BH 2017.3.81 I. A Btk. XXXVI. Fejezetében szabályozott csalás vagyon elleni, a Btk. XVII. Fejezetében szabályozott kuruzslás pedig egészséget veszélyeztető bűncselekmény, és egyik sem speciális a másikhoz képest; így egymással - a védett jogtárgyak különbözősége miatt - valóságos, heterogén alaki halmazatot képezhetnek [Btk. 6. §, 187. §, 373. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.859/2004/20., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.39120/2008/106., Kúria Bfv.685/2015. (*BH 2017.3.81*), Fővárosi Törvényszék Bf.8158/2014/20., Kúria Bfv.685/2016/9., 3310/2017. (XI. 24.) AB végzés

***********

II. Amennyiben a bíróság a hat hónapnál hosszabb tárgyalási időköz miatt a terheltek és védőik jelenlétében az eljárási szabályokat betartva megismétli a tárgyalást, a tárgyalás korábbi részén megvalósult eljárási szabálysértésnek - amit a megismételt tárgyaláson kiküszöbölt - nincs jelentősége, így annak sem, ha az egyik terhelt védelmében kizárt védő volt jelen [Be. 287. § (3) és (4) bek.].

[1] A kerületi bíróság ítéletében a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, mint társtettest [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b)-c) pont, (4) bek. b) pont], 8 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében mint társtettest [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) és c) pont, (3) bek. b) pont], 14 rendbeli - 5 esetben folytatólagosan elkövetett - csalás vétségében mint társtettest [Btk. 373 § (1), (2) bek. b) és c) pont] és kuruzslás vétségében mint bűnsegédet [Btk. 187. § (1) bek.].

[2] Ezért halmazati büntetésül egy év nyolc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, egyben elrendelte az F.-i Bíróság ítéletével kiszabott, próbaidőre felfüggesztett két év szabadságvesztés végrehajtását, valamint rendelkezett a járulékos kérdésekről.

[3] A kétirányú fellebbezés folytán másodfokon eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a II. r. terheltre vonatkozó részét megváltoztatva megállapította, hogy a csalási cselekmények helyesen a (2) bekezdés bc) pontja miatt minősülnek súlyosabban, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bc) alpontjára figyelemmel a (3) bekezdés b) pontja szerinti, folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntettének értékelt cselekményeket 9 rendbelinek minősítette, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti 14 rendbeli, társtettesként elkövetett csalás vétségének értékelt cselekményekből háromrendbelit minősített folytatólagosan elkövetettnek, a bűnsegédként elkövetett kuruzslás bűntettét a Btk. 187. § (1) és (2) bekezdése szerint minősítette, és mellőzte a korábban kiszabott börtönbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést.

[4] A jogerős ítéleti tényállás lényege szerint az I. és II. r. terhelt, mint a cégnyilvántartásba 2005. október 25. napján bejegyezett kft. vezető tisztségviselői 2005. évtől 2006. augusztus 24. napjáig D. Bemutatóterem, illetve R. Központ elnevezés alatt először a cég székhelyén, majd B.-n a P. úton fogadtak, illetve kezeltek túlnyomórészt rákbetegségben szenvedő személyeket. Az I. r. terhelt 2005. június 21. napján szabadalmi védettséget kért az általa kifejlesztett készülékekre, amelyek közül a D. 1 rákmegelőző, a D. 2 kifejlett daganatokat kezelő, a D. 3 HTLV retro­vírus-pusztító, míg a D. 4 agyvelőgyulladást, agyhártyagyulladást kezelő készülék néven szerepelt. A szabadalmi bejegyzést a Magyar Szabadalmi Hivatal 2006. október 17. napján elutasította.

[5] Ennek ellenére az I. r. terhelt hirdetéseket adott fel, a szabadalmi bejegyzés nélküli készülékeket már bejegyzettként tüntette fel és a készülékről természetgyógyászati szaklapokban és az interneten is nyilatkozott.

[6] A hirdetésekből úgy látszott, hogy a kft. hatósági engedélyek birtokában végez gyógyító tevékenységet a D. nevű készülékekkel.

[7] A készülékek nem orvostechnikai eszközök, csupán ún. frekvenciagenerátorral rendelkező készülékek voltak, amelyeknek az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatását semmi nem támasztotta alá. A terheltek a náluk hirdetésre jelentkező betegeknek mégis azt állították, hogy a készülék alkalmas a rákos és egyéb megbetegedések kezelésére.

[8] A terheltek a kezelések helyén különféle, működésképtelen fémdobozokat is elhelyeztek. Ezen eszközök közül hat eszköz elektronikusan működtethető volt, tizenkettő azonban nem; egy eszközt a MEEI háztartási készülék kategóriába sorolt, három eszköz orvosi műszernek volt minősíthető. Ezen készülékek gyógyfürdőkben és egyéb gyógyászati központokban használt elektroterápiás, ultrahang-terápiás és masszázsterápiás kezelésekre alkalmas német gyártmányok voltak, azonban a daganatos betegségek gyógyítására nem alkalmasak. A lefoglalásra került készülék a működő készülékekhez sorolható, gyakorlatilag egyszerű frekvenciagenerátor.

[9] A terheltek a hozzájuk forduló, főleg rákos betegségben szenvedő személyektől elkérték leleteiket, amiket az I. r. terhelt átnézett, majd vérmintát is vett, a vérmintát mikroszkóp alatt megvizsgálva azt állította, hogy diagnózist tud felállítani a beteg állapotára és az esetleges kezelés szükségességére vonatkozóan.

[10] A II. r. terhelt egyeztette a hozzájuk forduló betegekkel a kezelés időpontját, illetve tájékoztatást adott az I. r. terhelt feltalálói és gyógyító tevékenységéről. Esetenként azt is közölte a hozzájuk forduló személyekkel, hogy őt az I. r. terhelt gyógyította ki nagyon súlyos betegségéből, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy társa eredményes gyógyító tevékenységet folytat.

[11] A kezelésekért járó pénzösszegeket a betegek a II. r. terheltnek fizették, aki erről nyugtát, számlát nem adott.

[12] A terheltek tevékenységét egy állampolgári bejelentés alapján az ÁNTSZ is vizsgálta, megállapítva, hogy az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete az I. r. terhelt részére egészségügyi szolgáltatás nyújtására szóló működési engedélyt nem adott ki és a terheltek részéről ilyen tevékenységre irányuló kérelem nem is érkezett.

[13] A terheltek cselekményükkel 25 sértettnek esetenként 10 000 és 700 000 forint közötti összegű kárt okoztak.

[14] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a II. r. terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

[15] Abban eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a kuruzslás bűncselekménye kapcsán az ítélet megalapozatlan, mert arról a bíróság szakértő igénybevétele nélkül döntött, helytelenül értékelte a gyó­gyult tanúk vallomását, és nem megfelelően mérlegelte a II. r. terhelt védekezését, a bizonyítékok egy részét törvénysértően rekesztette ki a mérlegelés során, továbbá a terheltek közötti érdekellentét ellenére a 2011. február 18. napján tartott tárgyaláson az I. r. terhelt védője járt el a II. r. terhelt védelmében is. Az elsőfokú bíróság a csalási cselekmény minősítését illetően indokolási kötelezettségének sem tett eleget, a másodfokú bíróság pedig az eljárást olyan személy - az I. r. terhelt - távollétében folytatta le, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, ezáltal sérült a II. r. terhelt védekezéshez fűződő joga. A másodfokú bíróság bizonyítás felvétele nélkül minősítette a terhelt cselekményét súlyosabban és ezzel megsértette a felülmérlegelés tilalmát, továbbá nem indokolta meg, hogy mire alapozta a II. r. terhelt megtévesztésének hiányára tett megállapítását. Utalt arra is, hogy védence büntetőjogi felelősségét - az elévülés miatt - a bíróság törvényes vád hiányában állapította meg.