A Pécsi Ítélőtábla Gf.40051/2014/8. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 298. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.40.051/2014/8. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Dezső és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Schall Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (cí,e) alperes ellen - vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a ....... Törvényszék 2014. szeptember 17. napján kelt...... számú részítélete ellen az alperes részéről 49. és 52. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 889.000 (nyolcszáznyolcvankilencezer) forint másodfokú perköltséget.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A peres felek a 2011. október 25. napján kötött alvállalkozási szerződésben megállapodtak abban, hogy az alperes megrendelésére az alvállalkozó felperes elvállalja az A.... Kft. mint beruházó G70. számú központi épülete építési munkáinak elvégzését a szerződéses teljesítményjegyzék, a műszaki és tervdokumentáció, és a szerződés részét képező egyéb mellékletek szerint ( szerződés 2.§). Rögzítették, hogy a kivitelezés szerződés szerinti egységárai fixek és megváltoztathatatlanok, az elszámolás során a ténylegesen kivitelezett mennyiségeket veszik figyelembe. A 3.§-ban és a zárórendelkezésekben felsorolták a szerződés szerves részét képező mellékleteket, ezek közül az 5.melléklet a "G70.számú központi épületre vonatkozó előfeltételek és kiegészítő műszaki előírások (G70.V.)" megnevezésű iratot is, melynek "Kiegészítések az ajánlattételi eljárással kapcsolatban" című részének 1. pontja rögzíti, hogy az alperes az ajánlatot a VOB/B, a mellékelt ajánlati feltételek, valamint a kiegészítő szerződési feltételek alapján kéri benyújtani. E mellékletet az alperes 2011. október 11-én, az ekkor tartott projektátadási megbeszélésen a felperesnek átadta. Az okirat 32. pontja utal továbbá arra, hogy a költségvetés a VOB/B. feltételekkel együtt érvényes. Az alvállalkozói szerződés megkötésekor a felperes által felhasználandó betonok minőségét meghatározó kiviteli tervek nem álltak rendelkezésre. A később átadott tervek a szerződés alapjaként elfogadott árazott költségvetéstől eltérő minőségű beton kötelező alkalmazását írták elő. A felperes e magasabb minőségű betont magasabb betonárakon tudta beszerezni, a különbség 206.322.- EURO, amit az alperes teljesítésként nem igazolt le.

A felperes a részítélettel érintett keresetében kérte az alperest pótmunka ellenértéke címén 206.322.- EURO és annak 2013. március 4. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezni, hivatkozással arra, hogy a később kézhez vett kiviteli tervek alapján magasabb anyagköltségű betont kellett beépítenie, utalt arra, hogy a betonárváltozásról az alperest értesítette, e körben hivatkozott a keresetlevél mellékleteként II/2. szám alatt csatolt email-re. Egyúttal a VOB/B. Általános szerződési feltételek 2. § (5) és (6) bekezdéseit az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A.§ (1) bekezdése alapján megtámadta arra hivatkozva, hogy annak kikötései tisztességtelenek. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy VOB/B megismerését az alperes nem tette lehetővé, arra a figyelmet külön nem hívta fel, holott annak rendelkezései eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, ezért külön figyelemfelhívásra és felperesi elfogadásra lett volna szükség ahhoz, hogy e kikötések a szerződés részévé váljanak.

Az alperes ellenkérelmében vitatta a megtámadás jogszerűségét, utalt arra, hogy a felek a VOB/B.-re utalással a német jogot kötötték ki. A felperes által igényelt többletköltség alapjául megjelölt munkákat maga is pótmunkának tekintette, annak jogalapját és összegszerűségét nem vitatta, de álláspontja szerint a felperes díjra nem jogosult, mert a munka megkezdése előtt azt a VOB/B. 2. § (5) és (6) bekezdése szerint nem jelentette be. Másodlagosan arra is hivatkozott, hogy a szerződés 8. § szerint az alvállalkozó számlát csak akkor állíthat ki, ha a beruházó azt maga engedélyezte saját vállalkozója számára, ez pedig nem történt meg.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott részítéletével a felperes Építési Munkákra Vonatkozó Megrendelések és Szerződések Szabályai (VOB) B. rész: Építési Munkák Kivitelezésének Általános Szerződési Feltételei 2. § (5) és (6) bekezdése érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét elutasította, és az alperest 206.322 EUR és kamata megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felek 2011. október 25. napján kötött alvállalkozói szerződésének a Ptk. 205/B. § (1) és (2) bekezdése alapján nem vált részévé a VOB/B., az ugyanis a magyar szokásos szerződési gyakorlattól eltér, kettős természetű, egyfelől szabvány, másfelől általános szerződési feltételek egységes rendszere, mögöttes joga a német polgári jog, így azt a felperesnek külön figyelemfelhívó tájékoztatás után kifejezetten el kellett volna fogadnia. Tájékoztatás és elfogadás nem volt, sőt a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján még az sem állapítható meg, hogy azt az alperes a felperesnek egyáltalán átadta, vagy azt közösen megtárgyalták volna. Alaptalannak találta az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a felek a német jog alkalmazását kötötték ki, e döntését azzal indokolta, hogy a Római I. rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerint a jogválasztás kikötésének kifejezettnek kell lenni, ennek hiányában a 4. cikk (1) bekezdése szerint a szolgáltatási szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó fél tartózkodási helye található.

Megállapította továbbá, hogy a felperest a pótmunkadíj megilleti, mert az alperes a pótmunka tényét és összegét nem vitatta. Álláspontja szerint a beruházó nyilatkozatának hiánya, annak elmaradása jogvesztést nem eredményezhet, a felperes a munkát befejezte, levonult a területről, a beruházó átvette az épületet, a generálkivitelező és beruházó viszonyában fennálló elszámolási vita nem lehet akadálya a felperes igényérvényesítésének.

A részítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását, és a felperes - 206.322 EUR és kamata - pótmunka ellenértéke megfizetésére irányuló keresete elutasítását. Változatlanul arra hivatkozott, hogy a perbeli szerződéses jogvitában a német jogot kell alkalmazni, a szerződés részét képezi általános szerződési feltételként a VOB/B., ennek 2. § (5) és (6) bekezdésében foglaltaknak a felperes nem tett eleget, a pótmunka szükségességét és azzal kapcsolatos díjigényét a munka elvégzése előtt nem jelentette be. Utalt továbbá arra is, hogy az alvállalkozói szerződés 8. pontja szerint az alvállalkozó csak az A. mint beruházó részéről engedélyezett teljesítményjegyzék szerinti munkákra jogosult számlát kiállítani. Álláspontja szerint e szerződési feltétel a pótmunkákra is érvényes, a beruházó a mai napig nem hagyta jóvá e munkákat, ezért a felperes a díjigénye ez okból is alaptalan.