A Szegedi Törvényszék P.20081/2021/15. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek.] Bíró: Némethné dr. Suták Anikó

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Törvényszék P.20081/2021/15.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20423/2021/7. (ÍH 2022.119)

***********

Szegedi Törvényszék

1.P.20.081/2021/15.

A Szegedi Törvényszék 115. sz. Ügyvédi Iroda (képviselő: dr. Maklári András ügyvéd Cím5) által képviselt Felperes1 Cím1 szám alatti lakos felperesnek - Sipos Ügyvédi Iroda (képviselő: dr. Sipos Balázs Tihamér ügyvéd Cím7) által képviselt Alperes1 Cím2. szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés és sérelemdíj megfizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

Rendelkező rész

A keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 57.500,- (ötvenhétezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 54.312,- (ötvennégyezer-háromszáztizenkettő) Ft meg nem fizetett elsőfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett de, a Szegedi Törvényszéknél írásban, elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztályánál.

Indokolás

Tényállás

[1] 2016. augusztus 24. napján a felperes az alperes jogelődje, a cég1 által üzemeltetett menetrend szerinti autóbuszon utazott a reggel 7.30 órakor város1 város2 induló járaton. A helység1i megálló előtt a busz az előtte hirtelen megálló kocsisor miatt hirtelen fékezésre kényszerült. A hirtelen, intenzív fékezés miatt a felperes kizuhant az ülésből. A balesetet követően a felperest az Országos Mentőszolgálat szállította a kórház, ahol is a háti gerinc rándulását és húzódását állapították meg. A gerinc nyaki- és háti CT vizsgálata alapján megállapították, hogy a koponyacsonton, illetve a nyaki gerincen, valamint a felső háti csigolyákon friss traumás eltérés nem mutatható ki. Obszerváció és fájdalomcsillapítás céljából vették fel a felperest az osztályra, ahonnan 2016. augusztus 29. napján kielégítő általános állapotban bocsátották otthonába azzal a javaslattal, hogy további két hétig szigorú fizikai kímélet, bőséges folyadék fogyasztás és fájdalomcsillapítás, valamint az erős vibráló fény kerülése javasolt.

[2] A balesetet követően a rendőrség eljárást folytatott, melynek eredményeként a szabálysértési ügyet megszüntette, mivel szabálysértés elkövetése nem volt megállapítható.

A felperes keresete, az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy az alperes megsértette a személyiségi jogát és kötelezze a személyiségi jogában ért sérelemre tekintettel 700.000,- Ft összegű sérelemdíj és ezen összeg után 2016. augusztus 24. napjától számított a Ptk. 6:47. § alapján járó kamat megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy fizesse meg a ruházatában bekövetkezett kárt általános kárként 10.000,- Ft összegben, továbbá a megvásárolt járókeret- és bot 5.000,- - 5.000,- Ft összegű költségét, valamint fizesse meg az elszenvedett jogsértés utáni többlet gyógyszer fogyasztás 195.200,- Ft összegű költségét, továbbá a perköltséget.

[4] Indoklásul hivatkozott arra, hogy az alperes által üzemeltetett menetrend szerinti buszon utazva a hirtelen nagy erejű fékezés miatt kizuhant az ülésből, a baleset miatt a traumatológiai klinikára szállították, ahol a ruháit levágták róla. Hat nap klinikai ellátást követően szintén csak az OMSZ segítségével tudta elhagyni a klinikát. Mivel magáról gondoskodni nem tudott további gondozás és ápolás miatt a gyerekéhez szállították, ahol több hétig feküdt és csak fájdalomcsillapítókkal tudta a baleset miatt keletkezett fájdalmait elviselni. Előadta, hogy a hátfájása a mai napig fennáll. Az alperes által okozott személyiségi jogsértésre tekintettel sérült a testi épsége, egészsége, olyan kiszolgáltatott helyzetbe került, hogy mások gondozására, ápolására szorult, továbbá a baleset miatt jelentős többlet költségei keletkeztek. Megnövekedett a gyógyszerfogyasztása és gyógyászati segédeszközök megvásárlására kényszerült.

[5] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét is. Hivatkozott arra, hogy az esettel kapcsolatban a jogelődje vizsgálatot indított. A vizsgálat megállapításai alapján nem vitatta annak tényét, hogy a felperes a jogelőd által üzemeltetett autóbuszon a földre került, ahonnan mentők szállították kórházba. Ugyanakkor nem találta bizonyítottnak az esés körülményeit. Előadta továbbá, hogy a rendőrség az eset miatt helyszínelést tartott, azonban sem szabálysértési, sem büntető eljárásban nem született olyan határozat, mely szerint az autóbuszvezető közlekedési szabályt sértett volna. Az autóbuszvezető a gépjármű vezetése során a rá irányadó szabályok szerint kellő körültekintéssel a forgalmi viszonyoknak, a KRESZ 25. § (1) bekezdésének megfelelően közlekedett. A perbeli esetben az autóbusz előtt haladók forgalmi okból történő váratlan, hirtelen fékezésére tekintettel csak is kizárólag azért volt elkerülhető komolyabb és jelentős anyagi kárral és személyi sérüléssel járó baleset bekövetkezése, mert az alperesi jogelőd munkavállalója figyelmesen közlekedett és cselekvési, észlelési késedelem nélkül megállította a járművet. Álláspontja szerint az alperes magatartása nem volt felróható, mivel az alperesi munkavállaló az utasok és az előtte közlekedő anyagi kártól és személyi sérüléstől való megóvása érdekében a fékezéssel az ütközést kívánta elkerülni, tehát baleset elhárítási tevékenysége körében a felperest ért kár tekintetében felróhatóság nem terheli. Másodlagosan hivatkozott a felperes kár megelőzési kötelezettségének megsértésére hivatkozva arra, hogy nincs adat arra nézve, hogy a felperes használta volna a kapaszkodót. Amennyiben ennek elmulasztása, azaz saját felróható magatartása vezetett a baleset bekövetkezéséhez az alperest kártérítési kötelezettség nem terheli a Ptk. 6:525. § (1) bekezdés második fordulata alapján.