A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21536/2006/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20434/2006/16., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21536/2006/3.*, Kúria Pfv.21274/2007/3. (BH 2008.7.181)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.536/2006/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szentestóth Györgyi ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Tóth Regina ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2006. október 2. napján meghozott, 26.P/P.III.20.434/2006/16. számú ítélete ellen a felperes részéről 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesek részére 12.000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Budapest ... szám alatti családi házas ingatlan 1/2 részben a felperes tulajdonát képezi, 1/4-1/4 részben 2006. februárjáig az I., II. rendű alperes tulajdonát képezte, a II. rendű alperes tulajdoni illetőségén a III. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten.

A felperes és családja sérelmezte, hogy 2004 őszétől az alperesek a perbeli ingatlanon egy kamerarendszert építettek ki, amellyel rögzítésre került a perbeli ingatlanon a személyek mozgása. A felperes felesége az adatvédelmi biztoshoz fordult, aki állásfoglalásában megállapította, hogy a tulajdonostársak adatkezelése jogellenes, mivel az érintettek

-2-

hozzájárulása nélkül rögzítik és tárolják a megfigyelt eseményeket, az egyes személyek jelenlétét és tevékenységét. Egyúttal felszólította az adatkezelőt a jogellenesség megszüntetésére és arra, hogy kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket és erről az Adatvédelmi biztost 30 napon belül írásban tájékoztatni.

A felperes kereseti kérelmében a Ptk. 80. § (1) bekezdése, az Avtv. 3. § (1) bekezdése és a Ptk. 84. § (1) bekezdésében a) pontja alapján kérte a jogsértés tényének megállapítását. A Ptk. 84. § (1) bekezdésének d) pontja és az Avtv. 17. § (4) bekezdése szerint a térfigyelő kamerák leszereltetése által kérte, hogy a bíróság rendelje el a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot alperesek költségén történő helyreállítását, valamint a jogsértéssel előállott dolog - a videofelvételek - megsemmisítését és törlését. Annak megállapítását is kérte, hogy az alperesek a kamerák elhelyezésével és működtetésével birtokháborítást valósítanak meg. Majd később keresetét pontosította, és annak megállapítását is kérte, hogy az I., II. rendű alperes 2006. február 17-éig követte el a jogsértést, míg a III. rendű alperes jelenleg is megvalósítja azt. Az eredeti állapot helyreállításaként az 5. számú kamera esetében a kamera nélküli üres tok visszaszerelésére, míg a 3-as és 4-es számú kamera esetében azok átellenes oldalra való áthelyezésére kérte kötelezni az alpereseket.

Az I. rendű alperes a per megszüntetését kérte kereshetőségi jog hiányára hivatkozással, mivel a perbeli ingatlannak nem tulajdonosa és szokásos tartózkodási helye sincs az ingatlanban.

A II., III. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték figyelemmel arra, hogy a felperes a kamerák létezéséről már azt megelőzően tudomással bírt, mielőtt az alperesek az ingatlant megvásárolták. Előadták, hogy a kamerák a biztonság védelmét szolgálják az ingatlanon, megfigyelésre nem alkalmasak. A felvételeket pedig kizárólag hatósági eljárásban használták fel. Majd bejelentették, hogy a felvételeket megsemmisítették, ennek igazolására egy feljegyzést csatoltak, a felvételek így már csak a hatóságoknak állnak rendelkezésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek a felperesről 2005. március 26-án, 30-án, 31-én, április 1-jén, 2-án, 11-én, 23-án és 25-én hozzájárulása nélkül képfelvételt készítve megsértették a felperes képmáshoz és személyes adatok kezeléséhez fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 14.000 forint perköltséget.

Az ítélet indokolásában a képmással és hangfelvétellel való visszaélés körében utalt a Ptk. 80. § (1) bekezdésében foglaltakra, amelynek alapján kifejtette, hogy a képmás és hangfelvétel hozzájárulás nélküli elkészítése jogsértő, ugyanis mindenkinek alanyi joga eldönteni azt, hogy kívánja-e külső megjelenése vagy hangja rögzítését. A 2005. május 19-i felvételi jegyzékek bizonyítják, hogy felperesről videofelvétel készült 2005. március 26-án, 30-án, 31-én, április 1-jén, 2-án, 11-én, 23-án és 25-én. Ezen felvételek elkészítéséhez a felperes hozzájárulása nem nyert igazolást, így ezeken a napokon a jogsértés megvalósult. A 2006. június 13-án kelt okirat szerint a kamerákra kapcsolt rögzítő berendezés mozgás észlelésekor kapcsol be és készít felvételt, arra nincsen bizonyíték, hogy a felperes mikor

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.536/2006/3.

-3-

mozgott a kamerák előtt, milyen egyéb időpontokban készült róla felvétel, ez pedig az általános jogsértés megállapítását kizárja. Mivel az megállapítható volt, hogy a felvétel készítésének idején valamennyi alperes a perbeli ingatlanban lakott és a kamerás megfigyelő rendszert működtették, ebből következően valamennyi alperes elkövette a jogsértést, azonban annak befejező időpontja mindhárom alperes esetében 2005. április 25. napja. Rámutatott arra is az elsőfokú bíróság, hogy ingó vagy ingatlan dolgot ábrázoló felvételek nem valósítják meg a személy képmásával való visszaélést, illetve más személyt ábrázoló felvételek vonatkozásában sem lehet a perbeli jogsértést megállapítani, mivel a személyhez fűződő jog más által nem érvényesíthető. Ennek megfelelően a rendelkező részben rögzítettek szerint állapította meg a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) pontja alapján.

A személyes adatok kezeléséhez fűződő jog megsértése körében hivatkozott az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 9. pontjára, a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra. Kifejtette, hogy az alperesek azon érvelése, miszerint ingatlanvásárlásuk előtt is volt

- bár kevesebb - kamera felszerelve, a kamerák felszerelését követően pedig a felperes azonnal nem tiltakozott, nem felel meg az Avtv. 2. § 6. pontja alapján megkívánt megfelelő tájékoztatáson alapuló képkészítésre és rögzítésre adott beleegyezésének, sem a Ptk. 75. § (3) bekezdése által megkövetelt hozzájárulásnak. A jogsértést ebben a körben is megállapította figyelemmel arra, hogy az Alkotmányban biztosított információs rendelkezési jog, mint személyhez fűződő jog sérelmét valósítja meg a személyes adatokra vonatkozó alanyi rendelkezési jog megkerülését jelentő, az Avtv.-nek meg nem felelő adatkezelés.