A Székesfehérvári Törvényszék P.22353/2011/23. számú határozata kártérítés (NEM VAGYONI kártérítés) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 35. §, 36. §, 44. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 39. §, 137. §, 5/1998. (III. 6.) IM rendelet 7. §, 17/1999. (XI. 18.) IM rendelet 2. §] Bíró: Sasvári Péter

Székesfehérvári Törvényszék

32.P.22.353/2011/23. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Gulyás Balázs ügyvéd (1053 Budapest, Magyar u. 3. I/2.) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a Tóth Ügyvédi Iroda (2475 Kápolnásnyék, Fő u. 31.) által képviselt alperes neve (alperes cime) alperes ellen, nem vagyoni kár megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A keresetet e l u t a s í t j a , és kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 nap alatt fizessen meg 381.000,- (Háromszáznyolcvanegyezer) Ft perköltséget.

A 480.000,- (Négyszáznyolcvanezer) Ft összegű kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 nap alatt írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. §. (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; a felek ezt kérték; a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I N D O K O L Á S

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a felperes személyes előadása, a tanúvallomások, a felek nyilatkozatai, becsatolt okiratok, és a per egyéb adatai alapján:

2004. július 26-a és 2010. szeptember 2-a között a felperes a szabadságvesztés büntetését az alperesi intézetben töltötte, melyet több alkalommal 2-5 napi időtartamra eltávozás és kimaradás keretében megszakított. 2006. és 2007. évben összesen körülbelül 9 hónapot töltött a büntetés-végrehajtás központi kórházában (Tökölön). Emellett 2004. és 2005. években több alkalommal volt megőrzésen a Fővárosi BV Intézetben. 2007. április 5-étől szabadulásáig egy alkalommal 3 napig volt a Fővárosi BV Intézetben megőrzésen, egyébként - az eltávozásokat és a kimaradásokat leszámítva - folyamatosan az alperesi intézetben tartózkodott.

Fogvatartását megelőzően, a vele szemben korábban folyt büntetőeljárás során beszerzett, 2003 novenber 6-án kelt igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapítása szerint hörgi eredetű asztma, idült hörgőgyulladás megbetegedésben szenved. Állapotában rosszabbodást elsődlegesen poros, füstös, izgató gőzöket és gázokat tartalmazó légkör, dohányfüst, illetőleg házi poratka okozhatnak. Időszakos tüdőgondozói kontrollvizsgálata szükséges.

Fogvatartásának időszakában a füstös helyiségek elkerülését tartotta szükségesnek a tüdőgondozó intézet 2007. május 29-i és augusztus 28-i kelt lelete. 2008. január 24-én a kiállított lelet szerint asztmája részben kontrollált. A 2008. június 2-i lelet ugyanezen megállapításra jutott, rögzítette továbbá, hogy a felperes számára dohányfüst kerülése feltétlenül szükséges, füstös helyiségben nem tartózkodhat. Ugyanezt a véleményt tartalmazza a 2008. augusztus 22-i, 2008. december 29-i, és a 2009. június 8-i lelet. Ez utóbbi rögzíti, nehéz fizikai munka kerülése szükséges. Ugyanezt tartalmazza a 2009. szeptember 21-én kelt lelet, mely a felperes számára előírta a margarin fogyasztásának kerülését is. A 2010. január 19-i lelet mindezt azzal egészítette ki, hogy a megfelelő fehérjebevitel érdekében tej fogyasztása javasolt. Ugyanezt tartalmazza a 2010. május 31-i és a - szabadulása utáni - 2010. október 5-i tüdőgondozói lelet.

A felperes fogvatartásának első időszakában könyvtárosként dolgozott, kisebb megszakításokkal 2006. év februárjáig.

2005. márciusában a felperes házánál végzendő javítások szükségességével indokolta a büntetés félbeszakítása iránti kérelmét, melyet az alperes azzal az indokkal utasított el, hogy a felperes egészségi állapota nehéz fizikai munkavégzésre nem alkalmas.

A felperes újabb, 2005. augusztus 23-i büntetésfélbeszakítás iránti kérelmét szülei családi háza felújításának szükségességével indokolta, és hivatkozott arra, hogy jelenlegi egészségügyi állapota szerint nehéz fizikai munkavégzésre is alkalmas, fiával együtt a szükséges felújítási munkákat kívánja elvégezni (beázás kiküszöbölése, tetőszerkezet, tető vízelvezetés, cserépfedés javítása, kémények fedkövének javítása). E kérelmét az alperes - többek között - azzal az indokkal utasította el, hogy a felperes továbbra is gondozott beteg.

2006. február 16-tól a faüzemben végzett asztalos munkát 2006. november 2. napjáig. A faüzem a bv. intézmény területén található, működtetője egy külső kft.

2006. november 3. napjától december 20-ig az intézet házi műhelyében, 2007. január 5. napjától január 31. napjáig a gépműhelyben dolgozott.

2007. február 1-jétől 2007. augusztus 8-ig a Fővárosi Csatornázási Vállalatnál foglalkoztatták, majd 2007. augusztus 9-től 2008. július 30-ig a kazánházban végzett munkát. A kazánházat a bv. intézet üzemelteti. Ez egy kétszintes épület, ahol külön volt dohányzásra kijelölt hely. Ott a felperes segédfűtőként dolgozott. Feladata volt többek között, hogy a kazánokból 2 óránként leengedje az iszapos vizet, mely kb. fél perces művelet. Ennek során gőz képződik. A helyiségben egyébként szellőző rácsok vannak kialakítva közvetlenül azon hely mellett, ahol a gőzt le kell engedni, a lecsapódott iszapot össze kell gyűjteni.

2008. július 31-től szabadulásáig, 2010. szeptember 2-ig - kisebb megszakításokkal, melyek összesen körülbelül 2,5 hónapot tettek ki - ismét a Fővárosi Csatornázási Vállalatnál (továbbiakban: FCsM) foglalkoztatták. Eközben - 2010. augusztusában -3 napra az Észak-Tisza-Bodrog körzetében kialakult árvízi helyzet kezelése érdekében vitték el a Fővárosi Csatornázási Műveknél munkát végző egyes fogvatartottakat, így a felperest is.

2009. június 24-én egészségügyi panaszai miatt az FCsM-nél végzett munkából le lett váltva. 2009. június 29-én ismét munkába állítását kérte. Az intézet egészségügyi osztályának szakorvosa véleménye szerint a felperes munkába állítható, de poros, füstös helyen ne dolgozzon. A 2009. július 8-i döntés szerint ismét a Fővárosi Csatornázási Művek munkabrigádjába lett helyezve. A döntést tudomásul vette.

Azokat a fogvatartottakat, akik az FCsM-nél végeztek munkát, naponta szállították Budapestre hétköznaponként. Hajnali 03.00 - 04.30 óra körül volt ébresztő, és este 18.00 órára szállították vissza őket az intézetbe. Az FCsM-nél évről évre rendszeresen azonos típusú munkát kellett végezni ugyanazon helyszínen. Füvet kellett nyírni damilos fűkaszával, a fűnyírási munkák nagy részének helyszíne erős lejtésű rézsű volt. Munkafeladat volt továbbá a csatornákból a szemét kitisztítása, ehhez a fogvatartottak gumiruhát és külön cipőt kaptak. A fűnyírást végző dolgozók részére a szemet védő vékony plexi felszerelést adtak. A felperes az FCsM-nél vízhordással foglalkozott, műanyag flakonokban vitt vizet a többi dolgozónak.