A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.63/2016/21. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 164. §, 206. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 9. §, 10. §, 11. §, 28. §, 29. §, 64. §, (1) bek., 83. §] Bírók: Hegyi Tiborné, Kennáné dr. Drescher Katalin, Szalóky Sándor Csaba

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.M.63/2016/21.

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Petia Ügyvédi Iroda, dr. Petia Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Dulin György ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetésének érvénytelensége és jogkövetkezményei, sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Arra kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg alperesnek 398.000,- Ft + 107.460,- Ft Áfa (azaz Háromszázkilencvennyolcezer forint + Százhétezer-négyszázhatvan forint Áfa) ügyvédi munkadíjat perköltségként.

A perben feljegyzett 477.900,- Ft (azaz Négyszázhetvenhétezer-kilencszáz forint) eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3 egyező példányban benyújtandó, de a Győri Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján tárgyalás tartását kérhetik a Győri Törvényszéktől, ha:

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik.

I N D O K O L Á S:

A perbe becsatolt iratok, a peres felek előadása, és a tanúk vallomása alapján a bíróság a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2007. szeptember 11-től állt az alperes munkáltató alkalmazásában, munkaszerződését többször módosították. 2011. október 1-től a munkaviszonya végéig on-trade területi vezető munkakörben dolgozott, munkavégzésének helye Győrben volt (keresetlevél F/3-F/5). Területi vezetőként a feladatát képezte a csatolt munkaköri leírása (6/A/5.), és saját előadása alapján (5. jegyzőkönyv) - amit alperes sem vitatott -, hogy Fejér-, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron Megyében az alperes társasággal szerződött egységek (kocsmák, éttermek, vendéglátó helyek) lejáró szerződéseit újrakösse, az e területen dolgozó területi képviselőket irányítsa. Felperes előadta, együttműködési megállapodásokat kellett kötnie a partnerekkel azért, hogy az alperes termékei elérhetőek legyenek, elmondta, hogy 70 %-ban a területen végezte a feladatait, kijárt a partnerekhez, egyeztetett, míg 30 %-ban irodai munkát végzett, és a beosztottakat irányította.

2015. októberében az alperes belső vizsgálatot indított az általa kibocsátott hordómatricákkal kapcsolatos visszaélések kivizsgálására egy külsős cég, az EY bevonásával. A vizsgálatra azért került sor, mert alperes észlelte, hogy hamis hordómatricák kerültek forgalomba, amelyek mögött nem állt tényleges teljesítés (sör értékesítés). Az eljárás keretében alperes társaság bekérte több alkalmazott, így felperes mobiltelefonját, céges laptopját is vizsgálat céljából. Arra, hogy leadja a pesti központban az előző technikai eszközeit, felperest V.Zs. értékesítési igazgató utasította. Felperes Budapestre utazva a céges laptopját és a saját tulajdonú, de céges SIM-kártyával működő mobiltelefonját is rendelkezésre bocsátotta a vizsgálathoz. Az ellenőrzés részeként felperest kétszer hallgatták meg: először 2015. november 2-án, másodszor 2015. december 8. napján. Mindkét meghallgatásról emlékeztető jegyzőkönyv készült (15/A/3., 6/A/7.). A 2015. december 8. napi meghallgatást a cég jogásza, dr. N. A.a, K. K. gazdasági igazgató, és az EY képviselői, köztük B. F. végezte. Tájékoztatták felperest a 2015. december 8. napi meghallgatásán, hogy egy feltételezett visszaélés kapcsán felmerült a neve, majd két üzenetváltásról kérdezték, mely a mobilján volt megtalálható, és szerepelt bennük a "csaló", "5B12ST" szó. Felperes szerint egyik üzenetben testvérével beszélt magánügyben, és egy munkájától független kerékpár eladáshoz kapcsolódóan beszéltek csalóról, míg a másik üzenetben egy kocsmárossal tárgyalt arról, hogy még milyen mennyiségű sört kell értékesítenie. Ezt követően egy levelet mutattak felperesnek a munkáltató megbízottjai, mely terhelő előadást tartalmazhatott rá, mivel egy 180-190 centi magas, vékony testalkatú, borostás arcú egyént "S. F-et" nevezett meg egy feltételezett visszaélésben. Ez a személy együttműködési szerződéseket köt egy olyan kocsmárossal, aki a munkáltató termékeinek megvásárlását igazoló hamis hordómatricákat használt fel, illetve gyártat. Felperes visszautasította az őt ért vádakat, hogy a hordómatricákkal kapcsolatos visszaélésben részt venne.

Ezt követően felperest arra utasította alperes, hogy várja meg a cég képviselőit, V. Zs. kereskedelmi-, és K. D. HR igazgatókat. Rájuk felperes egy külön teremben egy órát várt, amikor szabadon használhatta a mobil telefonját, jogi támogatást kérhetett volna, de nem tette. Ezt követően újabb megbeszélésre került sor felperes, V. Zs., K. D., és dr. N. A. között. A megbeszélés eredménye az lett, hogy felperes úgy nyilatkozott, a bizalom megrendülését látja a munkáltató részéről iránta, ezért fel akarja számolni a munkaviszonyát. K. D. tájékoztatta a munkaviszony-megszüntetés különböző módozatairól, melyek közül felperes a munkavállalói felmondás mellett döntött. Ezt követően elkezdte írni az írásbeli munkavállalói felmondását, mely nehezen ment, ezért alperes jogásza, dr. N. A. segítséget nyújtott hozzá. A munkavállalói felmondás elkészülte (keresetlevél F/6.) után, tekintettel arra, hogy felperesnél még több céges eszköz (SIM-kártya, hivatali gépkocsi, egyéb eszközök) volt, abban állapodtak meg, hogy felperes másnap Győrből ismét elutazik Budapestre, és leadja a céges autót és egyéb munkáltatói eszközöket, azokkal elszámol. Erre sor is került 2015. december 9. napján, ekkor azonban alperes megbízottjai közül felperes már csak K. D-vel találkozott. E találkozó alkalmával K. D. arról tájékoztatta, célszerű lenne közös megegyezésre változtatni a munkaviszonya lezárásáról szóló dokumentumot, mivel a tényleges lezárásra aznap került sor, és az előző napi munkavállalói felmondása tartalmilag egyébként is közös megegyezésnek felel meg. Felperes részére átadta ezt követően az előre szövegezett közös megegyezéses dokumentumot, amit felperes átolvashatott, eközben K. D. elhagyta a helyiséget, majd visszatért. Felperes aláírta a közös megegyezéses dokumentumot, nem kifogásolta tartalmát (keresetlevél F/7.). Ezt követően felperes elszámolt a munkáltatói eszközökkel, autóval, majd hazautazott Győrbe.