A Budapest Környéki Törvényszék B.45/2012/56. számú határozata vesztegetés bűntette (ÜZLETSZERŰEN elkövetett vesztegetés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 6. §, 20. §, 35. §, 38. §, 39. §, 40. §, 61. §, 62. §, 74. §, 79. §, 80. §, 82. §, 291. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 151. §, 338. §] Bíró: Palásti Sándor

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék B.45/2012/56.*, Fővárosi Ítélőtábla Bf.410/2014/11., Kúria Bfv.396/2016/10. (BH 2017.4.108)

***********

A Törvényszék a számú ügyben Budapesten, 2014. évi február hó 26., április hó 2., május hó 14. és szeptember hó 4. napjain megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

vádlott: - aki , 11-én született, anyja neve: , vádlott címe szám alatti lakos, személyazonosító igazolványának száma: , magyar állampolgár -

bűnös:

üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, b) pont II. fordulata, (3) bekezdés c) pontja].

Ezért a törvényszék 4 (négy) évi börtönre, 5 (öt) évi közügyektől eltiltásra és 15.500.000.- (tizenötmillió-ötszázezer) forint vagyonelkobzásra ítéli.

Büntetése fele részének kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.

Az eljárás során tanú 1 által átadott, és az iratoknál kezelt

• Kft. pénztár kiadási bizonylatokat

továbbra is az iratoknál rendeli kezelni.

A vádlott köteles az eljárás során felmerült 2.720.- (kettőezer-hétszázhúsz) forint bűnügyi költséget a Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására az állam javára megfizetni.

INDOKOLÁS

I. A bíróság eljárásának alapja

Az ügyészség számú vádiratában vádlottat az 1978. évi IV. törvény 252. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pont II. fordulata szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta. A vád szerint, vádlott a szám alatti Kórház főigazgatójaként tanú 1-nek, a kórházzal gyógyszer-beszállítási szerződésben álló Kft. ügyvezetőjének 2008. szeptember elején azt mondta, hogy a kórháznak a Kft.-vel szemben fennálló több százmillió forintos tartozása engedményezésének feltételeit képező szerződéseket - amelyek alapján a beszállító a banktól megkapta volna a követelését, és a kórháznak bank részére kellett volna teljesítenie - csak akkor írja alá, ha tanú 1 a banktól kapott összegből neki meghatározott összeget juttat. T anú 1 ezt elfogadva, legalább hatszor 1-1 millió forintot fizetett ki vádlott nak, majd 2009 februárjában feljelentést tett a nyomozó hatóságnál.

A tárgyaláson folyt bizonyítási eljárás alapján az ügyész meghatározta a vádlott által kért, és tanú 1 által átadott összegek követelésekhez viszonyított arányát, nagyságát, a pénzátadások ütemezését. Ennek alapján a vádlott bűnösségét a Btk. 291. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés b) pontjának II. fordulata miatt, a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében indítványozta megállapítani.

II. A vádlott személyi körülményei

Vádlott legmagasabb iskolai végzettsége egyetem; orvos és egészségügyi szakközgazdász szakképzettségű; 250.000.- forint öregségi nyugdíjjal és egy Kft. ügyvezetőjeként havi 300.000.- forint havi jövedelemmel rendelkezik; vagyona egy személygépkocsi 1.000.000.-1.500.000.- forint értékben; nős, más személy eltartásáról nem gondoskodik.

• Büntetlen.

III. A megállapított tényállás

Vádlott a kórház főigazgatója, tanú 1 a Kft. ügyvezetője volt. A kórház, a város képviselő-testületének felhatalmazása alapján, 2005. november 22-én szerződést kötött a Kft.-vel a központi laboratórium üzemeltetésére, 2007. október 24-én az intézeti gyógyszertár működtetésére és a kórház gyógyszerellátására.

A kórháznak 2008-ra több százmillió forintos tartozása halmozódott fel a Kft.-vel szemben. Mivel a Kft. a kórházzal szembeni több követelését korábban a bankkal faktoráltatta, a vádlott, miután a banktól megkeresték a banknál kedvezőbb feltételekkel, azt ajánlotta tanú 1-nek, hogy a Kft. követeléseit továbbiakban a bankra engedményezze.

Mivel a bank már lejárt, de a Kft. és a kórház által kötött megállapodással újra le nem járttá tett követeléseket is hajlandó volt megvásárolni, vádlott azt mondta tanú 1-nek, hogy csak a bruttó számlaérték 2,5%-ának megfelelő összeg számára juttatásáért hajlandó aláírni a fenti megállapodásokat, továbbá azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel a kórház tudomásul vette az engedményezést, igazolta a teljesítést, és kijelentette, hogy azt követően a banknak fog teljesíteni.

Tanú 1, ezt elfogadva, 2008. szeptember 26-i, összesen 300.810.885.- forintos megállapodás aláírásáért kért 2,5%, azaz 7.500.000.- forint, a 2008. október 14-i, összesen 120.432.520.- forintos megállapodás aláírásáért kért 2,5%, azaz 3.000.000.- forint és a 2008. november 25-i, összesen 197.893.784.- forintos megállapodás aláírásáért kért 2,5%, azaz 5.000.000.- forint első felét az az általa történt aláírás-, második felét az összeg folyósítása után átadta vádlottnak.

Egy esetben a pénzt az annak eredetéről nem tudó Tanú 4 adta át vádlottnak.

Vádlott tudta, hogy a megállapodások megkötésére, és a bank által, a kamatfizetés feltételeinek könnyítésére adott ajánlatának elfogadására intézményvezetőként nem volt jogosult, valamint tudta azt is, hogy az intézmény gazdasági igazgatója, az ő utasításait végrehajtva, aláírja a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratokat, és az intézmény jogásza ellenjegyzi is azokat.

A megállapodások és nyilatkozatok aláírása után a bank és a Kft. megkötötték a faktorálási szerződéseket, amelyek alapján a bank kifizette a Kft.-nek a bruttó számlaértékkel megegyező követelését, majd járulékcsökkentő ajánlatot tett a kórháznak, amelynek elfogadásával a kórház a bruttó számlaérték szerinti követelést, valamint a jegybanki alapkamatot fizette meg a banknak. Az eljárás megindulását követően, tanú 1 megtagadta vádlott követeléseinek teljesítését, de az ezt követő szerződések megkötésekor vádlott sem kereste őt.

IV. A bizonyítékok számbavétele és értékelése

Az elkövetéskor a felderítetlenséghez fűződő egyező érdekek miatt, az érintettektől független tárgyi bizonyíték kizárólag a Kft. számú pénztár kiadási bizonylatai (amelyek szerint, tanú 1 2008. október 6-án, október 16-án és december 8-án 2-2.000.000.- forintokat vett fel a házipénztárból) álltak a törvényszék rendelkezésére, és ezek is csak olyanokként, mint amelyekről tanú 1 azt állította, hogy a rajtuk feltüntetett összegeket vádlottnak átadása miatt vette fel. Azon túl, hogy a bizonylatokon feltüntetett időpontok a követelésvásárlási szerződéseken feltüntetett időpontokkal együtt megfeleltethetők a tanú által állított pénzátadások időpontjainak, ezek a bizonyítékok kizárólag a tanú vallomásainak elfogadása esetén tekinthetők a vádlottat (és a tanút) terhelőknek.