A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37009/2010/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 3. §, 29. §, 49. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kfv.IV.37.009/2010/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Slezák Sándor ügyvéd által képviselt I. rendű, kiskorú II. rendű és III. rendű felpereseknek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal /5000 Szolnok, József A. u. 46./ alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2009. szeptember 16. napján kelt 11.K.27.223/2009/3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.223/2009/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - további 19.500 /tizenkilencezer-ötszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A 2009. április 27. napján kelt adásvételi szerződés szerint T. L. Z. és T-né Sz. J. eladták a lakóház és udvar megjelölésű ingatlant az I. és II. rendű felpereseknek, mint állagvevőknek, és a III. rendű felperesnek, mint haszonélvezeti jog-vevőnek.

A szerződés 4. pontjában az eladók hozzájárultak ahhoz, hogy - tulajdonjoguk egyidejű törlése mellett - az állagvevők tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, a haszonélvezeti jog-vevő holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten.

A Törökszentmiklósi Körzeti Földhivatal a 33961/3/2009. számú határozatával a felperesek tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította.

A határozat indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 29. §-ának megfelelően a szerződés a haszonélvezeti jog vonatkozásában nem tartalmazza a bejegyezhető jogosult részéről - a tulajdonjogot megszerzőktől - a haszonélvezeti jogra vonatkozó bejegyzést megengedő nyilatkozatot, az Inytv. 39. § /3/ bekezdés f/ pontja alapján hiánypótlásra nem kerülhetett sor.

A felperesek fellebbeztek a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 30456/3/2009. másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, és elrendelte az I. és II. rendű felperes javára a tulajdonjog vétel jogcímen történő bejegyzését, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperesek keresetükben az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérték.

Álláspontjuk szerint az Inytv. 29. §-át akként kell értelmezni és alkalmazni, hogy a már ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosoknak - azaz az eladóknak - kell a megengedő nyilatkozatot megadni, a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez, mely a szerződés 4. pontjában megtörtént.

A megyei bíróság a felperesek keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes jogi álláspontjával értett egyet. Az Inytv. 29. § utolsó mondata értelmében a bejegyzési engedélyt a jogosult külön - a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban - is megadhatja.

A bejegyzési engedélyt a jogszabályok helyes értelmezése szerint nem az eladónak kell megadnia, aki - miután tulajdonjogát eladta - részjogosítványként a haszonélvezethez sem járulhat hozzá; ez a jogosultság az új tulajdonost, a vevőt illeti meg.

Nem vitásan a perbeli adásvételi szerződésben az új állagvevők a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez az Inytv. 29. §-a alapján bejegyzési engedélyt nem adtak, hiánypótlásra nem kerülhetett sor, ezért a kérelemnek a haszonélvezeti jog bejegyzését illető elutasítása megalapozottan és jogszerűen történt.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérték, a keresetükben foglaltakat fenntartották.

Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti az Inytv. 29. §-ában foglaltakat.

Kifejtették, hogy az egyes ingatlan-nyilvántartási jogok bejegyzése konstitutív, vagyis jogviszony-keletkeztető; az adott jogot ezért az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés, és nem a felek közötti szerződés keletkezteti.

Ezt támasztják alá a Ptk. 117. §-ában /3/ bekezdésében foglaltak, valamint az Inytv. 3-8. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás is, továbbá az 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásáról szóló 149/1997. /IX. 10./ Kormányrendelet 146. § /4/ bekezdés c/ pontjának rendelkezése.