A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27330/2017/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 78. §, 215. §, 324. §, 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 62. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Keszthelyi Bernadett

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyí Bíróság

35.K.27.330/2017/16.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. ... ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a dr. ... kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (....) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.szám: ...) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (ötvenezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 487.900,- (négyszáznyolcvanhétezer-kilencszáz) Ft kereseti illetéket az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes vasárú, festék és üveg kiskereskedelmet folytató társaság. A felperes és a ... megrendelő között 2011. március 21-én létrejött vállalkozási szerződés értelmében a felperes vállalta 35.000 db műszaki rajzon megadott termék (hidraulika tömbszelence) gyártását a megrendelő által biztosított alapanyagokból, továbbá azok szállítását a megrendelő telephelyére. A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a felperes alvállalkozóként a ....-t vette igénybe a tárgyi időszakban. A .... egyedüli alvállalkozója a tömbszelence gyártás kapcsán a .... volt.

A felperes 2011. november hónapra vonatkozóan a .... által kibocsátott ... sorszámú, összesen 8.117.500,-Ft Áfa tartalmú számlát helyezett levonásba.

A ... mint elsőfokú adóhatóság ... számú megbízólevél alapján 2011. november tekintetében általános forgalmi adó adónemre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzés a 2014. április 17. napján kelt .... számú, a felperes észrevétele alapján kiegészített jegyzőkönyv megállapításaival zárult.

Az elsőfokú hatóság a felperesnek a kiegészítő jegyzőkönyvre tett észrevételében foglaltakat is figyelembe véve a 2014. november 5. napján kelt .... számú határozatában a felperes terhére 8.131.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg, melyet teljes egészében jogosulatlan visszaigénylésnek minősített, és annak összege után 4.065.000,-Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest.

A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt alperes a 2015. március 16. napján kelt .... számú határozatában az elsőfokú határozatot a jogosulatlan visszaigénylés és az adókülönbözet felperes terhére történő megállapításának fenntartása mellett akként változtatta meg, hogy a 2011. november havi időszak vonatkozásában 55.000,-Ft következő időszakra átvihető követelés különbözetet állapított meg. Döntését azzal indokolta, hogy az adóigazgatási eljárás során lefolytatott kapcsolódó vizsgálatok eredményeként megállapítást nyert (a ....-re vonatkozó ... számú határozat 37. oldal 3. bekezdése), hogy a .... által a .... felé tömszelence megmunkálásáról kibocsátott számlák tartalmilag hiteltelenek, azok nem valós gazdasági eseményt takarnak, a számlákon szereplő gazdasági esemény a .... és a .... között nem jött létre. Erre figyelemmel az alperes megállapította, hogy a .... által befogadott hiteltelen számla változatlan tartalmú továbbszámlázása is a gazdasági esemény - lényegi tartalmát érintő - hiteltelenségét vonja maga után. Kifejtette, hogy a felperesnek a feltárt bizonyítékok alapján tudnia kellett arról, hogy az általa befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek, különös tekintettel arra, hogy a felperes képviselője az adóhatóság által az ellenőrzés során beszerzett adatok, információk szerint közeli ismeretségben, illetve baráti viszonyban állt a számlázási láncolatban részt vevő társaság ügyvezetőivel, a felperes tulajdonosának, ... a fia, ... a vizsgált időszakban a .... alkalmazottja is volt, azaz a két társaság között személyi összefonódás mutatható ki.

A felperes a határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és a terhére megállapított adókülönbözet törlését, másodlagosan az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte, az alperes perköltségben marasztalása mellett. Álláspontja szerint az alperesi határozat az általános fogalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 120.§ a) pontja és 127.§ (1) bekezdés a) pontjába ütközik, mivel a perbeli számlák valós gazdasági események hiteles bizonylatai, így az alperes jogszerűtlenül tagadta meg az adólevonáshoz való jogát. Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 97.§ (4)-(5) bekezdéseit megsértve a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget. A gazdasági esemény megvalósulását alátámasztó, a felperes által csatolt és az adóhatóság rendelkezésére álló külső és belső bizonylatokat, és okirati bizonyítékokat (átvételi elismervények, számlák, szállítólevelek, a .... ügyvezetőjének, ... a nyilatkozata és szakmunkás bizonyítványa, valamint a .... volt ügyvezetőjének, ... a nyilatkozata és az általa rendelkezésre bocsátott fényképfelvételek, a .... szállítólevelei és számlái, továbbá a felperes főkönyvi kivonata, az esztergályos műhely kölcsönbe adását alátámasztó kölcsönszerződés, valamint a műhely fekvése szerinti település körjegyzőjének a műhely kölcsönadásához kapcsolódóan kiállított tájékoztató levele) figyelmen kívül hagyva tette meg tény megállapításait, megsértve ezzel az Art. 97. § (6) bekezdését is, mivel a felperes javára szolgáló tényeket nem értékelte. Az adóhatóság által végzett számítások és a műhely energiafogyasztásával kapcsolatos adatok nem alkalmasak arra, hogy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtét megcáfolják. A .... főkönyvi kivonatából megállapítható, hogy a felperes által a .... felé kibocsátott, az adóigazgatási eljárásban bemutatott számlák a társaság könyvelésében maradéktalanul megtalálhatók, ezeket a tényeket az alperes a határozatában érdemben nem vizsgálta, ezáltal megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés e) pontja szerinti indokolási kötelezettségét.

Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során nem merült fel olyan tény vagy körülmény, amely igazolta volna, hogy a felperes és a teljesítésben részvevő alvállalkozók közötti ügylet csalárd, valótlan lett volna, vagy igazolták volna az adókijátszásban való részvételt. Az adóhatóság által hivatkozott személyi összefonódások nem elégséges bizonyítékok arra, hogy a számlán szereplő társaságok tevékenységének adókijátszásban való részvételét alátámasszák. Utalva az Európai Unió Bírósága ... ügyben és a ... ügyben hozott ítéleteire, valamint a HÉA irányelvre, előadta, hogy álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy az ügyletek alapvető célja az adóelőny megszerzése lett volna, továbbá az alperes feladata lett volna, hogy feltárja a láncolatokban a vizsgált ügyet megelőző és azt követő ügyeleteket. Hivatkozott arra, hogy a .... és a .... tekintetében lefolytatott kapcsolódó vizsgálat megállapításai nem a teljesítés hiányán alapultak. Mivel a számlakibocsátó ...., illetve azt megelőző adóalanyok és a felperes között nem valósult meg adókijátszást megvalósító ügylet, ezen a jogcímen az adólevonási jog nem tagadható meg. E körben utalt a Kúria Kfv.III.35.435/2016/7. számú döntésére. A gazdasági esemény megvalósulásának igazolására a perben hivatkozott a ... I. a 2016. szeptember 7. napján kelt ... bü. számú határozatára, melyben az ügyben indult nyomozást megszüntette, mely bizonyítja, hogy nem történt adócsalás, illetve adókijátszás, ekként nem vizsgálható az sem, hogy a felperes tudott-e, illetve tudhatott-e arról, hogy adókijátszásban vett részt. Vitatta továbbá a .... vonatkozásában meghozott alperesi határozat megállapításait. Sérelmezte az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény (továbbiakban: Itv.) 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, hogy a javára megváltoztatott alperesi határozatban az alperes nem rendelkezett a fellebbezési illeték visszatérítéséről.