BH 2001.7.340 Ha a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének módja tekintetében az azonnali döntésre való felszólítással olyan helyzetet teremt, amely alkalmas arra, hogy az a munkaviszony megszüntetésének jogi feltételeiben járatlan munkavállalóra kényszerítőleg hasson, őt megfélemlítse vagy megtévessze, az e magatartása folytán létrejött megállapodás érvénytelen [Mt. 7. § (1) bek.].

A felperes a keresetében a munkaviszonya közös megegyezéssel történt megszüntetéséről szóló megállapodás érvénytelenségének megállapítását, a munkaviszonya helyreállítását, és az elmaradt munkabére megfizetését kérte.

A munkaügyi bíróság az ítéletével helyreállította a felperes munkaviszonyát, és az alperest a felperes javára 110 454 forint és kamatai megfizetésére kötelezte.

Az ítélet tényállása szerint a felperes éjjeliőr munkakörben az alperes e.-i telepén teljesített szolgálatot 1998. április 29-ére virradó éjszaka. Az alperes 1998. április 29-én észlelte, hogy a terményraktárból 700 000 forint értékű kukorica vetőmagot tulajdonítottak el. 1998. április 30-án, mielőtt munkába állt volna felperes, a szövetkezet elnöke hivatta, és - a szövetkezet mérnöke és a telepvezető jelenlétében - közölte vele, hogy a szolgálata ideje alatt történt a termény eltulajdonítása, és emiatt rendőrségi feljelentést is tett. Felhívta a felperest a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodás aláírására, vagy fegyelmi eljárás lefolytatását helyezte kilátásba. Ezt követően írta alá a felperes a megállapodást.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes alappal hivatkozott a megállapodás érvénytelenségére az alperes által gyakorolt kényszer miatt, mert a fegyelmi eljárás kilátásba helyezésére, valamint iskolai végzettségére tekintettel, megfelelő képviselő nélkül döntési helyzetbe való kényszerítésével jogellenesen tévedésbe ejtette a felperest, és fenyegette. Ezért a megállapodás érvénytelenségét állapította meg, és az alperes által sem vitatott összegű elmaradt munkabér megfizetése mellett helyreállította a munkaviszonyát.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és elutasította a keresetet. Megállapította, hogy az alperes vezetője a közös megegyezést tartalmazó megállapodást elejétől végéig felolvasta, majd ezek után kérte a felperes válaszát a közös megegyezéses megszüntetés vagy az ügy kivizsgálása és a munkavégzés alóli felfüggesztése tekintetében. Az alperes fegyelmi eljárás lefolytatását nem helyezte kilátásba. A megállapodás aláírásakor a felperes nem emelt kifogást.

A másodfokú bíróság szerint a per adatai alapján nem lehetett arra következtetni, hogy az alperes jogellenes fenyegetést helyezett kilátásba, vagy tévedésbe ejtette, illetve kényszerítette volna a felperest a megállapodás aláírására, mivel részére választási lehetőséget biztosított, ezért azt megfontoltan, átgondoltan tehette meg, a számára előnyösebb megoldást választhatta.

A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet "megváltoztatását" kérte jogszabálysértésre hivatkozással. A jogerős ítéleti tényállást megalapozatlanság miatt támadta. Előadta, hogy a rendőrségi feljelentés és a felfüggesztése közlése után nem biztosítottak számára lehetőséget a megállapodás elolvasására, illetve sem időt, sem egyéb lehetőséget arra, hogy valakivel megbeszélje az ügyet; közölték, hogy addig nem állnak fel, amíg alá nem írja a papírt. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróságtól eltérően - nem vette figyelembe a "tanulatlan ember" voltát. A hivatkozott körülmények számára fenyegetésnek tűntek, ezért nem befolyásmentes akaratnyilvánításként írta alá a megállapodást.

A felülvizsgálati kérelem alapos.