A Zalaegerszegi Törvényszék Pf.21350/2007/4. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 215. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 424. §, 427. §, 428. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 2. §, 8. §, 36. §] Bírók: Bartalné dr. Mentes Judit, Licskay József, Polgárné dr. Vártok Irén

Zala Megyei Bíróság

mint másodfokú bíróság

2.Pf.21.350/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság dr. Horváth András ügyvéd (Hévíz, Büki u. 1.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek, a Gárdos Ügyvédi Iroda (Keszthely, Deák F. u. 1., ügyintéző: dr. Gárdos Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve , alperes lakcíme szám alatti lakos alperes ellen 1.178.121,- Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Keszthelyi Városi Bíróság 5.P.20.697/2004/67. számú - a 69. számú végzéssel kijavított - ítélete ellen az alperes 70. sorszámú fellebbezése folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezéssel nem érintett részében nem érinti, fellebbezett részében részben megváltoztatja,

az alperest terhelő hátralékos bérleti díj összegét 1.026.932,- /egymillió-huszonhatezer-kilencszázharminckettő/ Ft-ra leszállítja,

az alperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 125.000,- /egyszázhuszonötezer/ Ft-ra leszállítja,

egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 /tizenöt/ nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.000,- /huszonötezer/ Ft fellebbezési perköltséget, míg egyebekben a felek viselik a saját fellebbezési perköltségüket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a 67. sorszámú - a 69. számú végzéssel kijavított - ítéletével (a továbbiakban: ítélet) kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg bérleti díj hátralék és helyreállítási költség címén 1.408.815,- Ft-ot és ennek 2004. január 1. napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra járó évi 11 %-os kamatát, továbbá adjon ki 1 db mosogatót szifonnal, 2 db villanykapcsolót aljzattal, és 1 db villanyboylert összesen 82.446,- Ft értékben. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 194.500,- Ft perköltséget.

Ítéletének indokolása szerint önkormányzat neve tulajdonában állt a piactér neve lévő 26 2 alapterületű üzlethelyiség (a továbbiakban: üzlethelyiség). Az 1998. december 8-án megtartott pályázati tárgyalás alapján az alperes szerezte meg az üzlethelyiség bérleti jogát, melyre figyelemmel polgármesteri hivatal neve, mint bérbeadó és az alperes, mint bérlő 1998. december 10-én bérleti szerződést kötöttek az üzlethelyiség 1998. december 8-tól 2003. december 7-ig terjedő határozott időre történő, vendéglátóipari tevékenység folytatásával kapcsolatos használata tárgyában havi 46.000,- Ft + ÁFA - és évente az éves infláció mértékével emelkedő - bérleti díj ellenében. önkormányzat neve 1999-ben az üzlethelyiséget értékesítette, melynek eredményeként az üzlethelyiség tulajdonjogát a felperes szerezte meg és került bérbeadói pozícióba a jogelődje és az alperes között 1998. december 10-én megkötött bérleti szerződésre tekintettel. Ezt követően a felek között többször volt birtokvédelmi eljárás. A felperes törvényes képviselőjének 2002. április 29-én és 2002. április 30-án írt - az üzlethelyiségben olaj- és zsírfelfogó akna hiányát kifogásoló - levelei alapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi intézet neve 2002. május 8-án helyszíni ellenőrzést tartott az üzlethelyiségben. A helyszíni ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az üzlethelyiségben "a továbbiakban üdítő- és szeszesitalokat, kávét, hideg- és melegszendvicset, sós süteményeket forgalmaznak...életkészítést nem végeznek május 13-tól, mivel a melegkonyhás ételeket a utca neve sz. alatti grillbüfé neve grillbüfében fogják a továbbiakban készíteni és forgalmazni új bérlőként. A helyszínen forgalmazott termékek forgalmazásához zsírfogó üzemeltetése nem szükséges." 2002 őszén az alperes felfüggesztette tevékenységét az üzlethelyiségben, ugyanakkor annak kulcsait magánál tartotta és bérleti díjat nem fizetett. Az üzlethelyiséget a bérleti szerződésben rögzített határozott idő lejártával, 2003. december 7. napjával adta át a felperesnek.

