EBD 2014.07.P7 I. A hatáskör megállapítása során a keresetváltoztatáskor hatályos eljárási szabályok irányadók.[1]

II. Ha a felperes a kereset felemelésekor a követelése ténybeli alapján és jogcímén egyébként nem változtat, csak a kára nagyságát jelöli meg a korábbiaktól eltérően, és az alperesek ezt megelőzően az érdemi ellenkérelmüket előterjesztették, a hatáskör hiánya a pertárgy értéke alapján nem vehető figyelembe [2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 15. § (1), (2) bek.; Pp. 23. § (1) bek. a) pont, 28. §, 45. § (2) bek.].

[1] A felperes az Sz. Városi Bíróságon 2012. március 21. napján előterjesztett keresetlevelében 3 770 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A későbbiekben a II. rendű alperesre is kiterjesztett keresetét 2012. november 7. napján érkezett nyilatkozatával felemelte, és elsődlegesen az I. rendű alperes, másodlagosan a II. rendű alperes marasztalását kérte 12 754 971 forint megfizetésére.

[2] A városi bíróság erre tekintettel végzésével megállapította hatáskörének hiányát és a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevelet a B. Törvényszékhez tette át.

[3] Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Pp. 2012. március 21-én hatályos 23. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, a Pp. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a kereset felemelése esetén a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani.

[4] Utalt arra, hogy a 2012. évi CXVII. törvény 16. §-ának a) pontja folytán 2012. augusztus 1-jei hatállyal a Pp. 23. § (1) bekezdésének a) pontjában a "tízmillió" szövegrész helyébe a "harmincmillió" szöveg lépett.

[5] Álláspontja szerint azonban az adott esetben a korábban hatályos rendelkezés az irányadó figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra.

[6] A B. Törvényszék végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg és intézkedett az iratok felterjesztéséről az eljáró bíróság kijelölése végett.

[7] Rámutatott, hogy a 2012. évi CXVII. törvény 16. § a) pontjának hatályba léptetésénél a jogalkotó nem rendelkezett úgy, hogy azt csak a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni, ezért az a folyamatban lévő ügyekben is irányadó. Ebből következően a korábban hatályos pertárgyérték-határ változása folytán az újabb pertárgyérték-határt el nem érő keresetfelemelés a hatáskört nem érinti, így az áttételnek nem volt helye.

[8] A Fővárosi Ítélőtábla a törvényszék álláspontjával értett egyet az alábbiak miatt.

[9] Helyesen mutatott rá a törvényszék, hogy a 2012. évi CXVII. törvény 16. §-ának a) pontjában foglalt szabály hatályba lépésével kapcsolatosan a jogalkotó kifejezetten nem rendelkezett. Ebből következően a Jat. városi bíróság által is hivatkozott 15. §-a az irányadó, amelynek (1) bekezdés a)-b) pontja alapján a jogszabályi rendelkezést a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A (2) bekezdésének a)-b) pontja értelmében a jogszabályi rendelkezést a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

[10] A hatáskör megállapításánál a fentiek alapján annak van jelentősége, hogy a kereset felemelése, vagyis a keresetváltoztatás nem egy megkezdett eljárási cselekmény folytatásának, hanem a már folyamatban lévő eljárásban megtett önálló eljárási cselekménynek minősül.

[11] A Jat. 15. § (2) bekezdésének b) pontja ezért nem alkalmazható, hanem az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a cselekmény időpontjában, azaz a 2012. november 17. napján hatályos Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni. Ennek értelmében törvényszéki hatáskörbe a 30 millió forintot meghaladó vagyonjogi perek tartoznak, vagyis az adott perre a 12 754 971 forintos pertárgyérték alapján a járásbíróságnak van hatásköre.

[12] Mindemellett a perbeli eljárásban az is megállapítható, hogy a felperes a kereset felemelésekor a követelése ténybeli alapján és jogcímén nem változtatott, csak a kára nagyságát jelölte meg a korábbiaktól eltérően. Az alperesek korábban az érdemi ellenkérelmüket előterjesztették.

[13] Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy jogutódként kizárólag a II. rendű alperest terhelheti felelősség, a II. rendű alperes pedig a követelésnek mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatta.

[14] Önmagában a követelés összegszerűségének megváltoztatása új érdemi ellenkérelem előterjesztését nem teszi feltétlenül szükségessé. Az adott esetben ezért a Pp. 28. §-a is kizárja a járásbíróság vonatkozásában a hatáskör hiányának a megállapítását, mert az úgy rendelkezik, hogy az érdemi ellenkérelem előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető (lásd Legfelsőbb Bíróság Pk. VIII. 24.850/2006/2., Pkk. VIII. 24.647/2007/2., Pkk. VIII. 24.655/2007/2., és Pkk. VIII. 24.774/2007/2. sz. határozatai). A keresetfelemelés tehát önmagában a hatáskör megváltoztatására nem nyújt alapot.

[15] A fentiek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri összeütközést a Pp. 45. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében eljárva az Sz. Járásbíróság kijelölésével szüntette meg.

(Fővárosi Ítélőtábla 3. Pkk. 25.222/2013.)

Tisztelt Felhasználó!

A P.7 számú elvi bírósági döntés teljes szövege előreláthatóan szeptemberben jelenik meg.

Megértését köszönjük.