A Szegedi Ítélőtábla Pf.20335/2020/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. §] Bírók: Béri András, Lengyel Nóra, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Szegedi Ítélőtábla

Az ügy száma:

Pf.II.20.335/2020/4. szám

A felperes:

................

A felperes meghatalmazott jogi képviselője:

Dr. Kókai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kókai Gábor)

Az alperes:

alperes neve e

Az alperes meghatalmazott jogi képviselője:

Kummer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd)

A per tárgya:

Sajtó-helyreigazítás

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Kecskeméti Törvényszék, 2.P.20.710/2020/14. szám

A fellebbezést benyújtó fél:

Alperes, 2.P.20.710/2020/15. szám

Í T É L E T

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi az (alapítvány neve) Alapítvány elsőfokú eljárási illeték viselésére kötelezését és megállapítja, hogy azt az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az (alapítvány neve) Alapítványt (alperes címe, nyilvántartási száma: .............................), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6350 (hatezer-háromszázötven) Ft másodfokú eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A tényállás

[1] A felperes a kiadója a (hírportál 1. neve) hírportálnak.

[2] 2020. márciusában (település neve) Megyei Jogú Város Önkormányzat polgármestere a Városi Operatív Törzs tájékoztatóján egészségügyi maszkban jelent meg, amelyről a (hírportál 1. neve) hírportál egy fényképes, szöveges cikket tett közzé. A cikk megjelenését követően az alperes kérdést intézett a városházához, amelyben a polgármester maszkviselésének okáról érdeklődött. A cikk megjelenését követően a (hírportál 1. neve) oldalon a korábban közzétett fényképfelvételeket megváltoztatták, azon olyan kép szerepelt a testületi ülésről, ahol a polgármester nem látszódott. Az alperes a képek megváltoztatásának tisztázása érdekében 2020. március 19. napján megkeresést intézett a (hírportál 1. neve) szerkesztőségéhez, választ azonban nem kapott.

[3] Az alperes ezt követően 2020. március 19. napján megjelentette az "Utólag cenzúrázták a (hírportál 1. neve)-n a polgármester maszkos fotóit" című cikkét. A cikkben alperes beszámolt arról, hogy a városházi egyeztetésen a polgármester maszkban jelent meg annak ellenére, hogy a kiadott kormányzati tájékoztatás szerint egészséges embernek nem kell maszkot viselnie. A cikkben közölte a polgármester válaszát a maszkviseléssel kapcsolatos megkeresésre és beszámolt arról is, hogy a polgármester maszkos fotói eltűntek a (hírportál 1. neve) oldalon megjelent cikkből. A cikk leírta továbbá, hogy "cenzúra, vagy öncenzúra történt, maguktól nyúltak bele vagy átszóltak a városházáról?" A cikkben alperes azt is kifejtette "nagyon reméljük, hogy a polgármester nem tekinti az önkormányzati sajtót olyannak, amelyik megbízható lehet a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásban. Mi magunk nem hinnénk egy olyan hírportálnak, amely közöl, majd megvág, letöröl fotókat, mintegy meghamisítja az eredeti tartalmat. Bizonyára csak a véletlen műve, hogy belenyúltak a fotókba és az, hogy a maszkos fotóról érdeklődtünk a városházán. Egyébként a levelet a polgármesternek küldtük, a sajtós csak a másolatot kapta meg. Ha mégis van összefüggés a kérdéseink és a módosítás között, a "buherálásra" irányuló kérdés az csakis a városházára irányulhatott, mivel mi nem küldtünk levelet a (hírportál 1. neve) hírportálnak és cikket sem írtunk róla. Vagyis két ember tudott arról, hogy minket érdekel ez a téma: a polgármester és a városháza kommunikációs vezetője.".

[4] A felperes 2020. április 17-én sajtó-helyreigazítást kért az alperestől, azonban annak közzétételét az alperes megtagadta.

A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme

[5] A felperes keresetében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni alperest. Érvelése szerint a sérelmezett cikk valótlanul állította, hogy a polgármester maszkos fotóit utólag cenzúrázták a (hírportál 1. neve) portálon. Valótlan állítás az is, hogy a fotó eredeti, majd későbbi szerkesztett közlésével annak eredeti tartalmát a (hírportál 1. neve) hírportál meghamisította, valamint, hogy összefüggés lenne a (hírportál 2. neve) hírportál által a polgármesternek és a városháza kommunikációs vezetőjének feltett kérdések és aközött, hogy a Városi Operatív Törzs 2020. március 17-iki ülésén készült fotók utóbb többféle változatban jelentek meg a (hírportál 1. neve) hírportálon. Valótlanul állította alperes azt is, hogy a (hírportál 1. neve) szerkesztőségében akár cenzúra, akár öncenzúra működne, továbbá, hogy a (hírportál 1. neve) hírportál a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatás során nem megbízható módon járna el. Való tény hamis címben való feltüntetése miatt támadta azt az alperesi nyilatkozatot, hogy az alperesi szerkesztőség kérdéseket intézett a polgármester maszkos fotói miatt a városházához és a fotók többféle szerkesztett változatban is megjelentek a (hírportál 1. neve) hírportálon, amelyből arra lehetett következtetni, hogy bármiféle, a városházáról származó "buherálási kérés", és nem független szerkesztői tevékenység eredménye a képek több verzióban történt közlése. Kérte az alperes kiadójának, az (alapítvány neve) Alapítványnak perköltségben való marasztalását.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta a felperes kereshetőségi jogát és azt, hogy a sérelmezett cikk az alperesi hírportálon jelent meg. A kereset azért nem alapos, mert a cikk megjelenése előtt megkereste a felperesi szerkesztőséget kérdésével, melyre az nem válaszolt. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi XIV. törvény (Smtv.) 10. § és 13. §-aiban foglalt kötelezettségének tett eleget, amikor közérdeklődésre számot tartó ügyben tudósított. Az Alkotmánybíróság 34/2017. (XII.11.) AB határozata 50. bekezdésére hivatkozással kifejtette, a válaszadás lehetőségét felperesnek felajánlotta, aki ezzel nem élt, ezért az esetleges jóhírnevet sértő tényállítások közlése esetén is mentesül a polgári jogi felelősség alól.

[7] Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a felperes által sérelmezett tényállítások vélemény-nyilvánítások voltak, melyek sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhatnak.