5/1998. (III. 6.) IM rendelet

a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról - a népjóléti miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) fogva tartott elítéltre, előzetesen letartóztatottra (a továbbiakban együtt: fogvatartott) terjed ki.

(2)[1] A rendelet hatálya a 19. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában kiterjed arra az elítéltre is, aki a szabadságvesztés végrehajtását nem kezdte meg, azonban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 598. §-ának (2) bekezdése alapján szakorvosi vizsgálatát rendelték el.

(3)[2] A nem magyar állampolgárságú fogvatartottra - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar állampolgárságú fogvatartottra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(4)[3] A büntetések és intézkedések végrehajtása során a fogvatartott egészségi állapotának megfelelő gyógyító-megelőző ellátását elsősorban a fogvatartó bv. intézet, illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza (a továbbiakban: Központi Kórház), annak a Szegedi Fegyház és Börtönben működő Krónikus Utókezelő Részlege (a továbbiakban: Utókezelő Részleg), valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (a továbbiakban: IMEI) biztosítja, és a fogvatartott ezt az ellátást köteles igénybe venni.

(5)[4]

(6)[5] Amennyiben a fogvatartott megfelelő egészségügyi ellátása a büntetés-végrehajtási szervezet keretein belül nem lehetséges, a bv. intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) vagy a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézete (a továbbiakban: bv. egészségügyi intézet) gondoskodik arról, hogy a fogvatartott nem a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézményben (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) részesüljön a megfelelő ellátásban.

2. §[6] A fogvatartott az 1. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően egészségügyi intézmény térítésköteles szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt a bv. intézet parancsnoka engedélyezi, a fogvatartott a várható költségeket - ideértve a szállítás költségeit is - megelőlegezi, és az egészségügyi intézmény a szolgáltatást vállalja.

3. § A fogvatartott - önkéntes jelentkezés alapján - részt vehet a bv. intézetben szervezett véradásban.

4. § (1) A fogvatartottat a bv. orvos köteles felvilágosítani az egészségi állapotáról, tájékoztatást adni a tervezett orvosi beavatkozások szükségességéről, kockázatáról, valamint arról, hogy a szükségesnek ítélt vizsgálat vagy beavatkozás elmaradása milyen következményekkel járhat az egészségi állapotára nézve.

(2) A fogvatartottnak biztosítani kell a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a fogvatartás alatt keletkezett egészségügyi adatainak megismerését.

(3)[7]

(4) A műtétre és a műtétnek minősülő vizsgálati (invazív) eljárásra az egészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

5. §[8]

II. Fejezet

Orvosi vizsgálat és gyógykezelés a bv. intézetben

6. § (1) A fogvatartottat befogadáskor közegészségügyi és járványügyi szempontból egészségügyi szakdolgozó megvizsgálja. Betegséget terjesztő vagy okozó rovarok észlelése vagy egyéb fertőző megbetegedés gyanúja esetén a fogvatartottat el kell különíteni, közösségbe helyezni csak a bv. orvos írásbeli engedélyével lehet.

(2) Befogadás után legkésőbb 72 órával a fogvatartottat a bv. orvos megvizsgálja, rögzíti a fogvatartott kórelőzményi adatait, általános egészségi állapotát, fizikális státuszát, valamint elbírálja a munkaképességét.

(3) Amennyiben a befogadáskor a fogvatartotton külsérelmi nyomokat észlelnek, illetve elmondása szerint sérüléseket szenvedett, - a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásainak szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ában foglaltakon túl - haladéktalanul intézkedni kell orvosi látlelet felvétele iránt.

7. § (1) Az egészségügyi panasszal jelentkező fogvatartottat a legközelebbi orvosi rendelésre elő kell állítani.

(2) A bv. orvos írásbeli javaslata alapján a fogvatartottat kímélő, pót-, illetve diétás élelmezésben kell részesíteni.

(3) A bv. orvos a fogvatartott egészségi állapotára figyelemmel kezdeményezheti a zárkában vagy a lakóhelyiségben való fekvést, az általánosnál kedvezőbb tisztálkodási lehetőségek biztosítását, saját lábbeli, illetve alsóruházat viselését, meghatározhatja az ápolás egyéb sajátos módját.

8. §[9] (1)[10] A fogvatartottak részére biztosítani kell évente tüdőszűrésen (ernyőképszűrés), fogászati szűrésen, a nőknek nőgyógyászati szűrésen való részvétel lehetőségét.

(2) A tüdőszűrést a területileg illetékes, illetve a kijelölt tüdőgondozók, a fogászati szűrést a bv. intézetek fogorvosai, a nőgyógyászati szűrést a Központi Kórház, illetve a kijelölt szakorvosok végzik.

(3)[11] A HIV szűrővizsgálat a bv. orvos tájékoztatását követően önkéntes alapon, a fogvatartott kérésére végezhető. Az eljárási rend betartásával lehetőség van anonim szűrővizsgálatra is. A szűrővizsgálatot a külön jogszabályban meghatározott laboratóriumok végzik.

(4)[12] Az egyéb szűrővizsgálatokra a külön jogszabályok az irányadók.

9. § (1)[13] A fogvatartott munkaképtelenségét a bv. orvos állapíthatja meg, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra.

(2)[14] A fogvatartott munkaképtelenségének az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamra, illetve véglegesen történő megállapítását a Központi Kórház Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) végzi.

(3) A fogvatartott a bv. orvos döntése ellen a FÜV Bizottsághoz, a FÜV Bizottság döntése ellen pedig a Központi Kórház főigazgató főorvosához 15 napon belül írásban panaszt jelenthet be. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni, és arról a fogvatartottat írásban értesíteni.

10. § A fogvatartott járművezetői alkalmasságának első fokú elbírálására a bv. orvos, másodfokú elbírálására a FÜV Bizottság jogosult.

11. § (1) A bv. intézet betegszobáján kell elhelyezni azt a fogvatartottat, akinek egészségi állapota ezt indokolja, de kórházi fekvőbeteg-ellátása nem szükséges.

(2) A betegszobáról a fogvatartottat kizárólag a bv. orvos írásbeli hozzájárulásával lehet kihelyezni, illetve elszállítani.

12. § (1) A bv. intézetben fogvatartott sürgősségi orvosi ellátását a bv. orvos, munkaidőn túl, valamint munkaszüneti napokon a készenléti szolgálatot teljesítő orvos, ennek hiányában a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes háziorvosi ügyeleti szolgálat (sürgősségi orvosi szolgálat, mentőszolgálat) biztosítja.

(2) Amennyiben a fogvatartott sürgősen szakorvosi vagy kórházi kezelésre szorul és a bv. egészségügyi intézet nehezen elérhető, az orvos írásos javaslata (beutalója) alapján a legközelebbi, megfelelő ellátást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani.

(3) A sürgős orvosi ellátásra szoruló fogvatartott egészségügyi intézménybe történő szállítása nem tagadható meg, nem halasztható el.

13. § (1) A beteg fogvatartottat - egészségi állapotától függően - elsősorban mentő- vagy betegszállító gépkocsival kell szállítani.

(2) Amennyiben a fogvatartott egészségi állapota megengedi, a szállításra - az orvos előírásait figyelembe véve - a bv. intézet szállító járműve is igénybe vehető.

14. § (1) A fogvatartott foglalkoztatása esetén a foglalkozás-egészségügyi ellátásáról az R. 101. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkáltató szerv gondoskodik.

(2) A bv. intézet tisztán tartásával és ellátásával kapcsolatos munkavégzés esetén a fogvatartott munkaköri alkalmasságának az elbírálását a bv. orvos végzi.

(3)[15] A fogvatartottnak a Bv. tvr. 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatása esetén a fogva tartó bv. intézet a szerződés alapján szükség szerint közreműködik abban, hogy a fogvatartott munkaköri alkalmassági vizsgálata elvégezhető legyen.

15. §[16] (1) A fogvatartott sürgősségi fogászati ellátását a bv. intézet vagy bv. egészségügyi intézet köteles biztosítani.

(2) A nem sürgősségi fogászati ellátások körébe tartozó fogászati beavatkozások az egészségbiztosítási jogszabályok szerint - a lehetőségek függvényében - a bv. intézetben vagy bv. egészségügyi intézetben elvégezhetők.