Az elsőfokú bíróság a Ptk. 423. §-ára és a bérleti szerződésre hivatkozva kötelezte az alperest a felperes javára 2002. szeptember 1-től 2003. december 7-ig terjedő időszakra 1.100.860,- Ft bérleti díj hátralék megfizetésére, mely után 2004. január 1. napjától kezdődően késedelmi kamat fizetésében is marasztalta az alperest, mert álláspontja szerint nem nyert bizonyítást, hogy a felperes magatartása lehetetlenítette el az üzlethelyiség alperes általi üzemeltetését, s az olaj- és zsiradékfelfogó akna hiánya ellenére a bérleti szerződés felmondásának jogával nem élt, az üzlethelyiséget és kulcsait a felperesnek nem adta át, csak a 2003. december 7-i határozott idő lejártával.

Igazságügyi építési és ingatlanforgalmi szakértő által készített szakvélemény és kiegészítései, azok részbeni korrekciója alapján a bérleti szerződés 7./ és 11./ pontjaiban foglaltakra figyelemmel az elsőfokú bíróság 307.955,- Ft helyreállítási költség és ezek 2004. január 1. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére is kötelezte az alperest az üzlethelyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatala érdekében. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes az üzlethelyiségből elvitte a leltár szerint bérbeadó tulajdonát képező 1 db mosogatót szifonnal, 2 db villanykapcsolót aljzattal, 1 db villanyboylert, ezért ezen ingóságok kiadására is kötelezte a felperes javára újkori értéken, 82.446,- Ft összegben. A perköltség viselésére pervesztessége miatt az alperest kötelezte a felperes javára a 32/2002. (VIII.22.) IM.r. 3. § /2/ bekezdés a./ pontjára hivatkozással.

Az ítéletet az alperes támadta fellebbezéssel, melyben kérte az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, elsődlegesen a bérleti díjhátralék megfizetése iránti kereseti kérelem elutasítását, másodlagosan a bérleti díjhátralék 1.027.243,- Ft-ra történő leszállítását, elsődlegesen a helyreállítási költség 210.084,- Ft-ra való mérséklését, másodlagosan a helyreállítási költséggel kapcsolatos elsőfokú ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását, a kiadandó ingóságok ellenértékének 40.155,- Ft-ra történő leszállítását és a perköltség megfizetésére kötelezése mellőzésével a felperes marasztalását a "teljes perköltségben".

Arra hivatkozott, hogy a bérleti díjfizetési kötelezettség vonatkozásában az elsőfokú bíróság részben tévesen állapította meg a tényállást, és ez alapján a következtetése sem helytálló. A felperes évek óta el kívánta lehetetleníteni a működését. A zsírfogó berendezés hiányával kapcsolatos feljelentés is a felperestől származott, akit az ÁNTSZ helyszíni ellenőrzését követően a 2002. szeptember 12-én kelt levelében felhívott a zsírfogó berendezés 2002. szeptember 30-ig történő beszereltetésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha ezt a megadott határidőig nem végezteti el, az esetben az üzlethelyiség használatát felfüggeszti és erre az időszakra bérleti díjat nem fizet. A felperes a megadott határidőig a zsírfogó berendezést nem szereltette be, melyet követően a 2002. október 7-én kelt levelében tájékoztatta arról, hogy 2002. szeptember 30. napjával az üzlethelyiség tényleges használatát felfüggeszti mindaddig, amíg a kötelezettségét nem teljesíti annak érdekében, hogy az üzlethelyiségben a működési engedélye szerinti vendéglátóipari tevékenységet folytathassa. Álláspontja szerint a felperes mulasztása miatt a Ptk. 305. § /1/ és /2/ bekezdései, 306. § /1/ és /4/ bekezdései, 309. § /1/ bekezdése, 424. § /1/ bekezdése, 427. § /1/ és /2/ bekezdései, valamint a 428. § /1/ bekezdése alapján bérleti díj fizetési kötelezettsége nem állhat fenn. A zsírfogó berendezés hiánya, a beázások és a vízvezeték hibája miatt 2002. szeptember 30-tól az üzlethelyiséget rajta kívül álló okból - szerződésszerű használatra alkalmatlan állapota miatt - nem tudta használni. Számítása szerint az elsőfokú bíróság a bérleti díj hátralék összegét is pontatlanul határozta meg, mivel 2002. szeptember hónapra a bérleti díjat megfizettette, 2003 decemberében pedig csak 7 napra járt a bérleti díj. Kifogásolta az üzlethelyiség helyreállítási költségeivel kapcsolatos elsőfokú bírósági jogi álláspontot és elszámolást, valamint a visszaadandó ingóságok értékének meghatározását is.