A Kúria Gfv.30421/2022/2. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (1) bek.] Bírók: Farkas Attila, Simonné dr. Gombos Katalin, Tibold Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A Kúria eltérő tényállás alapján hozott, közzétett határozatától való "eltérés" nem alapozza meg a felülvizsgálat engedélyezését. A közzétett határozat nem az érdemi döntést megalapozó indokolásától való esetleges eltérés szintén nem alapozta meg a felülvizsgálat engedélyezését.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Gfv.VI.30.421/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke

Dr. Tibold Ágnes előadó bíró

Dr. Farkas Attila bíró

Az I. rendű felperes: ...

A II. rendű felperes: ...

Az I. és a II. rendű felperesek képviselője: dr. Ravasz László Endre ügyvéd

Az I. rendű alperes: ...

A II. rendű alperes: ...

Az I. és II. rendű alperesek képviselője: Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Lendvai András)

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének a megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Egri Törvényszék 1.Pf.20.056/2022/5. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Gyöngyösi Járásbíróság 7.P.20.391/2021/11. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 98.200 (kilencvennyolcezer-kétszáz) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket. A II. rendű felperes teljes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 98.200 (kilencvennyolcezer-kétszáz) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek keresetükben az I. rendű alperes jogelődjével (... Zrt.) 2007. február 19-én közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződések érvénytelenségének a megállapítását, valamint az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződések érvényessé nyilvánítását és annak megállapítását kérték, hogy kölcsöntőke tartozásukat és a törlesztőrészleteket 180 HUF/CHF árfolyamon kell meghatározni, ennélfogva összesen 5.197.832 forint kölcsöntartozásuk áll fenn a II. rendű alperes felé, amelynek megfizetésére 100 hónapra részletfizetés engedélyezését kérték. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy az az okirat, amelyben a kölcsönszerződéseket közokiratba foglalták, nem minősíthető közokiratnak, az I. rendű alperes végrehajtási záradék kibocsátására irányuló jognyilatkozata pedig semmis. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a közjegyzői okiratba foglalt azonnali hatályú felmondás érvénytelen.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolása szerint az árfolyamkockázatot fogyasztóra telepítő szerződési kikötés tisztességtelensége vonatkozásában az elsőfokú bíróság a hitelkérelemben rögzített jognyilatkozatukra tekintettel - a felperesek érvelésével szemben - tényként fogadta el azt, hogy a külön íven rögzített árfolyamkockázati tájékoztatást rendelkezésükre bocsátották, mivel azzal ellentétes tényállításukat sikerrel nem bizonyították. Emellett a mérlegelés körébe vonta azt is az elsőfokú bíróság, hogy mindkét közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés külön pontban tájékoztatást tartalmazott az árfolyamkockázatokról. Rögzítette továbbá, hogy az írásbeli tájékoztatással ellentétes tartalmú szóbeli tájékoztatás tényét, azt, hogy az ügyintéző csak korlátozott kockázatról tájékoztatta a fogyasztókat, nem bizonyították. Az írásban rendelkezésre bocsátott árfolyamkockázati tájékoztatás tartalma alapján pedig megállapította, hogy az megfelelt, mind a Kúria 2/2014 PE határozatában foglaltaknak, mind az EUB C-51/17 és C-26/13. számú döntésben rögzített jogi értelmezésnek.

[3] A felmondás érvénytelenségére irányuló kereseti kérelem vonatkozásában rámutatott, hogy a felmondás kifejezetten tartalmazta beazonosítható módon a fennálló tartozás összegét. Utalt arra, hogy a teljesítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 312. § (3) bekezdése alapján nem vált lehetetlenné, mert nem lehetett megállapítani azt, hogy a hitelező nem az rPtk. 277. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban rögzítetteknek megfelelően teljesítette a szolgáltatását.

[4] Megalapozatlannak találta azt a kereseti kérelmet is, amelyben a felperesek annak megállapítását kérték, hogy az okirat nem közjegyzői okirat. E körben utalt a bírósági végrehajtástól szóló 1994.évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. § (1) és (5) bekezdésére és 41. §-ban foglaltakra. Megállapította továbbá, hogy a kölcsönszerződés 7.1. pontjában rögzített okból a szerződés nem érvénytelen, abban azt rögzítették, hogy mi minősül súlyos szerződésszegésnek az azonnali hatályú felmondás gyakorlása tekintetében.