A Legfelsőbb Bíróság Bfv.235/2011/5. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 281. §, 286. §, 416. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Molnár Gábor Miklós

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság B.1097/2007/97., Fővárosi Törvényszék Bf.9424/2009/17., *Kúria Bfv.235/2011/5.* (BH 2012.3.61)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.235/2011/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. október 6. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 2.B.XV.1097/2007/97. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 31.Bf.XV.9424/2009/17. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a 2009. szeptember 21. napján kihirdetett 2.B.XV.1097/2007/97. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk.282.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja). Ezért őt - mint visszaesőt - 5 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

(Döntött a bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett II. rendű terhelt bűnösségéről is).

Az elsőfokú bíróság ítéletének - a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállása szerint:

Az I. rendű és a II. rendű terheltek közös tartózkodási helyükön 2005. július 09-én rendőri intézkedést foganatosítottak.

Az I. rendű terhelt ruházatából előkerült 4,02 gramm tömegű fehér por 0,9 gramm amfetamin-bázist és az 1 darab műanyag tasakban 0,24 gramm tömegű zöld növényi ágvégződés 0,01 gramm delta-9-THC-t tartalmazott, mely kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma meghaladta a csekély mennyiség felső határát (annak 180 %-a), de nem érte el a jelentős mennyiség alsó határát, annak 9 %-a. A terheltek tartózkodási helyén, a ház udvarán tartott házkutatás során lefoglalt kábítószerek között 18 darab műanyag tasakban - helyesen - 821,75 darab, összesen 189,87 gramm tömegű rózsaszín tabletta volt, amelyek együttes hatóanyag tartalma 8,52 gramm amfetamin-bázist és 6,44 gramm metamfetamin-bázist tartalmazott. Az elfogás helyén egy műanyag tasakban 0,31 gramm zöld növényi ágvégződést találtak.

Emellett találtak a kábítószer szétosztásához szükséges eszközöket, így 568 db üres nejlon tasakot, valamint a terheltek lakásában egy Tanita típusú mérleget.

A házkutatás során a melléképületnél megtalált és lefoglalt kábítószereket a közös lakásból a II. rendű terhelt vitte ki és rejtette el, amikor az I. rendű terhelt elleni rendőri intézkedést észlelte.

A zöld növényi ágvégződésekből, valamint a barna, gyantaszerű anyagból kannabiszra jellemző delta-9 THC, a fehér porokból és az 5 db zöld tablettából amfetamin, míg a rózsaszín tablettákból amfetamin, és metamfetamin volt kimutatható.

A terheltek által megszerzett, összesen 44,47 gramm kannabisz 2,31-2,86 gramm delta-9 THC-t, az összesen 4,4 gramm por és összesen 191,16 gramm rózsaszín és zöld tabletta 8,55-8,77 gramm amfetamin bázist, és az összesen 189,97 gramm rózsaszín tabletta a fenti amfetamin bázison kívül további 6,44±0,36 gramm metamfetamin bázist tartalmazott.

A terheltek által tartott és a házkutatás során lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag tartalma meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 161,4 %-a (1,6-szerese). Ennek figyelembevételével az I. rendű terhelt által tartott és a ruházatából lefoglalt kábítószerek együttes mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak legalább 170,4 %-a (1,7-szerese).

Az I.r. terhelt alkalmi kábítószer-fogyasztó, akinél a cselekmény elkövetésekor levett vizeletből amfetamin volt kimutatható.

A 142/2004. (IV.29.) Kormányrendelet szerint a kannabisz kábítószernek, a delta-9 THC, az amfetamin és a metamfetamin pszichotrop anyagnak minősül.

Az elsőfokú bíróság a terheltek terhére rótta a lefoglalt kábítószer megszerzését és tartását is, a cselekményt a Btk.282.§ (2) bekezdés b) pontjába ütköző kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette.

A fellebbezések folytán másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság a 2010. március 1-jén jogerős 31.Bf.XV.9424/2009/17. számú ítéletével az I. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Jogi indokolásában kifejtette, hogy a kábítószer megszerzésével összefüggésben semmilyen adat nem állt rendelkezésre, ezért a cselekményt tartással elkövetettnek (Btk.282. § (1) bekezdés) tekintette, amely elsősorban az I. rendű terhelt személyéhez volt köthető.

A jogszabályi hivatkozást kiegészítette azzal, hogy a kannabisz, a delta-9 THC, az amfetamin és a metamfetamin a Btk. 286/A § (2) bekezdése alapján - a Btk. 282-283. § alkalmazása szempontjából kábítószernek minősül.

Az alapügyben hozott jogerős határozat ellen az I. rendű terhelt meghatalmazott védője - a Be.416.§-a (1) bekezdésének c) pontjában írt felülvizsgálati okot megjelölve - nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben túlnyomórészt a fellebbezésében előadottakat ismételte meg. A sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a bíróság 2008. november 10. napján - a megidézett vádlottak nélkül - olyan személy távollétében tartotta meg a tárgyalást, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező (Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja). Ennek ellenére a Be. 281. § (5) bekezdésére hivatkozással a megjelent tanúkat meghallgatta. Ám ezt követően 2009. január 12-i tárgyaláson került sor a vád ismertetésére, a vádmódosításra és a vádlottak meghallgatására. A bíróság a vádlottakat a felolvasott korábbi tárgyalási jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem nyilatkoztatta, és nem tájékoztatta arról sem, hogy a vallomásokra észrevételt tehetnek, a tanúkhoz kérdést intézhetnek. Ezzel a Be. 281. § (8) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. Mindez sértette a terheltek védekezéshez való jogát. A védő vélekedése szerint a másodfokú bíróság is tévedett, amikor az általa kirekesztett tanúvallomások ellenére a bűncselekmény elkövetését kétséget kizáróan bizonyíthatónak ítélte.