BH 2008.1.2 Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához szükséges felindulás méltányolható okból fakad, ha az külső, tehát nem az elkövető előző magatartásából eredő okra vezethető vissza, és erkölcsileg méltányolható [Btk. 166. § (1) bek., 167. §].

A B. Megyei Bíróság a 2004. március hó 16. napján kelt ítéletével J. I. terheltet bűnösnek mondta ki erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében, s ezért őt 3 év börtönbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő:

A községben élő 54 éves, rokkantnyugdíjas J. I. terheltnél gyakran végzett alkalmi munkát T. Z. sértett, akivel kifejezetten jó viszonyban volt.

2003. május 19-én délután T. Z. sértett felkereste J. I. terheltet. A terhelt étellel kínálta a sértettet, majd átadott neki 5000 forintot, azzal a kéréssel, hogy váltsa fel azt, s hozzon bort és cigarettát.

T. Z. sértett elment egy italboltba, a megbízás teljesítése helyett azonban italozni kezdett és záróráig az italboltban maradt. Ezt követően 22 óra után súlyosan ittas állapotban tért vissza J. I. terhelt házába.

J. I. kérdőre vonta őt a megbízás teljesítésének elmaradása miatt. A sértett ekkor egy őt illető követelés ürügyén a terheltre támadt és kétszer ököllel a terhelt arcába sújtott.

A terhelt a kamraajtónak esett, s azt belökve a kövezetre zuhant. A sértett ekkor egymás után két konyhaszéket dobott a terhelt felé, aki a dobásokat kivédte.

J. I. ezután a kamra ajtajába kapaszkodva felállt, s bár a sértett támadása ekkor már megszűnt, "hirtelen nagy mértékű indulatba jött". Kilépett a kamrából, felvette a konyhaasztalon lévő 19 cm-es pengehosszúságú konyhakést és azzal az ekkor "hátráló mozdulatot tevő" sértettet a mellkasa bal oldalán megszúrta. A kés pengéje 14 cm mélyen hatolt a sértett testébe és a szívét is elérte. A terhelt ezután a kést ledobta és kiment az udvarra. A sértett eltávozott a terhelt házából, azonban az utcán rövidesen összeesett és meghalt. Halálát a szívet ért szúrás következtében létrejött szívfojtás okozta.

A terhelt abban a hiszemben, hogy a sértett nem szenvedett komolyabb sérülést, bement a házba és lefeküdt aludni.

A sértett bántalmazása következtében a terhelt több kisebb sérülést szenvedett.

J. I. terhelt a rendszeres alkoholfogyasztás eredményeként agykárosodásban szenved, amely szellemi leépüléssel jár együtt. Ennek következtében a büntetőjogi beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott volt. Egyéb belszervi betegségei miatt is a munkaképessége 67%-ban csökkent.

A megyei bíróság a jogi indokolás keretei között rögzítette, hogy "a szúrás ereje nem volt túlságosan erős".

A megyei főügyészség a Btk. 166. §-a (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntette miatt emelt vádat J. I. terhelt ellen, a megyei bíróság azonban a vád minősítésével nem értett egyet. Álláspontja szerint a terhelt az ölési cselekményt méltányolható okból eredő erős indulat hatása alatt hajtotta végre, és ezért azt a Btk. 167. §-ában meghatározott erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősítette.

A védelmi okfejtéssel szemben leszögezte, hogy a jogos védelmi helyzet a terhelt javára nem állapítható meg, mivel az ölési cselekményt az őt ért támadás megszűnése után valósította meg.

A P.-i Ítélőtábla a 2004. szeptember hó 21. napján kelt ítéletével a megyei bíróság ítéletét úgy változtatta meg, hogy a cselekményt emberölés bűntettének minősítette, a büntetést pedig 5 év börtönbüntetésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra súlyosította.

A másodfokú bíróság a tényállás helyesbítése során mellőzte azt a részt, mely szerint a terhelt erős indulat hatására szúrta meg a sértettet, és azt is, hogy a sértett a szúrást megelőzően hátralépett.

A jogi indokolás keretei között kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a cselekményt erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének. Álláspontja szerint nem merült fel az ügyben olyan adat, amely azt igazolta volna, hogy a terhelt a tudatot elhomályosító erős indulat hatása alatt cselekedett; emellett leszögezte azt is, hogy a privilegizált eset megállapíthatóságához szükséges további feltétel az indulatot megalapozó méltányolható ok is hiányzik.

Ez utóbbi indokaként a következőket fejtette ki:

A privilegizált eset megállapításához szükséges az elkövetést kiváltó ok súlyosságának, valamint az elkövető magatartásának objektív arányossága. A vádlotti "reagálásnak" arányban kellett volna állnia a sértetti magatartással. Az adott esetben a sérelem nem volt olyan mértékű, "amellyel a terheltnek a sértett megölését eredményező reakciója adekvát lett volna".

A jelentéktelen sérelmet követő indulati állapot méltányolható ok hiányában nem eredményezheti a privilegizált esetkénti minősítést.

J. I. terhelt nyújtott be felülvizsgálatot az ítélőtábla határozata ellen. Az abban kifejtettek lényege szerint a másodfokú bíróság nem értékelte a jogos védelmi helyzetet és ezért túl szigorú büntetést szabott ki. A jogos védelmi helyzet megállapítását és enyhébb büntetés kiszabását kérte.

A nyilvános ülésen - a védővel együtt - másodsorban azt is kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a cselekményt erős felindulásban elkövetett emberölés bűntetteként értékelje és a büntetést ennek eredményeként enyhítse.