(3) A fogvatartott a térítésköteles fogászati ellátásokért, a gyógyászati segédeszközökért, azok javításáért - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - térítési díjat fizet.

(4) Térítésmentes a fogászati ellátás, a gyógyászati segédeszköz és annak javítása, ha az a fogvatartott munkabalesete vagy a fogvatartás ideje alatt keletkezett foglalkozási, illetőleg egyéb, a büntetés (intézkedés) végrehajtásával kapcsolatos ártalom miatt szükséges.

(5) A gyógyászati segédeszköz térítési díjának átvállalásáról való döntés előtt vizsgálni kell a Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülését. Annak tényét, hogy a fogvatartott munkavégző képességének megőrzéséhez vagy helyreállításhoz szükséges-e gyógyászati segédeszköz ellátása, a bv. orvos állapítja meg. A térítési díj átvállalását a bv. intézet parancsnoka - egy évet meghaladó fogvatartás esetén orvosi javaslatra legfeljebb egy évre kiterjedően - engedélyezi. A fiatalkorú fogvatartott, a fogvatartott terhes nő és az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek gyógyászati segédeszközzel való térítésmentes ellátását - az orvos utasítása alapján - a bv. intézet biztosítja.

(6) A Bv. tvr. 47. § (5) bekezdése alapján térítésmentes egészségügyi ellátást, valamint a Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek hiányában térítésmentes gyógyászati segédeszközt és annak javítását - orvosi javaslatra, különös méltánylást érdemlő esetben - a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti.

(7) A (4)-(6) bekezdések alkalmazása során felmerült költségek a bv. intézetet terhelik.

16. § (1) Amennyiben a fogvatartott olyan szakorvosi ellátásra szorul, amely a bv. intézetben nem biztosítható, a bv. orvos a fogvatartottat a területileg illetékes egészségügyi intézmény járóbeteg-szakrendelésére is beutalhatja.

(2) A fogvatartottat egészségügyi intézmény járóbeteg-szakrendelésére kell beutalni, ha

a) a kivizsgálása, gyógykezelése a bv. intézetben nem biztosítható,

b) bv. egészségügyi intézetbe utalása a távolság miatt aránytalanul nagy költséget jelentene,

c) bv. egészségügyi intézetben a szakvizsgálat és gyógykezelés nem végezhető el,

d) az ellátás nem tűr halasztást, és a szállítással járó időveszteség a beteg egészségi állapotát veszélyezteti.

17. § (1) A beteg fogvatartottat fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell utalni, ha

a) szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése vagy betegségének, keresőképtelenségének, munkaképesség-csökkenése mértékének a megállapítása a járóbeteg-ellátás keretében nem biztosítható,

b) a vizsgálattól, kezeléstől a gyógyulás, illetve a munkaképesség visszanyerése időtartamának a lényeges megrövidülése várható.

(2) Halasztást nem tűrő esetben, illetve, ha a szállítás a fogvatartott egészségi állapotát veszélyezteti, a beteget a legközelebbi, szakellátást biztosító fekvőbeteg-gyógyintézetben kell elhelyezni arra az időre, amíg egészségi állapota lehetővé nem teszi a visszaszállítást a beutaló bv. intézetbe vagy átszállítását bv. egészségügyi intézetbe.

18. § (1) A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szoruló fogvatartottat - a halasztást nem tűrő esetektől eltekintve - a Központi Kórházba vagy az IMEI-be kell szállítani.

(2) Az Utókezelő Részlegben lehet elhelyezni azokat a csökkent munkaképességű vagy tartós ápolásra szoruló fogvatartottakat, akik állandó orvosi felügyeletre szorulnak.

(3)[17] A Központi Kórház, az IMEI főigazgató főorvosa, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka a házirenden túl - a jogszabályok keretei között - saját hatáskörben állapítja meg a beutaltak egészségi állapotának megfelelő sajátos magatartási és kapcsolattartási szabályokat.

