BH 2002.8.321 A jutalék kikötésével létrejött megbízási szerződés feltűnő értékaránytalanságon alapuló megtámadásának elbírálása során irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 474. § (1) bek., Pp. 164. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy adjon ki a felperesnek 5 millió forint névértékű R. Rt. részvényt, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperes mint megbízott, az alperes mint megbízó 1995. december 15-én megbízási szerződést kötöttek, amelyben az alperes megbízta a felperest: járjon el annak érdekében, hogy az alperes a belterületi földek értéke után a törvény szerint őt megillető további R. Rt.-részvényekhez hozzájusson. A felek a megbízási díj mértékét a "növekvény részvények" 4 %-ában határozták meg arra az esetre, ha a megbízást a felperes sikeresen teljesíti. A felperes több önkormányzat - többek között az alperes - igényének érvényesítése végett tárgyalt az ÁPV Rt.-vel, és az általa készített anyag szerint az alperes még további 984 514 000 Ft össznévértékű R. Rt. részvényre lett volna jogosult. Az alperes és az ÁPV Rt. 1996. január 30-án megállapodást írtak alá, amelyben az ÁPV Rt.-elismerte az alperes jogát további 975 987 000 Ft névértékű részvényre. Az alperes ezeket a részvényeket meg is kapta, de a megbízási szerződésben vállalat sikerdíjat a felperesnek nem fizette ki. A felpereshez írott 1997. január 10-i levelében úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb 5 millió forint névértékű részvény kiadására hajlandó.

Az elsőfokú bíróság e tényállás alapján megállapította, hogy a peres felek között megbízási szerződés jött létre. Nem fogadta el az alperesnek azt az álláspontját, hogy a szerződés annak uzsorás jellege, illetve a jó erkölcsöt sértő volta miatt semmis. A bizonyítékok mérlegelése alapján azonban arra a ténybeli következtetésre jutott; a felperes a díjazás szempontjából eredmény szolgáltatására vállalkozott, és nem bizonyította, hogy a megbízotti tevékenysége eredményeként került sor az alperes részére a részvények kiadására. Tekintettel azonban arra, hogy az alperes a követelést 5 millió forint névértékű részvény erejéig elismerte, a keresetnek részben helyt adott.

A felperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság felülbírálta az elsőfokú bíróság határozatát, és azt ítéletével helybenhagyta. A másodfokú bíróság iratellenesnek minősítette az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását, hogy a felperes a megbízási szerződésnek nem tett eleget. Érdemben vizsgálta, hogy az alperes részéről a szerződés megtámadása - kifogás útján - a feltűnő értékaránytalanságra alapozva helytálló-e. Megállapította, hogy a megbízási szerződést a felperes teljesítette, de a 4%-os sikerdíjat az adott tényállás mellett túlzottnak ítélte. A felperes ugyanis a megbízás elvállalásakor kockázatot nem vállalt, mert ismerte az R. Rt. átalakulási vagyonmérlegét, az önkormányzatoknak a belterületi földek után járó részvények kiadása tekintetében már kialakult legfelsőbb bírósági gyakorlatot. Ilyen körülmények között egyértelmű volt, hogy az alperes a jogos igényéhez akár peres úton, akár anélkül hozzá fog jutni. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság által megítélt összeget arányban állónak találta a felperes által végzett munkával.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet megváltoztatásával az alperest további 34 039 000 Ft névértékű R. Rt.-részvény kiadására kérte kötelezni. Álláspontja szerint a másodfokú ítéletben kifejtett jogi álláspont a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésének helytelen értelmezését tükrözi, a megállapított tényállás iratellenes és logikailag hibás. A vonatkozó jogszabály szerint a feltűnően nagy értékkülönbségnek a szerződés megkötésekor kell fennállnia. Az adott esetben viszont az elérhető eredmény és így az ellenszolgáltatás mértéke bizonytalan volt. A szerződésben a felek sikerdíjat kötöttek ki, ezt nem lehet az elvégzett munkához viszonyítani. A felek akarata ennek kikötésével éppen arra irányul, hogy a díjazás független legyen az elvégzett munka mennyiségétől és értékétől, a díjazás kizárólag az eredménytől függő legyen. Alaptalan az az ítéleti ténymegállapítás, hogy a felperes a szerződés megkötésekor nem vállalt kockázatot. Ebben az időpontban ugyanis a jogi helyzet még nem volt egyértelmű. Nem lehetett előre tudni, hogy az ÁPV Rt. hajlandó lesz-e peren kívül megegyezni, így azt sem lehetett előre kiszámítani, hogy mennyi idő alatt, milyen munkával és milyen költséggel érhet el a felperes eredményt. Kockázatot jelentett a díjazás módja is, mert a részvények piaci árfolyama sem kalkulálható előre. Kockázati elemet tartalmazó szerződés esetén viszont a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság 7. sorszámú végzése alapján a II. r. felperes jogutódként, a felperes pertársaként vett részt.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.