A Budai Központi Kerületi Bíróság P.21688/2002/84. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 245. §, 295. §, 300. §, 301. §, 319. §, 320. §, 368. §] Bíró: Szabó Gábor

Központi Kerületi Bíróság

17. P. XII. 21.688/2002/84.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A dr. Rabóczki Gábor ügyvéd (1053.Budapest, Kecskemét u. 5.) által képviselt

felperes neve felperesnek

a dr.Arató György ügyvéd (1088. Budpaest, Szentkirály u. 13.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

jognyilatkozat pótlása iránti perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság megállapítja, hogy a hrszámú és a hrszámú ingatlanok adásvételével kapcsolatos 1998. szeptember 14-én kelt szerződések alperes elállása folytán megszűntek.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 30 napon belül ingóságaitól kiürítve bocsássa alperes birtokába a és a hrszámú ingatlanokat.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 307.666 (Háromszázhétezer-hatszázhatvanhat) Ft tőkét és ezután 2003. április 15. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %, 2005. január 1. napjától 2005. június 30 napjáig évi 9,5 %, 2005. július 1. napjától 2005. december 31. napjáig évi 7 %, 2006. január 1 napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot, valamint a birtokbaadás napjáig havi 173.000 (Egyszázhetvenháromezer) Ft-ot.

Ezt meghaladóan a bíróság a viszontkeresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 1,348.025 (Egymillió-háromszáznegyvennyolcezer-huszonöt) Ft- perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet jelen bíróságnál kell előterjeszteni 3 példányban a Bírósághoz címezve.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Amennyiben a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor a Bíróság azt tárgyaláson kívül bírálja el. A felek tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes és alperes között 1998. szeptember 14-én adásvételi szerződés jött létre a hrszámú és a hrszámú, természetben a emelet 1. és 2. szám alatti ingatlanok tekintetében. A 1. szám alatti ingatlan vételárát a felek 8 millió forintban, míg a 2. számú ingatlan vételárát a felek 10 millió forintban jelölték meg. Alperes mindkét ingatlan tekintetében 1 millió-1 millió forint foglalót adott át a szerződés aláírásakor a felperes részére.

A szerződés 2. pontja szerint a vételár hátralévő részét mindkét ingatlan tekintetében 1998. december 31-ig vállalta felperes megfizetni alperes részére.

A kifizetést követően alperes vállalta, hogy külön nyilatkozattal járul hozzá a felperes tulajdonjogának ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

A szerződés 3. pontja alapján felperes mindkét ingatlan esetében szavatolta annak per, teher- és igénymentes voltát, oly módon, hogy a foglalóból az Kereskedelmi Bank felé fennálló tartozását kiegyenlíti és intézkedik a tulajdoni lapon széljegyzett jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése tárgyában.

Felperes az ingatlanokat a szerződés megkötésekor birtokba vette és mindkét ingatlan esetében a szerződések 8. pontja alapján, a szerződés aláírásától ő vállalta viselni a lakás valamennyi közüzemi díját.

Felperes a fennmaradó vételárból 1998. szeptember 24-én megfizetett alperes felé 2 millió forintot, melynek átvételét alperes az egyik adásvételi szerződés hátoldalán saját kézírásával igazolta. Ezt követően 1998. december 9. napján 7 millió forintot adott át felperes az alperes részére, melynek átvételét alperes ugyanezen napon kelt átvételi elismervény aláírásával ismerte el. A fennmaradó összesen 7 millió forintos vételárhátralékot a két ingatlan tekintetében a felperes nem fizette meg alperes részére.

Felperes az ingatlant terhelő közös költséget beköltözését követően az ingatlant magába foglaló társasház részére nem fizette be.

A társasház felperessel szemben fizetési meghagyást terjesztett elő, mely jogerőre emelkedett. Az ezt követő végrehajtási eljárás során alperes megbízásából végrehajtó1 összesen 348.165 Ft-ot megfizetett végrehajtó 2 részére.

Felperes 1999. április 28-án benyújtotta a közte és alperes között létrejött két darab adásvételi szerződést a Földhivatalához. 2000. augusztus 29-én a Földhivatala 116137/1/1999. szám alatt hiánypótlási felhívást bocsátott ki felperes irányába, melyben felhívta, hogy az Bank Rt javára bejegyzett 7 millió forint és járuléka erejéig bejegyzett jelzálogjog, illetve az ennek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom be van jegyezve a 2. szám alatti ingatlan tekintetében, így a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedély benyújtása szükséges tulajdonjoga bejegyzéséhez.

Alperes 1999. december 2-án megbízott ügyvéd útján felhívta felperest, hogy a fennmaradó vételár hátralékot fizesse meg az ő részére. 2000. évben a felperes és alperes több esetben telefonon, vagy személyesen beszélt egymással, felperes többször megígérte, hogy a vételárhátralékot meg fogja téríteni alperes részére.

2001. június 15-én kelt levelében alperes a két perbeli szerződéstől elállt. Felperes az elállásról szóló levelet legkésőbb 2002. április 3-án kézhez vette. Alperes a két perbeli ingatlan vonatkozásában 2001. évben 1 adásvételi megállapodást kötött.

Felperes 2001. június 19-én nyújtotta be a Földhivatalához az 1998. november 6-án kelt átvételi elismervényt 2 millió forint átvételéről, 1998. december 9-én kelt átvételi elismervényt 7 millió forint átvételéről, 1999. február 9-én kelt átvételi elismervényt 3 millió forint átvételéről, valamint 1999. október 5-én kelt átvételi elismervényt 2 millió forint átvételéről. Ezen túlmenően egy közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot, melyben felperes úgy nyilatkozik, hogy a 18 millió forint összegű vételárat az adásvételi szerződést megkötésekor, illetve ezt követően több részletben mindig átvételi elismervény kiállítása ellenében fizette meg eladó részére.

Az 1999. február 9-i, az 1998. november 6-i, valamint 1999. október 5-i dátumú átvételi elismervényeken található Máté névaláírások nem természetes kézírások, hanem minta utáni szabadkézi másolatok. Ezek a névaláírások nem annak a személynek a saját kezű írásai, aki az 1998. december 9. napján kelt átvételi elismervényen, valamint az 1998. szeptember 14-i adásvételi szerződésen és annak hátoldalán, valamint az ügyvédi meghatalmazáson lévő alperes neve aláírásokat írta.

A Földhivatala 2001. május 14-én kelt 197438/2001. számú valamint a 127443/1/2001. számú határozataiban a felperesnek a perbeli ingatlanok tekintetében tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította.