsgálja, és az ellentét megállapítása esetén az önkormányzati rendeletet megsemmisítse. Egy ingatlan adás-vételi szerződés kockázatát nem lehet az önkormányzat adóztatási jogára hárítani.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.008/2017/4

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5008/2017/4.

A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

(Győr, Árpád út 2.)

Az érintett önkormányzat: Bezenye Község Önkormányzata

(Bezenye Szabadság utca 50.)

Az ügy tárgya: építményadó

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bezenye Község Önkormányzata által alkotott, a helyi adókról szóló 16/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal Bezenyei Kirendeltség vezetője (a továbbiakban: Kirendeltség) a 2015. február 20. napján kelt határozatával a 2015-ös adóévre 164.500 Ft építményadó megfizetésére kötelezte a felperest a kizárólagos tulajdonában álló Bezenye külterület .../2. hrsz.-ú ingatlanon lévő, nem lakás célját szolgáló, összesen 117,50 m2 alapterületű építmény után. A felperes fellebbezése folytán eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alperes a 2015. május 6. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[2] A Kirendeltség 2015. február 20-án egy másik határozatot is hozott, amely a.../2. hrsz.-ú, 6230,14 m2 alapterületű építményt érintette. A Kirendeltség ezen ingatlan után a 2015-ös adóévre a felperes terhére 8.722.196 Ft építményadó fizetési kötelezettséget írt elő. A fellebbezés folytán eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2015. május 13. napján kelt határozatával ezt az elsőfokú határozatot is hatályában fenntartotta.

[3] A Kirendeltség 2015. február 20-án hozott egy harmadik határozatot is, amelyben a 2015-ös évre 164.220 Ft építményadó megfizetésére kötelezte a felperest a tulajdonában álló Bezenye külterület .../16. hrsz.-ú ingatlanon lévő, nem lakás célját szolgáló, összesen 117,30 m2 alapterületű építmény után. A felperes fellebbezése folytán eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2015. május 11. napján kelt határozatával ezt az elsőfokú határozatot is helybenhagyta.

[4] A másodfokú határozatok szerint az ingatlanon található építmények építményadó tárgyát képezik, az adózó és az önkormányzat közötti adásvételi szerződésben rögzített vételár alapján az elsőfokú adóhatóság által megállapított adó nem emészti fel az ingatlan, illetve az építmény értékét.

[5] Az alperes határozataival szemben a felperes keresetet terjesztett elő. Keresetlevelében arra hivatkozott, hogy Bezenye Község Önkormányzata helyi adókról szóló 16/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjával, mert sem a helyi sajátosságokra, sem az adózó teherviselő képességére nincs tekintettel. A felperes szerint az önkormányzat nem kellően differenciált a szabályozásban akkor, amikor 1400 Ft/m2/év adót vetett ki olyan építményre, amely nem alkalmasra tartózkodásra, a használat feltételeit nem biztosítja, és amelynek nincs forgalmi értéke.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[7] Az ügyben eljárt Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 13.K.27.548/2015/35. számú végzésében a per tárgyalását felfüggesztette és kezdeményezte a Kúria eljárását az Ör. 3. §-ának 2015. január 1. napjától hatályos szövege vizsgálatára. Álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezése a Htv. 6. § c) pontjába ütközik.

[8] Az indítványozó előadta, hogy mivel az építményadó mértékét megállapító rendelkezések magasabb szintű jogszabályba ütközésének vizsgálata körében jelentőséggel bír a perbeli ingatlanok, építmények forgalmi értékének a meghatározása, a bíróság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői bizonyítást folytatott le. A 26. sorszám alatti szakértői vélemény szerint a 0216/2. hrsz.-ú ingatlan nettó forgalmi értéke 2015-ben 2.520.000 Ft, azon belül az ingatlanon található épület nettó pótlási értéke 845.000 Ft volt. A .../16. hrsz.-ú ingatlan nettó forgalmi értéke 2015-ben 2.051.000 Ft, azon belül az ingatlanon található épület nettó pótlási értéke 845.000 Ft volt. A .../2. hrsz.-ú ingatlan nettó forgalmi értéke 2015-ben 3.269.000 Ft, azon belül az ingatlanon található épületek nettó pótlási értéke 2.665.575 Ft volt, ez utóbbi körben a szakértő rámutatott arra, hogy az ingatlan vonatkozásában 149.760.000 Ft lenne a környezetszennyezés miatti mentesítés költsége, mely összeggel csökkenteni kellett mind a telek, mind a felépítmények értékét.