BH 2015.7.178 Törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli magatartás, tehát tettesi cselekmény teremt. Ezért bűnrészességre - mint tényálláson kívüli magatartásra - törvényi egységet alapozni nem lehet [Btk. 6. § (2) bek.; 3/2011. BJE és 6/2009. BJE határozat].

[1] A kerületi bíróság a 2013. március 21-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont, (6) bek. b) pont] mint felbujtót, 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] mint felbujtót, továbbá 4 rendbeli hamis magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §) mint felbujtót, és ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] Az I. r. terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a törvényszék a 2014. március 13. napján kihirdetett és 2014. április 28. napján jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú ítéletet a felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont, (6) bek. b) pont] vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és e cselekmény miatt az eljárást megszüntette. Az I. r. terhelt további cselekményeit felbujtóként elkövetett csalás bűntettének [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bek., (2) bek. ba) és bc) alpont, (4) bek. b) pont], 4 rendbeli, három esetben bűnsegédként, egy esetben felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. § (1) bek. c) pont], továbbá 4 rendbeli, három esetben bűnsegédként, egy esetben felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §) minősítette. A terhelt halmazati büntetését 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre enyhítette, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A közügyektől eltiltás kiszabását mellőzte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén - legkorábban a kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[3] A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati indítvány szempontjából jelentős, az elsőfokú ítélet 1-3. pontjaiban foglalt tényállás lényege szerint a Kft.-t az I. r. terhelt ötletére hozták létre. A cég fő tevékenységeként gépjárművek adásvételével, hitelezésével foglalkozott, a tényleges tevékenységet megbízás alapján az I. r. terhelt végezte. Az I. r. terhelt ötletére a II. r. terhelttel elhatározták, hogy úgy fognak jövedelemhez jutni: a G. Kft. nevében megvásárolt gépkocsikat a tényleges értéket meghaladó értéken értékesítik olyan, jövedelemmel alig rendelkező személyeknek, akiket a II. r. terhelt kutat fel a lakókörnyezetükben és biztosít számukra hamis munkáltatói igazolást. A járművek hitelre történő megvásárlását a Kft. közvetítésével végezték. A gépjárművek valamennyi esetben a II. r. terhelt által hozott személyek nevére kerültek, a járművek azonban ténylegesen sosem kerültek hozzájuk, nem voltak a birtokukban, míg a pénzintézetek által folyósított összegeket a két terhelt a saját céljaira fordította. A hiteleket senki nem fizette, az senkinek a szándékában nem állt.

[4] A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette annak feltüntetésével, miszerint a kerületi bíróság, illetve a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2013. június 13. napján kelt és jogerős határozataival a terheltet a C. Zrt. sérelmére, 2006. január 23. napján elkövetett csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt - mindhárom esetben mint bűnsegédet - jogerősen elítélte.

[5] Ekként e cselekmény elkövetési ideje pontosan a jelen ügyben elbírált három, a C. Zrt. sérelmére elkövetett csalási cselekmény első és második részcselekménye közé esik. Így a jelen ügyben vád tárgyát képező cselekmények folytatólagos egységet alkotnak a már jogerős ítéletben elbírált bűncselekménnyel. Ehhez képest pedig - a 6/2009. BJE határozat értelmében - a Be. 6. § (3) bekezdésének d) pontjára figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ennélfogva az 1-3. tényállási pont alatt írt cselekmények ítélt dolognak minősülnek, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet e részében a Be. 373. § (1) bekezdés I/d) pontjára figyelemmel hatályon kívül helyezte, és az eljárást a Be. 332. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.

[6] A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség a terhelt terhére, a törvényes határidőn belül terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapítva - felülvizsgálati indítványt. Az indítvány szerint a másodfokú bíróság jogerős ítéletében a terhelttel szemben a büntetőjog szabályainak megsértésével szüntette meg az eljárást a tényállás 1-3. pontjában írt cselekmények kapcsán.

[7] Ennek indokaként utalt rá: kétségtelen, hogy a terhelt rövid időközökkel követett el ugyanolyan cselekményeket azonos sértett sérelmére. Azonban azt figyelmen kívül hagyta a másodfokú bíróság, hogy a terhelt a jelen ügyben elbírált három, és a külön ítélettel elbírált további egy csalási cselekményét a C. Zrt. sérelmére valamennyi esetben részesként - azaz felbujtóként vagy bűnsegédként, de nem tettesként - követte el. A részesi cselekmény minősítése azonban a tettesi alapcselekmény minősítéséhez igazodik, így azok a folytatólagosság egységébe nem vonhatóak. Jelen esetben a terhelt részesi magatartása minden esetben más-más tettes alapcselekményeihez kapcsolódott. Így, mivel a tettesek cselekményei a folytatólagosság egységébe nem vonhatóak, a részesi cselekmények - a 3/2011. BJE határozat iránymutatására is figyelemmel - ugyancsak nem foglalhatóak a folytatólagosság egységébe.

[8] Utalt arra is a főügyészség, miszerint a másodfokú végzés alapján perújítási indítványt nyújtott be a kerületi bíróság utóbbi ítélete ellen, azonban a törvényszék - hasonló indokolással - végzésével az indítványt jogerősen elutasította.

[9] Mindezekre figyelemmel a főügyészség a Be. 428. § (1) bekezdése alapján a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás folytatására való kötelezését indítványozta.

[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt kiegészítette azzal, miszerint az eljárt bíróságok az I. r. terhelt cselekményeinek minősítése során más szempontból is figyelmen kívül hagyták a 3/2011. BJE határozatban kifejtetteket. Aszerint ugyanis a részes a bűncselekmény minősített esete miatt csak akkor tartozik büntetőjogi felelősséggel, ha a minősítő körülmény a tettesi bűncselekmény vonatkozásában állapítható meg. A jelen esetben az üzletszerű és a bűnszövetségben való elkövetés a minden esetben csak egy-egy cselekményben részt vevő tettesek tekintetében értelemszerűen nem állapítható meg.

[11] Ehhez képest a terheltnek a C. Zrt. sérelmére megvalósított vagyon elleni bűncselekményeinek helyes minősítése 4 rendbeli - három esetben bűnsegédként, egy esetben felbujtóként elkövetett -, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette.