A Kúria Köf.5028/2015/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Kozma György

A határozat elvi tartalma:

A települési önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy rendeletében az építési engedély kiadásának feltételéül a teljes közművesítettség meglétét írja elő. A központi jogszabályok a használatbavételi engedélyhez kötik a közművesítettség igazolását. Ugyanakkor a hatóság az építési engedély iránti egyedi kérelmek elbírálása során figyelemmel lehet arra, hogy a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5028/2015/7.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró;

dr. Kozma György bíró

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal

(1052 Budapest, Városház u. 7.)

Az indítványozó képviselője: dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott

Az érintett önkormányzat: Budaörs Város Önkormányzata (Budaörs, Szabadság út 134.)

Az érintett önkormányzat képviselője: dr. Buglos Katalin ügyvéd

Az ügy tárgya: építési engedély feltétele a teljes közművesítettség

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Merengő utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló - a 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdésével és 2. § (1)-(7) bekezdésével módosított - 44/2000. (XII.01.) ÖKT. számú rendelet 2. § (9) bekezdés g) pontja, 3. § (1) bekezdés l) és k) pontja, 3. § (2) bekezdés i) és j) pontja, 3. § (3) bekezdés i) pontja, 3. § (4) bekezdés m) pontja és 3. § (5) bekezdés j) pontja törvényellenes ezért azt megsemmisíti.

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján törvényességi felhívással élt Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Merengő utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/2000. (XII.01.) ÖKT. számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.1.) kapcsolatban. A törvényességi felhívást a képviselő-testület 2014. május 21-ei ülésén megtárgyalta és arról a 132/2014. (V.21.) számú határozatot hozta. A Kormányhivatal értékelése szerint a helyi önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, a jogszabálysértést nem szüntette meg, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult az Ör.1. törvényességi vizsgálatát kezdeményezve.

[2] Ezt követően Budaörs Város Önkormányzata megalkotta a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Merengő utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/2000. (XII.01.) ÖKT. számú rendelet módosításáról szóló 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.2.), amelynek 4. §-a hatályon kívül helyezte az Ör.1. kormányhivatal által kifogásolt rendelkezéseit. Az Ör.2.-re tekintettel a kormányhivatal indítványát visszavonta, erre tekintettel a Kúria a Köf.5038/2014. számú határozatában az eljárást megszüntette.

[3] Ugyanakkor a kormányhivatal az Ör.2.-vel szemben is - hasonló okok miatt - törvényességi felhívással élt. A képviselő-testület a törvényességi felhívásban foglaltakat a 2015. május 20-ai ülésén a 110/2015. (V.20.) számú határozatában nem fogadta el. Mivel a kormányhivatal szerint a jogszabálysértés fennáll, ezért a kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Kúriához fordult.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] Az indítványozó az Ör.2. 1. § (2) bekezdése által megállapított Ör.1. 2. § (9) bekezdés g) pontja, az Ör.2. 2. § (1)-(7) bekezdéseivel megállapított Ör.1. 3. § (1) bekezdés l) és k) pontja, 3. § (2) bekezdés i) j) pontja, 3. § (3) bekezdés i) pontja, 3. § (4) bekezdés m) pontja és 3. § (5) bekezdés j) pontja törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte.

[5] A vizsgálni kért rendelkezések a jelölt építési övezetekbe az építési engedély kiadását közműellátottsághoz (teljes közművesítettséghez) kötik. Az indítványozó kifejtette, hogy az önkormányzatok az Alaptörvény 32. § (2) bekezdése alapján törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott - felhatalmazás alapján jogosultak a helyi építési szabályzatról szóló rendelet megalkotására. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az indítványozó az Étv. 2. § 36. pontját, 34. § (1) bekezdését, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 17. § (1) bekezdését idézi, amely előírások szerint építési tevékenység végzésére főszabályként építési engedélyt kell kérni.

Az Ör.2. az építési engedély kiadásához ír elő a jogszabályokban foglalt további feltételt, amelyre nincs felhatalmazása, így az Alaptörvény 32. § (2) bekezdésben foglaltak nem teljesültek. Az indítványozó kifejtette, hogy a Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontja szerint a telek közművekkel történő ellátásának lehetőségét legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig kell biztosítani.

[6] Az indítványozó hivatkozott a Kúria hasonló ügyben született Köf.5.031/2012/11. számú határozatára. Kifejtette, hogy a Kúria ezen döntését követően a tárgykörben jogszabályváltozásra került sor, azonban a Korm. rendelet szabályai szerint sem köthető az építési engedély a közműellátás meglétéhez.