19. §[18] (1)[19] A kegyelmi eljárás során a szabadlábon lévő elítélt igazságügyért felelős miniszter által elrendelt szakorvosi vizsgálatát [Be. 598. § (2) bek.] a Központi Kórház járóbeteg-szakellátása keretében kell végrehajtani.

(2)[20] A Központi Kórház a vizsgálat időpontjáról értesíti a szabadlábon lévő elítéltet, a vizsgálat eredményéről vagy az elítélt távolmaradásáról tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert.

(3) A büntetés egészségügyi okból történő félbeszakítására vagy kegyelemre irányuló kérelmet (javaslatot) a bv. orvos, illetve az illetékes egészségügyi intézet kijelölt orvosa írásban véleményezi.

20. § (1) Terhesség fennállásának a valószínűsége esetén a bv. orvos köteles a fogvatartottat - a lehető legrövidebb időn belül - nőgyógyászati szakvizsgálatra beutalni.

(2) Ha a terhesség fennállását szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, a terhes nő nyilatkozik arról, hogy terhességét meg kívánja-e tartani vagy igényli annak művi megszakítását.

(3) A terhes nőt gondozásba vétel céljából a szakorvosi vizsgálatot követő 3 munkanapon belül a Központi Kórházba kell szállítani.

21. § (1) A térítésmentes terhesgondozásra jogosult nő a terhességével és a gyermeke születésével kapcsolatos juttatások folyósítása iránti igényét a Központi Kórházban írásban terjesztheti elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és folyósított juttatásokat elkülönített letétként kell kezelni, az kizárólag a fogvatartott nő rendelkezése szerint használható fel. A jogosultságot érintő bármely körülmény változását a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül a Központi Kórház főigazgató főorvosának kell bejelenteni.

22. § (1) Amennyiben a terhességre tekintettel a büntetés félbeszakítását nem engedélyezték, a fogvatartottat a szülés várható időpontja előtt négy héttel a Központi Kórházba kell szállítani.

(2)[21] A fogvatartott nőt, ha a terhesség hatodik hónapját követően kérelmére továbbra is részt vett a munkavégzésben a szülés várható időpontja előtt huszonnyolc nappal a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentést a bv. orvos a szülési szabadsággal megegyező időtartamra engedélyezi, kivéve azt az esetet, ha a szülő nő a Bv. tvr. 44. § (1a) bekezdés c) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(3)[22] A szülés várható időpontja előtt legalább négy héttel a Központi Kórház főigazgató főorvosa megkeresi az illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt (a továbbiakban: gyámhivatal) arra vonatkozóan, hogy a születendő kiskorú érdekében szükségesnek tart-e valamilyen intézkedést a gyermek elhelyezésével kapcsolatban, valamint kíván-e pert indítani a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.

(4)[23] A gyermek születéséről a Központi Kórház főigazgató főorvosa értesíti az apát, az illetékes gyámhivatalt, kiskorú fogvatartott anya esetében a törvényes képviselőt is.

22/A. §[24] (1) A Központi Kórház főigazgató főorvosának értesítése alapján a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) illetékes szervezeti egységének vezetője intézkedik az anyának és a gyermeknek az együttes elhelyezésre kialakított részleggel (a továbbiakban: anya-gyermek részleg) rendelkező bv. intézetbe történő átszállításáról.

Amennyiben kizáró ok nem áll fenn, az újszülöttet hat hónapos koráig az anyjával együtt kell elhelyezni.

A hat hónapot meghaladó együttes elhelyezés meghosszabbítását az anya kérelmére a havi felülvizsgálati eljárás során a gyermek egy éves koráig a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti.

(2)[25] Nem engedélyezhető az együttes elhelyezés, ha az anya szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Ebben az esetben, továbbá ha az anya nem kéri gyermeke vele együtt történő elhelyezését, vagy az együttes elhelyezés oka megszűnt, és a 22. § (3) bekezdése szerinti megkeresés alapján intézkedés nem történt, a Központi Kórház főigazgató főorvosa vagy a bv. intézet parancsnoka kéri a gyámhivatal intézkedését a gyermek elhelyezése érdekében. A gyermek a gyámhivatal intézkedéséig nem adható ki.

(3) A Központi Kórház, illetve a bv. intézet indokolt esetben segítséget nyújt az anyának a gyermek családi jogállásának rendezéséhez.

(4) Az anyára a fogvatartottak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, a gyermekre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A gyermek és hozzátartozói kapcsolattartásáról - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel - a bv. intézet házirendje szerint, a törvényes képviselő meghallgatása után, vagy ennek hiányában a gyámhivatal dönt. A látogatás a bv. intézet parancsnokának engedélyével történik.

(6)[26] Ha az anya a gyermek fejlődését veszélyezteti, a bv. intézet parancsnokának haladéktalanul értesítenie kell a gyámhivatalt a szükséges intézkedés megtétele miatt, és intézkedni kell a gyermek veszélyeztetésének megakadályozása érdekében.

22/B. §[27] (1) Az anya-gyermek részleget a bv. intézet többi részétől elkülönítve kell kialakítani. Az anya-gyermek részlegen egy zárkában egy anya és gyermeke helyezhető el.

Amennyiben a gyermek a zárkában tartózkodik, az ajtót minden napszakban nyitva kell tartani, kulcsra zárni tilos.

(2) A részleg, illetve a zárka felszerelését ki kell egészíteni a gyermek elhelyezéséhez és gondozásához szükséges, a közegészségügyi követelményeknek megfelelő berendezési, felszerelési tárgyakkal, és gondoskodni kell a folyamatos egészségügyi felügyeletről.

(3) A gyermeket az anyával együtt kell a gyermek orvosi vizsgálatára és a kötelező védőoltásokra kísérni.

Kórházi kezelés esetén lehetővé kell tenni, hogy a fogvatartott - felügyelettel, hetente legalább egy alkalommal - meglátogathassa gyermekét. A látogatás engedélyezése csak kivételesen tagadható meg, így, ha a gyermek kórházi kezelésének szükségességét az anya veszélyeztető magatartása, továbbá fertőző megbetegedés okozta, illetve azt biztonsági szempontok indokolják. A kórházi kezelés idején - a gyermekorvos véleménye alapján, szükség szerint - gondoskodni kell arról, hogy a gyermek az anyatejet megkaphassa.

(4) Az anya-gyermek együttes elhelyezés részletes eljárási szabályait, a gyermek gondozásához szükséges eszközöket a bv. országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.

23. § (1) Ha a fogvatartott nő arról nyilatkozott, hogy terhességét meg kívánja szakíttatni, ez irányú kérelmét személyesen vagy írásban meg kell erősítenie a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes családvédelmi szolgálat munkatársa előtt.

(2) Művi terhességmegszakítás a terhesség betöltött 12. hetéig a Központi Kórházban végezhető el.

(3) Terhességmegszakításra - ha a terhesség meghaladta a (2) bekezdésben megjelölt időtartamot és törvény a terhesség megszakítását lehetővé teszi - a terhes nőt a népjóléti miniszter rendeletében kijelölt egészségügyi intézménybe kell átszállítani.

(4) A terhes nő előállításáról, szállításáról és őrzéséről a bv. intézet gondoskodik.

24. § (1) Befogadás után az IMEI-be kell szállítani azt az elítéltet, akinek a beszámítási képessége a bíróság szerint korlátozott.

(2) A fogvatartottat az IMEI-ben meg kell vizsgálni, és a büntetőeljárás során készült igazságügyi elmeszakértői vizsgálat eredményét is figyelembe véve - lehetőség szerint -, egy hónapon belül ki kell dolgozni az elmeállapotának megfelelő komplex terápiás programot.

(3) A (2) bekezdésben jelzett időt az IMEI főigazgató főorvosa egy hónappal meghosszabbíthatja. Az egy hónap, illetve a meghosszabbított időtartam elteltét követően az elítéltet gyógyító-nevelő csoportba kell elhelyezni.

(4) A kényszergyógyításra kötelezett elítélttel kapcsolatban az R. 174. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(5) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a fogvatartott elmeállapota miatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, a 25. § (2)-(4) bekezdéseinek a szabályait kell alkalmazni.

