A Fővárosi Törvényszék P.22032/2021/17. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. Bíró: Gál Zsófia Lívia

Fővárosi Törvényszék

22.P.22.032/2021/17.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Bodrogi Bea ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

dr. Jaczkovics Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Kósa Lehel ügyvéd) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

személyhez fűződő jogok megsértése miatt indult perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy 2017. szeptember 15-16-án a felperes személy1 nevű újszülött gyermekével való kapcsolattartási jogát aránytalanul korlátozta, megsértette a felperes magánélethez fűződő személyiségi jogát.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Megállapítja, hogy mindkét fél maga viseli a saját költségét.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 24.000,- (huszonnégyezer) forint kereseti illetéket fizessen meg az államnak az adóhatóság külön felhívására, a fennmaradó 24.000,- (huszonnégyezer) forint kereseti illetéket az alperes illetékmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes a várandóssága 34. hetében járt, amikor 2017. szeptember 15-én hajnalban elfolyt a magzatvize, ezért az alperesi egészségügyi intézménybe szállították, ahol reggel 7 óra 26 perckor 2490 grammal és 7/9 Apgar értékkel megszületett harmadik gyermeke, kk. személy1.

[2] A gyermek légzése és színe nem volt megfelelő, ezért a szülést követően azonnal az intenzív koraszülött osztályra szállították és inkubátorba helyezték, ahol légzéstámogatásban részesült.

[3] A felperest és házastársát az osztályvezető főorvos tájékoztatta a koraszülött intenzív osztály látogatási rendjéről, mely szerint naponta két alkalommal, reggel 10:00 és délután 19:00 órakor körülbelül 30 perc időtartamban tartózkodhattak gyermekük mellett.

[4] A felperes és házastársa szerettek volna ennél több időt tölteni személy1 mellett, ezért ezt először szóban, majd írásban kérelmezték, de a házirendre hivatkozással kérésüknek nem tettek eleget, írásbeli kérelmüket nem vették át. A felperes ezt követően még aznap saját felelősségére távozott a kórházból.

[5] Másnap, szeptember 16-án a felperes és házastársa ismét kérelmezték a napi kétszer fél óránál hosszabb idejű látogatást, azonban ez nem vezetett eredményre. Abban bízva, hogy más egészségügyi intézményben több időt tölthetnek gyermekükkel, illetve a felperes szoptatni, ringatni tudja, felvették a kapcsolatot a gyermekklinikával, ahová 2017. szeptember 16-án 19 óra 17 perckor átszállították személy1t. Ezen időpontig a felperes az alperei intézményben irányadó látogatási rend szerint tartózkodhatott gyermeke mellett.

[6] Az alperesi kórház és rendelőintézet a perbeli időben hatályos működési rendje szerint a NIC-PIC II.-ben a látogatás 10:00 óra és 19:00 óra volt. Inkubátorban fekvő beteghez szülők, megfelelő védőruházatban bemehettek, kiságyban fekvők látogatása külső folyosóról történt.

[7] A zárójelentés szerint személy1nál a születését követően légzési elégtelenség lépett fel, kék színe, nehézlégzése, koraszülöttsége miatt a NIC II. osztályra szállították 7/9 Apgar érték mellett. Az ellátást követően a nehézlégzés megszűnt, a kezdetben alacsony légzésszámot szaporalégzés váltotta fel. Állapota az elbocsátáskor instabil volt, a terhelést, mozgatást nehezen tűrte, de az összkép javuló tendenciát mutatott. 24 órás korában a táplálását 5 grammokkal gyomorszondán át megkezdték. A zárójelentés szerint az osztályon érvényes látogatási renden kívüli, igény szerinti időben és ideig tartó látogatást, az instabil állapotra tekintettel mellretételt nem tudtak biztosítani, ezért a szülők az gyermekklinika PIC Osztályának ügyeletesével és a Cerny mentővel megbeszélték a gyermek átszállítását. A zárójelentést orvos1 kezelőorvos, orvos2 elbocsátó orvos és orvos3 osztályvezető főorvos írta alá.

[8] A felperes kérésére a egyetem 2019. március 13-án nyilatkozatot adott ki, mely szerint a szülők tetszőleges időt tölthetnek babájuk mellett, később pedig babájukkal. személy1 esetében a egyetemre történő átszállítást követően nem volt akadálya a kapcsolattartásnak, a felperes gyermeke mellett lehetett, kivehette, tisztába tehette, simogathatta, illetve jelen lehetett az inkubátor mellett akár napi 6-10 órán keresztül.

[9] A felperest lelkileg megviselte, hogy a szülést követő két napon nem tölthetett több időt a gyermeke mellett.

[10] A felperes keresetet terjesztett elő az alperessel szemben annak megállapítása iránt, hogy az alperes megsértette az emberi méltóságát és abból fakadó személyiségi jogát, különösen a magánélethez való jogát azzal, hogy személy1 nevű újszülött gyermekével az egészségéről szóló 1997. évi XLIV. törvény (Eütv.) 11. §-ban rögzített kapcsolattartási jogát az alperesi kórházban való tartózkodása ideje alatt indokolatlanul korlátozta. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy 8 napon belül honlapján tegye közzé az ítélet rendelkező részét minimum 30 napra, továbbá fizessen meg a felperesnek 800.000,- forint sérelemdíjat. Mindezen túl perköltség-igényt terjesztett elő a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján azzal, hogy a felperesi jogi képviselő nem tartozik Áfa körbe.

[11] Keresetét Magyarország Alaptörvénye II. cikkére, VI. cikk (1) bekezdésére, XVI. cikk (1) bekezdésére, az Eütv. 3. § ga) pontjára, 2. § (1), (5) bekezdésére, 10. § (1) és (3) bekezdésére, 11. § (2)-(7) bekezdésére, 244. § (2) bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bekezdésére, 2:43. § b) pontjára, 2:51. § (1) bekezdés a), c) pontjára, 2:52. § (1)-(3) bekezdésére alapította.