A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.54/2017/4. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 294. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 278. §, 351. §] Bíró: Szabó Éva

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.320/2005/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.1757/2005/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.223/2006/2., Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság B.261/2007/71., Fővárosi Törvényszék B.1801/2014/275., Debreceni Törvényszék Kb.14/2016/4., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.54/2017/4.*, Fővárosi Ítélőtábla Kbf.54/2017/73., Fővárosi Ítélőtábla Bf.156/2018/30., Kúria Bfv.560/2019/15. (BH 2020.5.134), 3076/2021. (III. 4.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.54/2017/4.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. november hó 06. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2017. április 20. napján kihirdetett KB.II.14/2016/4. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott korrupciós cselekményeit 1 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk. 294. § (1) bekezdés) és 1 rendbeli előnyért, hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk. 294. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a./ pont aa./ alpont) minősíti.

A szabadságvesztés büntetésbe utólagos végrehajtás esetén a vádlott által 2015. szeptember 17. napjától 2015. október 09. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt rendeli beszámítani.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás:

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a 2017. április 20. napján kihirdetett KB.II.14/2016/4. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 294. § (1) és (3) bekezdés a.) pont aa.) alpont), ezért - halmazati büntetésül - 2 év börtönre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés büntetést 3 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett utólagos végrehajtás esetén az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A vádlottól lefoglalt bankjegyekre vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 14.505,- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn jogorvoslati nyilatkozatának bejelentésére, majd az ítéletet tudomásul vette.

A vádlott és védője az eljárás - törvényes vád hiányában történő - megszüntetése, másodsorban felmentés érdekében fellebbeztek.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF. 367/2017/1. számú átiratában az elsőfokú ítélet helyben hagyására tett indítványt. Észlelte, hogy az elsőfokú katonai tanács eljárása során - az ügy érdemi elbírálását nem befolyásoló módon - megsértette a Be. 278. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság perrendszerűen folytatta le a bizonyítási eljárást, ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, helyesen állapította meg a történeti tényállást, az felülbírálatra alkalmas. Indokolási kötelezettségének eleget tett, és okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Törvényesen minősítette a vádlott cselekményeit és a büntetés kiszabása során is a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében lényegében megismételte az elsőfokú tárgyaláson elhangzott védőbeszédében foglaltakat. A tárgyaláson bejelentett fellebbezés irányát módosítva elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentésre tett indítványt, harmadlagos indítványa pedig megalapozatlanság okából az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása volt. Perbeszédében kifogásolta Sz.J. vallomásának bizonyítékként történő felhasználhatóságát és elfogadhatóságát; hogy az elsőfokú bíróság csupán közvetett bizonyítékok alapján állapította meg a vádlott bűnösségét. Megismételte, hogy álláspontja szerint a titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban nem használható fel. Kifejtette azt is, hogy egy eljárásban a vádlott vagy szavahihető vagy nem, de egyszerre a kettő nem lehet. Hangsúlyozta, hogy az ítéleti tényállás hiányos, mert nem tartalmazza, hogy a vádlott hivatalosan bejelentést tett arra vonatkozólag, hogy vele szemben egy román határrendész tiszteletlen magatartást tanúsított. Rámutatott arra, hogy az ítélet indokolása és a megállapított tényállás több esetben ellentmondásos. Kifogásolta, hogy ha a kötelességszegés tényét megjelölni sem lehet, akkor azt hogyan lehet bizonyítottnak tekinteni. Utalt arra, hogy álláspontja szerint a motozási jegyzőkönyv nem felhasználható.

A vádlott az utolsó szó jogán tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Hangsúlyozta, hogy nem fogadott el pénzt senkitől. Utalt arra, hogy jogi egyetemet végez, és az ügy kettétöri a pályafutását, és ezt nem kockáztatta volna.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Be. 278. § (1) bekezdésében írt rendelkezést, amikor több mint, kilenc hónappal az ügy érkezése után intézkedett annak kitűzésére. Megállapítható azonban, hogy ez az eljárási szabálysértés nem volt lényeges hatással az eljárás folytatására.

Az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a releváns bizonyítékokat mérlegelési jogkörébe vonta. Az I.r. vádlott érdemi vallomást, ezen belül érdemi védekezést terjesztett elő mindkét tényállással kapcsolatban. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság kihallgatta a tanúkat, ..., a Be. 296. § (2) bekezdése alapján ismertette S.R. vallomását, valamint a tárgyalás anyagává tette a releváns okirati bizonyítékokat.