25. § (1) Azt az elítéltet, akinél a bv. orvos a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, az IMEI-be kell beutalni. A kivizsgálás egy hónapig tarthat, időtartamát az IMEI főigazgató főorvosa legfeljebb további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Ha két elmeszakorvos véleménye alapján megállapítják, hogy az elítélt kóros elmeállapota miatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az elítéltet az IMEI főigazgató főorvosa további gyógykezelés céljából az IMEI elmeosztályára helyezi át.

(3)[28] Az elmeosztályra helyezett elítélt állapotát szükség szerint, de legalább hat hónaponként két elmeszakorvos felülvizsgálja, és az IMEI főigazgató főorvosa dönt arról, hogy a gyógykezelést folytatni kell, vagy a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések szükségesek.

(4) A meggyógyult elítéltet a végrehajtási fokozatának megfelelő bv. intézetbe kell szállítani, ha pedig elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés végrehajtását nem akadályozza, gyógyító-nevelő csoportba kell helyezni.

(5) Amennyiben az elítélt elmeállapota nem javult, szabadulása előtt a megfelelő elhelyezése iránt kell intézkedni.

26. § (1) Ha a bv. orvos az előzetesen letartóztatottnál kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, haladéktalanul beutalja az IMEI-be. A beutalásról huszonnégy órán belül értesíteni kell a büntetőügyben eljáró hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerint beutalt előzetesen letartóztatottat az IMEI nyolc napon belül megvizsgálja, és vizsgálatának eredményéről értesíti a büntetőügyben eljáró hatóságot. Ha az IMEI vizsgálata megállapította, hogy az előzetesen letartóztatott nem elmebeteg, nem helyezhető el elmebetegek között.

27. § (1) A gyógyító-nevelő csoportból való kihelyezésre a csoportot vezető nevelő tesz javaslatot, melyet a bv. orvos is véleményez. A kényszergyógyításra utalt elítéltet hat hónap eltelte előtt csak az IMEI írásbeli hozzájárulásával, javult elmeállapotú elítéltet csak a IMEI írásbeli engedélyével lehet a fokozatának megfelelő bv. intézetben elhelyezni.

(2) A gyógyító-nevelő csoportban lévő, illetőleg az onnan kihelyezett elítéltről a nevelő összefoglaló véleményt készít, melyet a bv. orvos záradékol.

28. § (1) Gyógyító-nevelő csoportba helyezett elítélt tekintetében a bv. orvos feladata - az általános ellátáson túl - a pszichiátriai gyógykezelés biztosítása.

(2) A gyógyító-nevelő csoportból kihelyezett elítélt állapotát fokozott figyelemmel kell kísérni, szükség esetén a megfelelő kezeléséről kell gondoskodni.

(3) A szabadulás előtt álló, kényszergyógyításra kötelezett elítéltet - a kezelés eredményességének ellenőrzése céljából - az IMEI kérésére az IMEI-be kell szállítani.

29. § (1) Ha a személyiségzavarban szenvedő és a gyógyító-nevelő csoportban elhelyezett elítélt állapota a bv. orvos megítélése szerint olyan mértékben súlyosbodik, hogy az a csoportba illeszkedését lehetetlenné teszi - lehetőleg elmeorvos előzetes vizsgálata alapján - az IMEI járóbeteg-szakrendelésére, illetve elmeosztályára kell beutalni.

(2) A kivizsgálás egy hónapig tarthat, amelyet az IMEI főigazgató főorvosa további egy hónappal meghosszabbíthat.

(3) Azt az elítéltet, akinek elmeállapota, személyiségzavara átmeneti jelleggel rosszabbodott, de elmeorvosi vélemény alapján a bv. intézetben is ellátható, a gyógyító-nevelő csoportból - a bv. orvos rendelkezése szerint - a betegszobára lehet áthelyezni.

30. § (1) A kábítószer-élvező vagy kábító hatású anyagot visszaélésszerűen fogyasztó fogvatartott fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése - a szükséges ideig - bv. egészségügyi intézetben történik.

(2) Sürgősségi esetben a fogvatartottat azonnal a bv. intézet székhelye szerint illetékes, akut detoxikálást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani.

