Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

A Kúria Pfv.21337/2015/8. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 272. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati kérelemben maradéktalanul meg kell jelölni az 1952. évi III. tv. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket. Kifejezetten a felperes személyével foglalkozó blogoldal indítása esetén a felperes eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy közlései általánosságokat tartalmaznak. 1959. IV. Tv. 75. §, 1959. IV. Tv. 76. §, 1959. IV. Tv. 78. §, 1952. III. Tv. 206. §, 1952. III. Tv. 272. §

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20414/2013/36., Győri Ítélőtábla Pf.20038/2014/16., *Kúria Pfv.21337/2015/8.*

***********

Pfv.IV.21.337/2015/8.szám

A Kúria a személyesen eljáró felperesnek a dr. Karsay Zsófia ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Győri Törvényszék előtt P.20.414/2013. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.038/2014/16. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 49. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a nem vagyoni kártérítés összegét 1.000.000 (egymillió) forintra leszállítja.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adva megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsületét és jóhírnevét azzal, hogy az általa létrehozott ".." és a ".." című blogokban a felperes által kárt szenvedett emberek felkutatására irányuló felhívást tett közzé, keresve azokat, akiket a felperes becsapott, pénzét elvette, ügyét nem vagy sikertelenül teljesítette, továbbá azáltal, hogy a felperes ügyvédi tevékenysége kapcsán potenciális megtévesztettekre utalt, fehér galléros bűnözőkre, szélhámosokra, csalókra, a hatalmi ágazatokat is kijátszó vagy kijátszani igyekvő hazárdőrökre, ügyvédnek (tévesen) minősített emberfélére hivatkozott. Megsértette továbbá jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ".." című blogjában 2013. február 8. napján valótlanul állította, hogy az érettségit is "foxi-maxi" egyetemeken, iskolákban végezte el; 2012. május 22. napján kelt bejegyzésében valótlanul állította, hogy a felperes partnereit néha törvénytelenül váltogatta, becsapta őket és még saját gyermekét is; 2012. június 6. napján készült írásában valótlanul állította, hogy .. ü gyvéd tevékenysége során érdemi munka nélkül vette el a munkadíjat. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül törölje véglegesen a ".." és a ".." című blogokat, saját költségén, azok tárolt változataira is kiterjedően.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül új blogban fejezze ki a történtek miatt sajnálkozását az ítélet rendelkező részében megfogalmazott elégtételadással. Az elsőfokú bíróság eltiltotta az alperest a jövőre nézve a további hasonló jogsértéstől és kötelezte, hogy 15 napon belül nem vagyoni kártérítés címén fizessen meg a felperesnek 2.000.000 forintot.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy mindkét blog vonatkozásában az alperes szerzősége bizonyítást nyert. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy mindegyik sérelmezett bejegyzés a felperesre vonatkozott, ugyanis a blogok címében az alperes a felperest kifejezetten megnevezte. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy mely közlések valósítottak meg véleménynyilvánítást, illetve tényközlést. Az alperes maga sem állította, hogy a felperest bűncselekmény elkövetése miatt elítélték, a per egész tartama alatt a felperes ügyvédként tevékenykedett, ügyvédi tevékenységet pedig nem folytathat az, aki büntetett előéletű. Emiatt az alperes önkényesen, minden ténybeli alap hiányában utalt a felperesre, mint szélhámosra, bűnözőre, csalóra vagy fehérgalléros bűnözőre. Ez a közlés meghaladja a szabad véleménynyilvánítás határát, indokolatlanul bántó és sértő a felperes személyére nézve. Konkrétumok nélkül a további potenciális "megtévesztettek" átvernek, lehúzás, hazudik, megkárosítás, becsapott, lop, csal, hazudik kifejezések használatával, a .. című televíziós műsorban bemutatott szegedi ügyfeleit megtévesztő ügyvéddel való párhuzamba állítással azt a látszatot keltette, hogy a felperes szándékosan és tervszerűen, folyamatosan más emberek megtévesztésére, megkárosítására törekszik. Ezen általános megállapítások valóságtartalmát az alperes által csatolt iratok nem igazolták, a kifejezések pedig alkalmasak a felperes jóhírneve és becsülete megsértésére. Az "emberféle" és a "féreg" szavak ténytartalom nélküli jelzők, amelyek indokolatlanul lealacsonyítóak, megalázóak és túllépnek a véleménynyilvánítás tolerálható módján. Ezzel a felperes becsületét, emberi méltóságát sértik. A "simlis", "széltoló", "furmányos", "fifikás" kifejezések önállóan nem indokolatlanul bántóak, azonban más minősítésekkel, mint "hazug", "bűnöző", "szélhámos" társítva már becsület csorbítására alkalmas közlések.

Ezt meghaladóan megállapította, hogy a felperes kereshetőségi joga hiányzik, illetve az egyik sérelmezett bejegyzés nem tartalmaz valótlanságot és nem is sértő, így e körben a keresetet elutasította.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kárpótlás összegét is helyesen állapította meg, értékelve a jogsértés súlyát, azok nagy számát, időbeli elhúzódását és a felperest ért hátrányokat, valamint azt, hogy az alperes a felelősségre vonás ismeretében is folytatta személyiségi jogot sértő magatartását. Az ügyben eljárt bíróságok értékelték, hogy a felperes igazolta, hogy legalább egyszer a Nyíregyházi Városi Bíróság előtt kellemetlen magyarázkodásra kényszerült, elfogadta ennek többszöri előfordulását, a blogok hosszú ideje tartó meglétére. Megállapította, hogy az alperes célja a felperes pellengérre állítása volt, hogy az embereket figyelmeztesse arra, hogy a felperessel pórul járnak. Tehát az alperes felróhatóan járt el a blogok megjelentetése során. A közlések alkalmasak voltak arra, hogy potenciális ügyfeleket tántorítsanak el a felperes jogi képviselőként való igénybevételétől, ezért úgy ítélték meg a bíróságok, hogy 2.000.000 forint nem vagyoni kárpótlás áll arányban az elszenvedett sérelem nagyságával és súlyosságával.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítéletek felülvizsgálatát, elsődlegesen azok részbeni hatályon kívül helyezését és részbeni megváltoztatását kérte. Mellőzni kérte azokat a megállapításokat, amelyeket alaptalanul róttak az ügyben eljáró bíróságok az alperes terhére, mert a kijelentések, amelyek általánosságban szóltak, nem a felperes sérelmére értelmezhetők. Ennek függvényében a kártérítés összegszerűsége törvénysértően súlyos, ezért kérte annak mellőzését, illetve csökkentését. Másodlagosan az eljáró bíróságok új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Előadta, hogy a valóság bizonyítására az elsőfokú eljárásban a bíróság nem adott számára lehetőséget, jogi képviselő nélkül járt el és nem oktatta ki a bíróság a bizonyítás kérdésében kellő módon, ami jogszabálysértő. Hivatkozott arra, hogy rendőrségi eljárást próbált igénybe venni, mert úgy érezte, hogy a felperes tevékenységével, munkájával kapcsolatban általa fizetett 100.000 forint díjazás aránytalanul magas volt és a vállalásának nem tett eleget, a közigazgatási bírósági eljárást ígérete ellenére nem indította meg. Az ügyvédi kamarához is fordult, azonban a kamara nem engedte megnézni a felperes által beadott iratokat. Nem tartotta helytállónak a 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítést, mert a felperes nem bizonyította, hogy ilyen mértékű kár érte.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!