ÍH 2022.27 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE, VAGYONI BIZTOSÍTÉK

I. A Cstv. 33/A. §-ának (5) bekezdésére alapított kérelem esetén a felperesnek a speciális bizonyítási szabály alkalmazását megalapozó tényeken kívül egyéb, a hitelezői érdekekkel ellentétes (konkrét) ügyvezetői magatartást nem kell sem megjelölnie, sem bizonyítania. Ebben az esetben a mentesülése érdekében a vezető tisztségviselőnek kell megjelölnie és bizonyítania azokat a konkrét intézkedéseket, amelyekkel azt kívánja bizonyítani, hogy a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette. [Cstv. 33/A. § (1) és (5) bekezdés]

II. A vagyoni biztosíték nyújtása nem csupán egyetlen hitelező, hanem az adós elleni felszámolási eljárásban kielégítetlenül maradt valamennyi hitelező követelésének a kielégítése céljából kérhető. [Cstv. 33/A. § (9) és (11) bekezdés]

Az alperes 2013. november 20-tól kezdődően önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetője volt az adós gazdasági társaságnak (a továbbiakban: adós).

Az adós ellen 2018. november 29-én előterjesztett hitelezői kérelemre indult felszámolási eljárásban a törvényszék 2019. március 11-i kezdő időponttal elrendelte az adós felszámolását. A felszámolási eljárásban a kijelölt felszámoló a felperes hitelezői igényét 2 338 308 forint összegben, az összes hitelezői igényt pedig 15 133 555 forint összegben vette nyilvántartásba.

A felszámoló 2020. május 19-én elkészítette az adós egyszerűsített zárómérlegét és záró jelentését. Ebben a felszámoló - egyebek mellett - arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az alperes a "A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. §-ában foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, a felszámoló megkeresésére ugyan írásban reagált, azonban a kapcsolatot vele nem vette fel, az adós iratanyagát és tevékenységzáró mérlegét nem bocsátotta a rendelkezésére, ugyanakkor 280 000 forint céltartalékot a felszámolóbiztos részére átadott. A felszámoló közölte továbbá, hogy az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, az iratok hiányában pedig a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, ezért az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését kérte.

Az adós ellen indult felszámolási eljárás 2020. augusztus 14-én befejeződött, a cégbíróság pedig az adóst 2020. augusztus 27-i hatállyal törölte a cégjegyzékből.

A felperes az elsőfokú bírósághoz 2020. június 30-án benyújtott keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy az alperes, mint a felszámolás alatt álló adós vezető tisztségviselője, az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését követően feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el és ezzel okozati összefüggésben a felperes 2 338 308 forint összegű hitelezői követelésének teljes mértékben történő kielégítését meghiúsította. Kérte továbbá, hogy a Cstv. 33/A. §-ának (9) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság 2 338 308 forint összegű vagyoni biztosíték nyújtására kötelezze az alperest.

A felperes a keresetében a Cstv. 33/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazását kérte, amely kérelmét azzal indokolta, hogy az alperes egyrészt elmulasztotta az adós 2018. évi beszámolójának letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettsége teljesítését, másrészt - az adós felszámolójának a felszámolási zárójelentésben rögzített nyilatkozata szerint - nem teljesítette a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban előírt kötelezettségeit. Az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete bekövetkezésének időpontjaként 2017. július 3-át jelölte meg arra hivatkozással, hogy az adós ettől az időponttól kezdődően nem teljesítette az ellene indult végrehajtási eljárásban számára engedélyezett részletfizetési kötelezettségét.Az általa előadottak alátámasztására a keresetleveléhez mellékelte - egyebek mellett - az adós felszámolója részéről 2020. május 19-én készített egyszerűsített zárómérleget és jelentést.

Az alperes az ellenkérelmében a felperes vagyoni biztosíték nyújtására irányuló kérelmének az elutasítását kérte. Vitatta a Cstv. 33/A. §-ának (5) bekezdésébe foglalt szabály jelen eljárásban történő alkalmazhatóságát, aminek indokaként egyrészt arra hivatkozott, hogy a 2018. évi beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása nem róható a terhére, mivel az adott esetben az adós felszámolásának jogerős elrendelésére még a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére megállapított törvényi határidő (2019. május 31-e) előtt sor került. Másrészt állította, hogy az irat és vagyonátadási kötelezettsége teljesítése érdekében a felszámolóval a kapcsolatot felvette, ennek során tájékoztatta a felszámolót az adós vagyonát képező eszközökről és az adós iratainak átadását is megkísérelte, ami azért hiúsult meg, mert a felszámoló - arra hivatkozással, hogy az adós vagyonát képező ún. lábas házak nem megfelelően szerepelnek a könyvelésben - azok átvételét megtagadta. Ennek az állításának a bizonyítására tanúk meghallgatását indítványozta. Az alperes vitatta a felperesnek azt az állítását is, hogy az adós 2017. július 3-ától fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt. Álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy az adós a felperes felé fennállt tartozása egy részletének teljesítésével késedelembe esett, még nem bizonyítja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete fennállását. Állítása szerint az adós amiatt került fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe, mert az általa megvalósított beruházás befejezését követően az ahhoz igénybe vett pályázati támogatás visszafizetésére kötelezték egy rajta kívülálló formai szabálytalanság miatt. Az adós ugyan pert indított a támogatási szerződés jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt, azonban a keresetét az eljárt bíróságok jogerősen elutasították. Állította, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete csak a per jogerős befejezését követően következett be. Az ellenkérelméhez csatolta - egyebek mellett - a felszámolóval folytatott levelezését, az adós 2017. évi beszámolóját és tárgyi eszköz listáját, a 2018. évi mérleget és főkönyvi kivonatot, továbbá a 2019. március 10-i fordulónappal elkészített zárómérleget, valamint a 2019. évi főkönyvi kivonatot.

Az elsőfokú bíróság a 2020. december 16-án meghozott végzésében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a törvényszék Gazdasági Hivatala letéti számlájára 2 338 308 forint vagyoni biztosítékot. A döntését azzal indokolta, hogy a felperes az iratokhoz csatolt zárójelentéssel igazolta, hogy az alperes nem tett eleget a Cstv. 31. §-a alapján fennálló kötelezettségének, nem adta át az adós iratanyagát és vagyonát, továbbá, hogy a hitelezői követelése teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat. Ezzel pedig a felperes az alperes felelősségének megállapításához szükséges tényállási elemeket valószínűsítette, amelyre tekintettel az elsőfokú bíróság az alperest a Cstv. 33/A. §-ának (9) bekezdése szerinti vagyoni biztosíték nyújtására kötelezte.