A Kúria Bfv.1512/2015/6. számú precedensképes határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 195. §, 396. §] Bírók: Csere Katalin, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Megvalósítja a költségvetési csalás bűntettét, aki a jogszabályban meghatározott tartalmi elemeknek meg nem felelő, a szociális ellátások normatív költségvetési támogatás igényléséhez szükséges naplókat valótlan tartalmú bejegyzésekkel tölteti ki. Az aki, az ilyen tevékenységben részt venni nem kívánó munkavállalókat munkaviszonyuk megszüntetésével fenyegeti, kényszerítés bűntette kísérleteként értékelhető. (29/1993. (II.7.) Korm. rendelet 1. számú melléklet.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1512/2015/6. szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év február hó 2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Járásbíróság 9.B.180/2013/51. számú ítéletét, illetve a Gyulai Törvényszék 9.Bf.31/2015/12. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A III. rendű terheltet a Gyulai Járásbíróság a 2014. szeptember 30. napján kihirdetett 9.B.180/2013/51. számú ítéletével bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (7) bekezdés] és 19 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett kényszerítés bűntettében (Btk. 195. §), ezért őt halmazati büntetésül egy év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a börtönbüntetés végrehajtása esetén a III. rendű terhelt annak kétharmad része kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelekről és a terheltek által egyetemlegesen viselendő bűnügyi költségről.

A védelmi fellebbezések alapján eljárt Gyulai Törvényszék a 2015. június 1. napján meghozott 9.Bf.31/2015/12. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a 19 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett kényszerítés bűntetteként elbírált cselekményeket kísérletnek minősítette, és e terhelt büntetését négyszáz napi tétel, napi tételenként 10.000 forint pénzbüntetésre enyhítette. A III. rendű terheltnek az összesen 4.000.000 forint pénzbüntetés vonatkozásában tíz havi, havi egyenlő összegben történő részletfizetést engedélyezett.

Rendelkezett arról, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbüntetést fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az elsőfokú ítéletnek a bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, e vonatkozásban az elsőfokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasította, egyebekben az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

-.-.-

A jogerős határozatok ellen a III. rendű terhelt és meghatalmazott védője terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a III. rendű terhelt gyanúsítotti kihallgatására, továbbá a vádemelésre olyan bűncselekmény - jogosulatlan gazdasági előny megszerzése - miatt került sor, amely bűncselekmény a gyanúsítás közlésekor már nem szerepelt az akkor hatályos Btk.-ban, ezért a vád nem törvényes [tartalmát tekintve Be. 416. § (1) bekezdés c) pont]. Részletesen felsorolta továbbá a vádirat - általa vélt - pontatlanságait.

Kifogásolták, hogy a másodfokú bíróság a büntetéskiszabási elveknek meg nem felelő, eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki, az általuk előadott enyhítő körülményeket nem vette figyelembe.

A felsorolt törvénysértések miatt az indítványozók álláspontja szerint a III. rendű terhelt bűnösségének megállapítására törvénysértően került sor. Ezért a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának időtartamára a jogerős ítélet végrehajtása felfüggesztésének indítványozása mellett, elsődlegesen arra tettek indítványt, hogy a Kúria a III. terheltet a megtámadott határozatok megváltoztatásával az ellene emelt vád alól mentse fel. Másodlagos indítványuk arra irányult, hogy a jogerősen kiszabott büntetést, mely álláspontjuk szerint a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok megsértésével került sor, a törvényes mértékre enyhítsék.

-.-.-

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

Kifejtette, hogy a Be. 423. § (1) bekezdése alapján az ítélet megalapozatlansága miatt nincs helye felülvizsgálatnak, és nem vitatható a bíróságok tényállás megállapítását eredményező bizonyítékértékelő tevékenysége sem. Nem vehető figyelembe továbbá az irányadó tényállástól eltérő körülmények, és nem támadható az indokolás ellentmondó vagy iratellenes volta sem.

A Legfőbb Ügyészség véleménye szerint a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, ezért a tényállást támadja és a törvényben kizárt a kollektív bűnösség elvére való hivatkozás, valamint az is, hogy a III. rendű terhelt utasításra cselekedett, ezért nem valósított meg bűncselekményt.

A büntetés eltúlzott mértékére való hivatkozás a Legfőbb Ügyészség szerint szintén a törvényben kizárt, mert értékelhető anyagi jogszabálysértésre a felülvizsgálati indítvány nem hivatkozott.

Ugyanakkor a cselekmények minősítése és azok rendbeliségére vonatkozó indítvány alaptalan. Az eljárt bíróságoknak a jogi indokolás körében kifejtett álláspontja, mind a részesi alakzat, mind a kísérlet megállapítása körében törvényes.

Ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott bírósági határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.1490/2015/1.).

-.-.-

A Legfőbb Ügyészség indítványára a III. rendű terhelt és védője írásbeli észrevételeket tettek, melyben az indítványukban foglaltakat változatlan tartalommal fenntartották. Tévesnek tartották a Legfőbb Ügyészség álláspontját a felülvizsgálati indítványnak a törvényben kizárt jellegével kapcsolatban, mert álláspontjuk szerint a jogerős ítéletben megállapított tényállást nem, csak az abból a III. rendű terhelt bűnösségére levont következtetéseket támadják.

Megismételték továbbá - a "nullum crimen sine lege" elvére hivatkozással - a törvényes vád hiányára a visszaható hatály tilalmára vonatkozó indítványokat is.

-.-.-

A Be. 423. § (4) bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.

A Kúria - e szabály betartása mellett - a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, és nem csupán arra figyelemmel, hogy az indítványozó abban melyik, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést hívta fel.