31. § (1) Az öngyilkossági kísérletet, illetve az önkárosító cselekményt elkövető fogvatartottat egészségügyi ellátásban kell részesíteni. Az orvos - a bv. intézet orvosi rendelőjének a felszereltségét figyelembe véve - dönt a fogvatartott helyi ellátásáról, vagy kórházba szállításáról, elmebetegségre utaló tünetek esetén a 25. § szerint jár el.

(2) Az idegen testet nyelt fogvatartottat a szükséges ideig rendszeres orvosi megfigyelés alatt kell tartani.

(3) Amennyiben a fogvatartott az étkezést megtagadja, orvosi ellenőrzését biztosítani kell, szükség esetén a Központi Kórházba, sürgős szükség esetén pedig a legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítani.

(4) A fogvatartottat nem lehet étkezésre kényszeríteni, vagy kényszerrel etetni.

32. §[29]

33. § (1) A halál bekövetkeztét orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani.

(2) A halottvizsgálatot, ha a halál

a) a Központi Kórházban, az IMEI-ben vagy az Utókezelő Részlegben következett be, az illetékes osztály vezetője, helyettese vagy az ügyeletes orvos,

b) egészségügyi intézményben következett be, az illetékes osztály vezetője, helyettese vagy az ügyeletes orvos,

c) szállítás közben (járművön) következett be, a legközelebbi egészségügyi intézmény orvosa vagy háziorvos, illetőleg a mentőszolgálat orvosa,

d) a bv. intézetben vagy külső munkáltatás helyén következett be, a bv. orvos

végzi.

(3) Amennyiben a bv. orvost nem lehet elérni, a halottvizsgálatot a területileg illetékes háziorvos vagy az ügyeleti szolgálat orvosa végzi.

(4)[30] A halálesetet haladéktalanul jelenteni kell a bv. intézet parancsnokának és az Országos Parancsnokságnak. A bv. intézet parancsnoka értesíti a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt, továbbá a rendőrséget a hatósági boncolás elvégzése iránt.

34. § (1) Ha az orvos a halottvizsgálat során rendkívüli halálesetet észlel, arról a bv. intézet parancsnokát haladéktalanul értesíti.

(2) A bv. intézet parancsnoka a rendkívüli halálesetről haladéktalanul tájékoztatja a területileg illetékes rendőrkapitányságot, a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt, intézkedik, hogy a holttest és a helyszín a rendőrségi halottszemléig érintetlenül maradjon.

(3) A halottvizsgálat elvégzése után a holttest elszállításáról és a hatósági boncolás elrendeléséről a rendőrség intézkedik. A holttestet csak az ügyész nyilatkozata, valamint a hatósági boncolás után szabad eltemetni.

35. § (1)[31] A fogvatartott részére a fogvatartás ideje alatt kérelmére, illetve szabaduláskor ki kell adni kórházi zárójelentésének egy példányát, valamint azokat az orvosi leleteket, illetve másolatukat, amelyek az egészségi állapotának megítélésében fontosak, vagy amelyekre a fogvatartott, illetve a szabaduló igényt tart. A fogvatartás ideje alatt kiadott dokumentumok elvesztéséért, megsemmisüléséért, eltűnéséért, megrongálódásáért a bv. intézetet felelősség nem terheli.

(2) A szabadult fogvatartott bv. intézetben őrzött zárójelentéseinek és leleteinek másolatát a jogszabályban meghatározott jogosultaknak ki kell adni.

(3) Kórházi kezelésre, illetve elhelyezésre szoruló fogvatartott szabadulásakor a bv. orvos intézkedik a megfelelő egészségügyi intézményben való elhelyezés iránt.

III. Fejezet

Gyógyszerellátás a bv. intézetben

36. §[32] (1) A gyógyszer térítési díjának átvállalásáról való döntés előtt vizsgálni kell a Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülését. Annak tényét, hogy a fogvatartott munkavégző képességének megőrzéséhez vagy helyreállításhoz szükséges-e az, hogy gyógyszert kapjon, a bv. orvos állapítja meg. A térítési díj átvállalását a bv. intézet parancsnoka - egy évet meghaladó fogvatartás esetén orvosi javaslatra legfeljebb egy évre kiterjedően - engedélyezi. A fiatalkorú fogvatartott, a fogvatartott terhes nő és az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek térítésmentes gyógyszerellátását - az orvos utasítása alapján - a bv. intézet biztosítja. Térítésmentes gyógyszerellátást - orvosi javaslatra, méltányosságból - a bv. intézet parancsnoka engedélyezi.

(2) A Bv. tvr. 47. § (2) bekezdése szerinti feltételek hiányában térítésmentes gyógyszerellátást - orvosi javaslatra, különös méltánylást érdemlő esetben - a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti. Az ebből eredő költségek a bv. intézetet terhelik.

37. § (1) A gyógyításhoz szükséges gyógyszer milyenségét és mennyiségét, valamint a gyógykezelés időtartamát a bv. orvos határozza meg.

(2) A beteg csak a bv. orvos írásos engedélye alapján tarthat magánál gyógyszert.

(3)[33] Gyermeknek gyógyszert kizárólag orvosi rendelkezés alapján a csecsemőgondozó adhat be.

(4)[34] Gyógyszertartási engedély nem adható azon gyógyszerekre, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget (altatók, nyugtatók, testépítéshez szolgáló szerek stb.).

(5)[35] Fogvatartott gyógyszert nem kezelhet, és nem oszthat.

(6)[36][37] A fogvatartott, illetve az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek részére csak Magyarországon érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer, tápszer vagy gyógyhatású készítmény rendelhető.

IV. Fejezet

Közegészségügy-járványügy

38. §[38]

39. § (1) A bv. intézet parancsnoka a bv. orvos javaslatára járványügyi érdekből a fogvatartott törvényben biztosított egyes jogainak a gyakorlását átmenetileg korlátozhatja, így különösen

a) a látogató fogadását, csomag küldését és átvételét,

b) a munkavégzést,

c) a bv. intézeten belüli mozgást,

d) gyógykezelés kivételével a bv. intézet elhagyását.

(2) Az (1) bekezdés a) és d) pontjaiban írt korlátozásokról a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt haladéktalanul értesíti.

40. §[39] Járvány esetén - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szakterületének vezetője javaslatára - a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az érintett bv. intézetnél a befogadást és a bv. intézetek közötti szállítást felfüggesztheti.

41. § (1)[40] A bv. intézet zárlat (karantén) alá helyezésére, illetve annak feloldására a megyei (fővárosi) tisztifőorvos vagy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szakterületének vezetője javaslatára a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedik.

(2) A 40-41. §-ok alapján tett intézkedésről a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt haladéktalanul értesíti.

42. § (1) Tetvesség esetén hajnyírás (szőrtelenítés) csak akkor végezhető, ha az másként nem szüntethető meg. A hajnyírás szükségességét a bv. orvos állapítja meg. Az előzetesen letartóztatott hajának leborotválásáról, illetve rövidre nyírásáról a büntetőügyben eljáró hatóságot előzetesen értesíteni kell.

(2) Kiütéses tífusz vagy visszatérő láz és tetvesség egyidejű fennállása esetén a tetvetlenítést azonnal ható módszerekkel kell végrehajtani. Ez esetben a hajnyírás (szőrtelenítés) azonnal elvégezhető.

43. § A szerzett immunhiányos tünetcsoport vírusával fertőzött fogvatartottakat - fokozott védelmükre, a közösség védelmére és sajátos egészségi állapotukra figyelemmel - fokozattól függetlenül, az arra kijelölt bv. intézetben kell elhelyezni.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

44. §[41] A bv. intézetben elzárást töltő személyekre e rendeletet akkor kell alkalmazni, ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

45. § (1) A rendőrségi fogdán elhelyezett előzetesen letartóztatottat Budapest és Pest megye területéről az orvos kivizsgálás, megfigyelés, gyógykezelés és - terhességmegszakítás kivételével - műtét céljából a Központi Kórházba beutalhatja. A rendőrségnek a beutaltról szóló összefoglaló véleményt csatolnia kell.

(2) A beutalt szállításáról a rendőrség gondoskodik.

46. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásának részletes - jogszabály meghozatalát nem igénylő - szabályait intézkedésben határozza meg.

(3)[42]

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter