31976R1860[1]
A Tanács 1860/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1976. június 29.) az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítvány személyi állománya alkalmazási feltételeinek megállapításáról
A TANÁCS 1860/76/ESZAK, EGK, EURATOM RENDELETE
(1976. június 29.)
az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítvány személyi állománya alkalmazási feltételeinek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítvány létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel a Tanács feladata, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően elfogadja az alapítvány munkatársaira vonatkozó rendelkezéseket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
(1) Ezeket az alkalmazási feltételeket a következőkre kell alkalmazni:
- az alapítvány igazgatójára és igazgatóhelyettesére,
- az alapítvány munkatársaira,
- az alapítvány helyi munkatársaira.
(2) Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában az alapítvány költségvetésében szereplő állás betöltésére felvett munkatárs számít az alapítvány munkatársának.
(3) Ezen alkalmazási feltételek alkalmazásában az alapítvány "helyi munkatársának" kell tekinteni az alapítvány költségvetéséhez csatolt állásjegyzékben nem szereplő és a költségvetés szerinti célra szolgáló összes előirányzatból fizetett állásba kinevezett, fizikai vagy kiszolgáló feladatok ellátására helyi gyakorlat szerint felvett munkatársat.
(4) Az Európai Közösségek Bizottsága által kinevezett igazgató olyan állást tölt be, amely az 1365/1975/EGK rendelet 9. cikkében előírt feladatok ellátása céljából szerepel az alapítvány költségvetéséhez csatolt állásjegyzékben.
Az Európai Közösségek Bizottsága által kinevezett igazgatóhelyettes olyan állást tölt be, amely szerepel az alapítvány költségvetéséhez csatolt állásjegyzékben, feladata pedig az, hogy az igazgatót segítse és annak távolmaradása vagy feladatai elvégzésének egyéb módon történő akadályoztatása esetén őt helyettesítse.
(5) Az igazgató jogosult munkaszerződést kötni a (2) és (3) bekezdésben említett munkatárssal.
Az alapítvány irányító testületének elnöke jogosult az igazgatóval és az igazgatóhelyettessel kötött munkaszerződés aláírására.
II. CÍM
AZ ALAPÍTVÁNY MUNKATÁRSAI
1. FEJEZET
2. cikk
A munkatársat határozott vagy határozatlan időre lehet alkalmazni.
Határozott időre szóló szerződéseket nem lehet öt évnél hosszabb időtartamra kötni; a határozott időre szóló szerződéseket azonos feltételekkel csak egy alkalommal lehet megújítani. Minden további megújítás határozatlan időre szól.
3. cikk
Munkatárs semmilyen más célra nem vehető fel, mint ezzel a címmel összhangban az alapítvány költségvetéséhez csatolt állásjegyzékben szereplő betöltendő állások betöltésére. Minden betöltendő állást a megfelelő módon kell meghirdetni. A meghirdetés eljárását az irányító testület állapítja meg.
4. cikk
A munkatársak négy kategóriába sorolhatók, amelyek az elvégzendő feladatoknak megfelelően további besorolási osztályokra tagolódnak.
Az alkalmazottak besorolása a végzettségnek és a gyakorlatnak megfelelően történik.
A következő táblázat határozza meg az egyes alapbeosztások vonatkozó besorolását:
| SZÖVEG HIÁNYZIK |
E táblázat alapján az irányító testület, az Európai Közösségek Bizottságával egyetértésben, meghatározza az egyes alapbeosztásokhoz kötődő feladatokat és hatásköröket.
5. cikk
A felvett munkatárs besorolását és fizetési fokozatát a szerződésében fel kell tüntetni.
A munkatárs besorolásának első fizetési fokozatában áll munkába. Az igazgató ugyanakkor, figyelembe véve az érintett személy beosztásával kapcsolatos képzettségét és különleges tapasztalatát, a besoroláson belül engedélyezheti számára a magasabb fokozatban történő munkavégzést. Ez nem haladhatja meg a 48 hónapot.
Amennyiben egy alkalmazottat a korábbinál magasabb besorolási osztályba tartozó beosztásba neveznek ki, az új besorolásában a hivatalban eltöltött szolgálati ideje megfelel a megelőző besorolási osztályában elért elméleti fizetési fokozatával megegyező vagy közvetlenül azt követő elméleti fizetési fokozatnak, ezen felül az új besorolásában a megfelelő kétévenkénti bérnövekmény is megilleti.
E rendelkezés alkalmazásában valamennyi besorolási osztály a szolgálatban eltöltött hónapok száma és az elméleti illetmények alapján meghatározott elméleti fizetési fokozatokat tartalmaz, amelyekben az elméleti illetmény az adott besorolási osztályhoz rendelt kétévenkénti bérnövekmény egy huszonnegyedével növekszik. Új besorolásában az alkalmazott semmiképpen sem kaphat alacsonyabb alapilletményt, mint amennyit korábbi besorolásában kapott volna.
Amennyiben egy alkalmazottat a korábbinál magasabb besorolású beosztásba neveznek ki, nem kerülhet az adott besorolás kezdő fizetési fokozatánál alacsonyabb szintre.
5a. cikk
Valamennyi alkalmazott alkalmasságáról, munkájának hatékonyságáról és a szolgálatban tanúsított magatartásáról legalább két évente egyszer értékelést kell készíteni, ahogyan azt az alapítvány személyzeti bizottságával történő egyeztetést követően és az Európai Közösségek Bizottságával egyetértésben az igazgató meghatározza.
6. cikk
(1) Létre kell hozni egy személyzeti bizottságot, amely az ezen alkalmazási feltételek által rábízott feladatokat látja el.
(2) Ennek a bizottságnak az összetételét és eljárási szabályzatát az alapítvány irányító testülete határozza meg az I. melléklettel összhangban.
(3) A személyzeti bizottság képviseli a munkatársak érdekeit az alapítvánnyal szemben, és folyamatos kapcsolatot tart fenn az alapítvány és a munkatársak között. Az alapítvány megfelelő működéséhez azzal járul hozzá, hogy eszközül szolgál az alkalmazottak véleményének kifejezésére.
A személyzeti bizottság az igazgató tudomására hozza az ezen alkalmazási feltételek értelmezésére és alkalmazására általánosan kiható nehézségeket. A bizottság véleményét minden ilyen jellegű nehézséggel kapcsolatban ki lehet kérni.
A bizottság javaslatokat nyújt be az igazgatónak a szolgálat szervezésére és működtetésére vonatkozóan, valamint előterjesztéseket tesz a munkatársak munkakörülményeinek vagy általános életkörülményeinek javítására.
(4) A több mint egy évre vagy határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező munkatársak a választásokon jogosultak szavazni és jelöltetni magukat a személyzeti bizottságba.
Az egy évnél rövidebb időre szóló szerződéssel rendelkező munkatársak szintén jogosultak szavazásra, ha legalább fél éve az alapítvány alkalmazásában állnak.
2. FEJEZET
Jogok és kötelezettségek
7. cikk
A munkatársak kizárólag az alapítvány érdekeit szem előtt tartva végzik feladatukat, és ennek megfelelően viselkednek; nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást az alapítványon kívül semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől.
A munkatársak az igazgató engedélye nélkül nem fogadhatnak el semmilyen megtiszteltetést, kitüntetést, szívességet, ajándékot vagy kifizetést az alapítványon kívül semmilyen kormánytól vagy bármilyen más forrásból, kivéve ha ezt felvételük előtt vagy katonai, illetve egyéb nemzeti szolgálat teljesítése céljából kapott szabadság ideje alatt, az ott végzett tevékenységükért kapják.
8. cikk
A munkatársaknak tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely utalhat az álláspontjukra.
Nem űzhetnek foglalkozásszerűen semmiféle jövedelemszerző vagy nem jövedelemszerző külső tevékenységet.
9. cikk
Ha egy munkatárs házastársa jövedelemszerző alkalmazásban áll, a munkatárs erről tájékoztatja az igazgatót.
Ha ennek az alkalmazásnak a jellege nem bizonyul összeegyeztethetőnek a munkatárséval, és ha a munkatárs nem tudja vállalni, hogy az meghatározott határidőn belül megszűnik, az igazgató eldönti, hogy a munkatárs továbbra is beosztásában maradhat-e.
10. cikk
Minden munkatársnak, akit feladatai teljesítése közben felkérnek, hogy olyan ügyben döntsön, amelynek kezelésében vagy kimenetelében személyesen olyan mértékben érdekelt, hogy az sértené függetlenségét, tájékoztatja erről az igazgatót.
11. cikk
Amennyiben egy alkalmazottat választott közhivatalra jelöltek, az érintett személyes okokra hivatkozva legfeljebb három hónap időtartamra szabadságot kérhet.
Az igazgató mérlegeli az alkalmazott fenti hivatalba történő megválasztásának esetét. A hivatal súlyát és az azzal járó kötelezettségeket figyelembe véve az igazgató dönt, hogy az alkalmazott aktív foglalkoztatásban maradjon-e, vagy személyes okokkal indokolt szabadságot kérjen. Az utóbbi esetben a szabadság időtartama megegyezik azzal az időtartammal, amelyre az alkalmazottat megválasztották. Ha azonban az alkalmazott szerződése határozott időre szól, a személyes okokból kért szabadság időtartama nem haladhatja meg a szerződés még le nem töltött időtartamát.
12. cikk
A szolgálat elhagyását követően a munkatárs továbbra is köteles feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni bizonyos kinevezések vagy juttatások elfogadása esetén.
13. cikk
A munkatárs a legteljesebb titoktartással jár el feladatainak teljesítése során vagy az azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tényre és információra vonatkozóan; semmiféle módon nem tárhat fel illetéktelen személynek semmilyen, addig még nyilvánosságra nem hozott dokumentumot vagy információt. A szolgálat elhagyását követően a munkatársat továbbra is köti ez a kötelezettség.
A munkatársak sem egyedül, sem másokkal együtt nem tehetnek vagy tétethetnek közzé - az igazgató engedélye nélkül - az alapítvány munkájával foglalkozó anyagot. Az engedély csak olyan esetben tagadható meg, ha a javasolt közzététel sértheti az alapítvány érdekeit.
14. cikk
A munkatárs által a feladatai teljesítése közben készített írásbeli és egyéb munkákra vonatkozó valamennyi jog az alapítvány tulajdona.
15. cikk
Az igazgató engedélye nélkül a munkatárs semmiféle alapon, semmilyen peres eljárásban nem tárhat fel a feladatai folytán tudomására jutott információt. Az engedély csak olyan esetben tagadható meg, ha az alapítvány érdekei ezt megkívánják, és az engedély megtagadása nem jár büntetőjogi következményekkel a kérdéses munkatársra nézve. A szolgálat elhagyását követően a munkatársakat továbbra is köti ez a kötelezettség.
Az előző bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Közösségek Bírósága előtt az alapítvány munkatársaira vagy korábbi munkatársaira vonatkozó ügyben tanúvallomást tevő munkatársra vagy korábbi munkatársra.
16. cikk
A munkatárs vagy ugyanazon a helyen lakik, ahol alkalmazásban áll, vagy attól nem nagyobb távolságra, mint amekkora összeegyeztethető a feladatai megfelelő ellátásával.
17. cikk
A munkatárs a besorolásától függetlenül segíti és tanáccsal látja el a feletteseit, illetve felelősséggel tartozik a rábízott feladatok elvégzéséért.
A szolgálat bármely területéért felelős munkatárs felelősséggel tartozik feletteseinek a ráruházott hatáskörre vonatkozóan, valamint az általa adott utasítások végrehajtásáért. Beosztottjainak kötelezettsége semmiféleképp nem mentesíti saját kötelezettségei alól.
Az a munkatárs, aki véleménye szerint szokatlan vagy feltehetőleg komoly nehézségeket okozó utasításokat kap, erről tájékoztatja közvetlen felettesét, ha szükséges, írásban. Ha ezt követően felettesétől írásbeli megerősítést kap az utasításokra vonatkozóan, akkor azokat végrehajtja, hacsak a cselekmény nem ütközik büntetőjogi előírásba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba.
18. cikk
A munkatársaktól megkövetelhetik, hogy teljes egészben vagy részben megtérítsék a feladataik teljesítése során vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező súlyos hivatali kötelességszegésből eredő károkat, amelyeket az alapítvány szenved el.
Az igazgató a fegyelmi ügyekre vonatkozóan megállapított eljárás szerint indokolt döntést hoz.
Az Európai Közösségek Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik az e rendelkezés szerint felmerülő jogvitákban.
19. cikk
A munkatárs által élvezett kiváltságokat és mentességeket kizárólag az alapítvány érdekében biztosítják.
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint a munkatársak nem mentesülnek magánjellegű kötelezettségeik teljesítése vagy az érvényben lévő törvények és közrendészeti előírások betartása alól.
20. cikk
Az alapítvány segít minden munkatársnak, különösen az olyan személy elleni peres eljárásokban, aki megfenyegeti, sértő vagy rágalmazó cselekményeket követ el vagy kifejezéseket használ, személy vagy vagyon elleni támadást hajt végre, amennyiben ennek a munkatárs vagy bármely családtagja a pozíciója vagy feladatai miatt van kitéve.
Kártérítést ad számára az ilyen esetekben elszenvedett kárért, amennyiben a munkatárs nem volt a kár okozója sem szándékosan, sem súlyos hanyagságból kifolyólag, és nem volt képes kártérítést nyerni attól a személytől, aki azt okozta.
Elősegíti a munkatársak továbbképzését és oktatását, amennyiben az összeegyeztethető a szolgálat megfelelő működtetésével és összhangban áll a saját érdekeivel.
Az a munkatárs, akit az Alapítvány igazgatója a harmadik bekezdésben meghatározott továbbképzési és oktatási terv alapján tanítási feladatokkal bíz meg, a IV. melléklet 9. cikkének a) pontjában megállapított feltételek szerint kaphat juttatást
21. cikk
Az alkalmazottak jogosultak az egyesülési jog gyakorlására; különösen tagjai lehetnek a szakszervezeteknek vagy munkavállalói tömörüléseknek.
22. cikk
A munkatárs kérelmekkel fordulhat az igazgatóhoz.
Az ezen alkalmazási feltételek szerint hozott, egy adott személyt érintő bármilyen döntést késedelem nélkül írásban az érintett munkatárs tudomására kell hozni. A munkatársakat kedvezőtlenül érintő döntéseket meg kell indokolni.
A munkatárs igazgatási jogállását érintő különleges döntéseket késedelem nélkül postára kell adni az alapítvány telephelyén.
3. FEJEZET
A felvétel feltételei
23. cikk
(1) Az alkalmazottak felvétele arra irányul, hogy az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon toborzott, a legjobb képességekkel rendelkező, hatékonyan dolgozó és feddhetetlen személyek szolgálatait biztosítsa az alapítvány számára.
A munkatársakat fajra, felekezetre és nemre való tekintet nélkül kell kiválasztani.
Egyik állás sem tartható fenn egy adott tagállam állampolgárai számára.
(2) A munkatársakat csak a következő feltételek teljesülése mellett lehet alkalmazni:
a) az Európai Közösség egyik tagállamának állampolgára, hacsak az irányító testület kivételt nem engedélyez ebben a kérdésben, és állampolgárként minden jogát gyakorolhatja;
b) teljesítette valamennyi, törvény által meghatározott, katonai szolgálatra vonatkozó kötelezettségét;
c) bemutatja megfelelő minősítéseit, amelyek feladatai ellátására való alkalmasságát bizonyítják;
d) fizikailag alkalmas feladatai ellátására; és
e) bizonyítja, hogy az Európai Közösségek nyelvei közül az egyiken tökéletesen tud, míg a Közösségek egy másik nyelvén kielégítően jól tud ahhoz, hogy feladatait ellássa.
24. cikk
A munkatársak a felvételüket megelőzően orvosi vizsgálaton vesznek részt az alapítvány által kijelölt orvosnál, hogy az alapítvány megbizonyosodjon arról, hogy megfelelnek a 23. cikk (2) bekezdése d) pontja követelményeinek.
Amennyiben az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredményeképpen kedvezőtlen orvosi vélemény születik, az erről a véleményről az alapítvány által adott értesítést követő húsz napon belül a jelentkező kérheti, hogy az orvosi leleteit nyújtsák be véleményezésre egy három orvosból álló orvosi bizottságnak, akiket az igazgató választ ki a Közösség orvosai közül. Az orvosi bizottság meghallgatja az első, kedvezőtlen orvosi véleményért felelős orvost. A jelentkező elküldheti az orvosi bizottságnak egy általa választott orvos véleményét. Amennyiben az orvosi bizottság véleménye megerősíti az első bekezdésben előírt orvosi vizsgálat következtetéseit, a díjak és az esetleges költségek 50 %-át a jelentkező fizeti.
25. cikk
Az alkalmazottak részére legfeljebb hathónapos próbaidő köthető ki.
Amennyiben a próbaidő alatt egy alkalmazott betegség vagy baleset következtében egy hónapig vagy annál hosszabb ideig nem képes kötelezettségeinek eleget tenni, az igazgató a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja próbaidejét.
A próbaidő letelte előtt legalább egy hónappal értékelést kell készíteni arról, hogy a szóban forgó alkalmazott képes-e a beosztásával járó feladatoknak eleget tenni, továbbá munkája hatékonyságáról és a szolgálat során tanúsított magatartásáról. Az értékelést ismertetni kell az érintett személlyel, akinek jogában áll írásban benyújtani észrevételeit. Azt a próbaidejét töltő személyt, akinek a munkája nem bizonyult megfelelőnek az adott beosztásban, el kell bocsátani.
A próbaidő során bármikor lehet értékelést készíteni a próbaidejét töltő személyről, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő. Az értékelést ismertetni kell az érintett személlyel, akinek jogában áll írásban benyújtani észrevételeit. A jelentés alapján az igazgató dönthet úgy, hogy még a próbaidő eltelte előtt, egy hónapos felmondással elbocsátja a próbaidejét töltő személyt; a szolgálat időtartama azonban a rendes próbaidőt nem haladhatja meg.
Az elbocsátott próbaidejét töltő személy a letöltött próbaidő minden teljes hónapjára az alapilletmény egyharmadának megfelelő végkielégítést kap.
4. FEJEZET
Munkafeltételek
26. cikk
Az aktív alkalmazásban álló munkatársak mindenkor az alapítvány rendelkezésére állnak.
A szokásos munkahét azonban nem haladja meg a 42 órát; a napi munkaidőt az igazgató határozza meg.
27. cikk
A munkatársaktól sürgősség és kivételes munkateher eseteit kivéve nem követelhető meg, hogy túlórában dolgozzanak; éjszakai munka és minden, vasárnapokon és munkaszüneti napokon végzett munka csak az igazgató által megállapított eljárással összhangban engedélyezhető. Az egy munkatárstól megkívánható összes túlóra nem haladhatja meg bármely hat hónapban a 150 órát.
Az A és B kategóriába tartozó munkatársak által ledolgozott túlóra nem jogosít ellentételezésre vagy javadalmazásra.
A II. mellékletben meghatározottak szerint a C és D kategóriába tartozó munkatárs által ledolgozott túlóra pótszabadságra vagy javadalmazásra jogosít fel olyan esetekben, amikor a szolgálat követelményei nem teszik lehetővé pótszabadság kiadását a ledolgozott túlórákat követő hónapban.
28. cikk
A munkatárs egy naptári évben legalább 24 és legfeljebb 30 munkanap éves szabadságra jogosult összhangban azokkal a szabályokkal, amelyeket az irányító testület az Európai Közösségek Bizottságával egyetértésben és a személyzeti bizottsággal történő egyeztetést követően állapít meg.
Ettől az éves szabadságtól eltekintve a munkatárs kivételesen, kérésre, különleges szabadságot is kaphat. Az e szabadságra vonatkozó szabályokat a III. melléklet állapítja meg.
29. cikk
Állapotos nők, a 28. cikkben előírt szabadságon felül, orvosi igazolás bemutatásával jogosultak a szülésnek az igazolásban megadott várható napja előtti hatodik héttől a szülés napja után 10 hétig terjedő szabadságra; ez a szabadság nem lehet rövidebb 16 hétnél.
29a. cikk
Kivételes esetben, az okokat is ismertető kérelem alapján, az igazgató engedélyezheti, hogy az alkalmazott részmunkaidőben dolgozzon, ha úgy ítéli meg, hogy ez az alapítvány érdekeinek teljes mértékben megfelel.
Az engedély megadására vonatkozó eljárás a VII. mellékletben található.
Az az alkalmazott, aki engedélyt kapott arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon, minden hónapban a szokásos munkaidő felét köteles ledolgozni az igazgató által meghatározott módon.
30. cikk
(1) Az a munkatárs, aki bizonyítja, hogy betegség vagy baleset következtében nem képes ellátni feladatait, minden további nélkül fizetett betegszabadságra jogosult.
A lehető leghamarabb értesítenie kell az alapítványt a munkaképtelenségéről, ugyanakkor be kell jelentenie a hatályos lakcímét. Ha három napnál tovább marad távol, orvosi igazolást kell bemutatnia. Előfordulhat, hogy alá kell vetnie magát egy, az alapítvány által szervezett orvosi vizsgálatnak.
Ha 12 hónap alatt a munkatárs betegségből kifolyólag egyszerre legfeljebb három napot távol maradva összesen 12 napnál többet volt távol, az igazgató dönt az alapítvány által kijelölt orvos tanácsa alapján, a munkatárs által megjelölt orvossal történő konzultációt követően.
A fizetett betegszabadság időtartama azonban nem haladja meg a három hónapot, illetve az alkalmazott által ledolgozott időt, ha ez utóbbi hosszabb. A szabadság nem lépheti túl a szerződése időtartamát.
Ezeknek a határidőknek a lejártakor azt a munkatársat, akinek a szerződése még nem járt le, annak ellenére, hogy nem képes visszatérni feladatai ellátásához, fizetés nélküli szabadságra kell helyezni.
Amikor azonban egy alkalmazott foglalkozási okok miatt megbetegszik, vagy feladatai teljesítése közben balesetet szenved, munkaképtelenségének ideje alatt is jár számára a teljes javadalmazása, mindaddig, amíg számára nem állapítják meg a 41b. cikknek megfelelő rokkantsági nyugdíjat.
(2) A munkatársnak évente orvosi ellenőrzésen kell részt vennie az alapítvány által kijelölt orvosnál vagy a saját maga által választott orvosnál.
Az utóbbi esetben az orvosi díjakat az alapítvány fizeti az irányító testület által rögzített legmagasabb értékig.
31. cikk
Betegség vagy baleset esetét kivéve a munkatárs nem maradhat távol közvetlen feljebbvalója előzetes engedélye nélkül. Az esetlegesen alkalmazható fegyelmi intézkedések mellett a kellőképpen indokolt engedély nélküli távollét levonásra kerül az érintett személy éves szabadságából. Ha már az egész éves szabadságát felhasználta, akkor elveszíti az azonos időre járó javadalmazását.
Ha a munkatárs betegszabadságát más helyen kívánja tölteni, mint ahol alkalmazásban áll, ehhez előzetesen engedélyt kell kérnie az igazgatótól.
32. cikk
A személyzeti bizottsággal történő konzultációt követően az Európai Közösségek Bizottságával egyetértésben az irányító testület jegyzéket készít a munkaszüneti napokról.
33. cikk
Kivételes esetben az alkalmazott saját kérésére, kényszerítő személyes okok miatt fizetés nélküli szabadságot kaphat. Az ilyen jellegű szabadság időtartamát az igazgató határozza meg, amely nem haladja meg az érintett alkalmazott által már ledolgozott idő egynegyedét, illetve:
- a három hónapot, amennyiben az érintett alkalmazott kevesebb, mint négy év szolgálati idővel rendelkezik,
- a hat hónapot, minden más esetben.
A szabadság időtartama alatt szünetel az érintett alkalmazottnak a 38. és a 38a. cikkben előírt betegség- és balesetbiztosítása.
Ha azonban az érintett alkalmazott bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy semmilyen más társadalmi jellegű biztosítási rendszer keretében nem tudja magát a 38. és 38a. cikkben említett kockázatok esetére biztosítani, legkésőbb a fizetés nélküli szabadsága kezdetének hónapját követő hónapban kérvényezheti, hogy a biztosítása az említett cikkel összhangban fennmaradjon, feltéve hogy szabadsága időtartama alatt a 38. és 38a. cikkben említett kockázatok fedezéséhez szükséges járulékok felét maga állja; a járulékot az alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani.
Továbbá, ha az érintett alkalmazott bizonyítja, hogy semmilyen más nyugdíjrendszer keretében nem tudja magát biztosítani, kérelmezheti, hogy fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt is további nyugdíjhoz való jogokat szerezhessen, feltéve hogy a 41. cikk h) pontjában megállapított mérték háromszorosának megfelelő járulékot maga megfizeti; a járulékot az illető besorolásának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani.
A fizetés nélküli szabadság illetve a személyes okokkal indokolt szabadság a 35. cikk második bekezdésének alkalmazásában nem számítható be.
34. cikk
Amennyiben az alkalmazottat katonai szolgálatra, alternatív polgári szolgálatra vagy tartalékos kiképzésre hívják be, illetve a fegyveres erőkhöz szolgálatra visszahívják, az érintett személyt »szabadság katonai szolgálat miatt« státuszba helyezik; amennyiben az érintett alkalmazott szerződése határozott időre szól, a fenti állományba vétel időtartama semmi esetre sem terjedhet túl a szerződés időtartamán.
Amennyiben az alkalmazottat katonai vagy alternatív polgári szolgálatra hívják be, további javadalmazásban nem részesül, de ezen alkalmazási feltételek alapján a magasabb szintre kerüléshez és az előléptetéshez való joga továbbra is fennmarad. Ugyancsak fennmarad az öregségi nyugdíjhoz való joga, amennyiben katonai vagy alternatív polgári szolgálatának letöltése után nyugdíjjárulékát visszamenőleg megfizeti.
Amennyiben az alkalmazottat tartalékos kiképzésre hívják be, illetve a fegyveres erőkhöz szolgálatra visszahívják, a kiképzés vagy visszahívás ideje alatt javadalmazásban továbbra is részesül, amelyet csökkenteni kell a szolgálatáért járó fizetéssel egyenlő összeggel.
5. FEJEZET
Javadalmazás és költségek
35. cikk
A IV. melléklettel összhangban a munkatársak besorolásuk és fizetési fokozatuk alapján javadalmazásra jogosultak.
Az a munkatárs, aki besorolásán belül két évig ugyanazon fizetési fokozatban volt, automatikusan előbbre lép a besorolás következő fokozatára.
36. cikk
A munkatárs halála esetén a túlélő házastárs vagy az eltartott gyermekek megkapják az elhunyt teljes javadalmazását a halál bekövetkeztét követő harmadik hónap végéig.
A nyugdíjas halála esetén az elhunyt nyugdíjára vonatkozóan az első bekezdést kell alkalmazni.
37. cikk
A munkatárs a IV. mellékletben előírtak szerint jogosult kinevezés elfogadása vagy a szolgálat elhagyása miatt felmerülő kiadásainak, illetve a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban felmerült kiadásainak megtérítésére.
6. FEJEZET
Szociális biztonsági ellátások és nyugdíjak
A. szakasz
Betegség- és balesetbiztosítás, szociális biztonsági ellátások
38. cikk
Az alkalmazott, annak házastársa - ha a házastárs más jogi rendelkezés vagy szabályozás értelmében ilyen természetű és ilyen mértékű ellátásban nem részesülhet -, valamint az alkalmazottnak a IV. melléklet 7. cikke szerinti gyermekei és más eltartottjai az érintett alkalmazott szolgálati ideje, betegszabadsága, a 11. cikk szerinti személyes okokból kivett szabadsága és a 33. cikk szerinti fizetés nélküli szabadsága időtartama alatt a felmerült költségek 80 %-áig terjedő betegbiztosítással rendelkeznek, az e cikkekben meghatározott feltételekre és az V. melléklet 1. cikkében említett szabályokra is figyelemmel. Ez az arány 85 %-ra nő a következő szolgáltatások esetében: tanácsadás és beteglátogatás, műtéti beavatkozás, kórházi ápolás, gyógyszerek, röntgenvizsgálat, elemzések, laboratóriumi vizsgálatok és orvos által felírt protézisek, a műfogsor kivételével. Az említett arány 100 %-ra nő tuberkulózis, gyermekbénulás, rák, elmebetegség és minden más olyan betegség esetén, amelyet az Európai Közösségek Bizottsága hasonló súlyosságúnak ismer el, valamint megelőző szűrővizsgálatok és gyermekszülés esetén. A 100 %-os térítést azonban nem kell alkalmazni olyan foglalkozási megbetegedés vagy baleset esetén, amely a 38a. cikk alkalmazására adott okot.
Az ilyen biztosításhoz szükséges járulék egyharmadát az alkalmazott viseli, olyan módon, hogy az általa fizetett összeg nem haladhatja meg alapilletményének 2 %-át, míg a fennmaradó kétharmadot az Alapítvány viseli.
Ha azonban a 24. cikkben meghatározott orvosi vizsgálat azt mutatja, hogy az alkalmazott betegségben szenved vagy rokkant, akkor az igazgató dönthet úgy, hogy az ilyen betegség vagy rokkantság kapcsán felmerülő költségeket ki kell zárni az első albekezdésben meghatározott költségtérítés köréből.
(2) Ha valamely alkalmazott bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy semmilyen más, törvény vagy rendelet által létrehozott betegségbiztosítási rendszer keretében nem tudja magát biztosítani, legkésőbb a szerződésének lejártát követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy biztosítása betegség esetére az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően továbbra is fennmaradjon, legfeljebb a szerződésének lejártát követő hat hónapon át. Az V. melléklet 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő szabályokban említett járulékot az alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani, a járulék felének kifizetését pedig ő maga állja.
Az igazgató döntése alapján, amelyet az alapítvány által kijelölt orvossal végzett konzultációt követően hoz meg, a kérelem benyújtására rendelkezésre álló egy hónapos határidőt és az első albekezdésben meghatározott hat hónapos korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben az érintett személy olyan súlyos vagy elhúzódó betegségben szenved, amelyet alkalmazásának időtartama alatt szerzett, és amelyről az előző albekezdésben meghatározott hat hónapos időszak letelte előtt értesítette a Központot, feltéve hogy az érintett személy aláveti magát az alapítvány által megszervezett orvosi vizsgálatnak.
(3) Az az alkalmazott, aki 60 esztendős koráig az Alapítvány alkalmazásában marad, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, a szolgálati jogviszony megszűnését követően jogosult az (1) bekezdésben meghatározott juttatásokra. A járulék összegét a nyugdíj alapján kell kiszámítani.
Ez a szabályozás érvényes a túlélő hozzátartozóknak nyújtott ellátásokra is, melyre azon személy halála után váltak jogosulttá, aki aktív alkalmazásban állt, vagy 60 éves koráig az Alapítványnál szolgálati jogviszonyban levő alkalmazott, illetve rokkantsági nyugdíjra jogosult személy. A járulék összegét a nyugdíja alapján kell kiszámítani.
(4) A következő személyek ehhez hasonlóan szintén jogosultak az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokra, feltéve hogy a betegségbiztosítás egyéb nyilvános rendszere keretében nem biztosítottak:
- öregségi nyugdíjra jogosult korábbi alkalmazottak, akik 60 esztendős koruk előtt szűnt meg szolgálati jogviszonyuk az Alapítványnál;
- a túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjra jogosult személyek, akik olyan korábbi alkalmazott halála után váltak jogosulttá, aki 60 esztendős kora előtt szűnt meg szolgálati jogviszonya az Alapítványnál;
- amennyiben az alkalmazott korábbi házastársa vagy olyan gyermeke, akit már nem az alkalmazott tart el vagy az a személy, aki a IV. melléklet 7. cikke (4) bekezdésének értelmében már nem tekintendő eltartott gyermeknek, bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy semmilyen más betegségbiztosítási rendszer keretében nem tudja magát biztosítani, az (1) bekezdésben előírt biztosítása betegség esetére legfeljebb további egy éven át fennmaradhat, mint olyan személynek, akire a szóban forgó alkalmazott biztosítása vonatkozik; a biztosítás megléte alapján járulék nem vethető ki. Ez az egyéves időszak a házassági bontóperben hozott jogerős ítélet meghozatala napján vagy az eltartott gyermek ilyen jogállása, illetve az eltartott gyermekként kezelendő személy ilyen jogállása megszűnésének napján kezdődik.
A járulékot az egykori alkalmazott nyugdíja alapján kell kiszámítani, a járulék felét a jogosult személy viseli.
Az árvasági nyugdíjra jogosult személy az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokra csak kérelme esetén válhat jogosulttá. A járulékot az árvasági nyugdíj alapján kell kiszámítani.
(5) Ha bármely 12 hónapos időszak meg nem térített összes költsége meghaladja az alkalmazott havi alapilletményének vagy nyugdíjának felét, az Alapítvány igazgatója a folyósító hivatal beleegyezésével és az V. melléklet (1) cikkében említett szabályokban meghatározott módon külön költségtérítést engedélyezhet, tekintetbe véve az érintett személy családi körülményeit.
A fenti ellátásokra jogosult személyek bejelentik a kifizetett térítések összegét, illetve azt az összeget, amelyet bármely más, törvény vagy rendelet által létrehozott betegségbiztosítási rendszer keretében igényelhetnek a maguk vagy olyan személyek számára, akikre biztosításuk vonatkozik.
Amennyiben a költségtérítésként kapott teljes összeg meghaladná az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítések összegét, a különbözetet le kell vonni az (1) bekezdés alapján visszatérített összegből, kivéve azokat a költségtérítéseket, amelyek kiegészítő magán betegségbiztosítási rendszer keretében járnak a kiadások azon részének fedezésére, amely az (1) bekezdés szerint nem megtéríthető.
38a. cikk
(1) Az V. melléklet 2. cikkében említett szabályokban megállapított feltételek szerint az alkalmazottat szolgálati jogviszonyának ideje és betegszabadsága alatt biztosítani kell foglalkozási megbetegedés, valamint baleset ellen. A foglalkozásával kapcsolatban nem álló baleset- és betegségbiztosításhoz alapilletményének legfeljebb 0,1 %-át kitevő mértékben járul hozzá.
E szabályok meghatározzák azokat a kockázatokat, amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
(2) A kifizethető ellátások a következők:
a) halál esetén:
Az alább felsorolt személyeknek az elhunyt éves alapilletményének ötszörösével egyenlő összeg kifizetése, amelyet a balesetet közvetlenül megelőző 12 hónapban kapott havi fizetések összegéből kell kiszámítani:
- az elhunyt alkalmazott házastársának és gyermekeinek, az alkalmazott vagyonára vonatkozó öröklési joggal összhangban; a házastársnak fizetendő összeg azonban nem lehet kevesebb az összeg 25 %-ánál,
- amennyiben a fenti kategóriába tartozó személyek hiányoznak, egyéb lemenő ági rokonainak az alkalmazott vagyonára vonatkozó öröklési joggal összhangban,
- amennyiben a fenti két kategóriába tartozó személyek hiányoznak, felmenő ági rokonainak az alkalmazott vagyonára vonatkozó öröklési jogszabályokkal összhangban,
- amennyiben a fenti három kategóriába tartozó személyek hiányoznak, az Alapítványnak.
b) tartós teljes rokkantság esetén:
Az alkalmazottnak a balesetet közvetlenül megelőző 12 hónapban kapott havi fizetése összege alapján számított éves alapilletményének nyolcszorosával egyenlő összeg fizetendő.
c) tartós részleges rokkantság esetén:
A b) albekezdésben számított összeg arányos része fizetendő az V. melléklet 2. cikkében említett szabályokban megállapított skála alapján.
A fent fizetendő összeget e rendelet értelmében életjáradék helyettesítheti.
A fent felsorolt ellátások a nyugdíjrendszer által előírt ellátásokon kívül fizethetők.
(3) Az alábbiak az V. melléklet 2. cikkében említett szabályokban meghatározott módon szintén fedezhetők: orvosi kezelés, gyógyszerek, kórházi és sebészeti ellátás, végtagpótlás, röntgenfelvételek, masszázs, ortopédiai és klinikai kezelés és szállítási költségek, illetve minden egyéb ezekhez hasonló kiadás, amely a baleset vagy a foglalkozási megbetegedés eredményeként felmerül.
Költségtérítés azonban csak akkor folyósítható, ha a 38. cikk szerint az alkalmazottnak kifizetett összeg nem fedezi a felmerült költségek teljes összegét.
39. cikk
(1) Ha egy munkatársnak gyermeke születik, az a személy, aki a gyermeket ténylegesen gondozza, 8 000 belga frank támogatásban részesül.
Ugyanezt a támogatást kapja az a munkatárs is, aki örökbe fogad egy öt évesnél fiatalabb korú és a IV. melléklet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében eltartott gyermeket.
Ez az összeg azonos az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 74. cikke (1) bekezdésében meghatározott összeggel, és automatikusan módosul ezen összeg bármilyen változásával összhangban.
(2) Az (1) bekezdésben előírt támogatás akkor is kifizetendő, ha a terhesség nem kevesebb mint hét hónap után megszakad.
(3) A gyermekszületési támogatás jogosultjának be kell jelentenie bármilyen hasonló természetű támogatást, amelyet ugyanarra a gyermekre más forrásokból kapott; ezeket a támogatásokat a fent meghatározott támogatásból le kell vonni. Ha mindkét szülő az Alapítvány munkatársa, a támogatás csak egyszer fizethető ki.
40. cikk
Az alkalmazottnak, az alkalmazott házastársának, eltartott gyermekeinek vagy a IV. melléklet 7. cikke értelmében más, vele egy háztartásban élő eltartottjának halála esetén az alapítvány viseli a holttestnek az alkalmazott alkalmazási helyéről a származási országába történő szállíttatása költségeit.
Ha azonban a haláleset az alkalmazott kiküldetése idején következik be, az alapítvány viseli a holttestnek a haláleset helyéről az alkalmazott származási helyére történő átszállításával kapcsolatos költségeket.
40a. cikk
(1) Ha az alkalmazott halálát okozó balesetért harmadik személy felelős, az alkalmazott jogutódjának a felelős harmadik személlyel szembeni jogai a 40. cikk szerint ráruházott kötelezettségek korlátai között az Alapítványt illetik meg.
2.
a) Amennyiben az alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó személy halálát, balesetből származó sérülését vagy betegségét harmadik fél okozza, a Közösségekre átszállnak az áldozatnak, illetve az áldozat jogcímén az arra jogosultaknak a harmadik féllel szemben fennálló jogai, a kereseti jogokat is ideértve, tekintettel a halált, sérülést vagy betegséget okozó esemény következtében e szabályok alapján a Közösségekre háruló kötelezettségekre.
b) Az előző bekezdésben meghatározott jogok átszállása többek között a következőkre terjed ki:
- a 30. cikkel összhangban a javadalmazás folytatólagos fizetése az érintett alkalmazott számára arra az időtartamra, amíg átmenetileg munkaképtelen,
- az alkalmazott vagy a nyugdíjra jogosult korábbi alkalmazott halálát követően a 36. cikkel összhangban végzett kifizetések,
- a 38. és a 38a. cikk, valamint az V. melléklet szerint kifizetett betegség- és balesetbiztosítással kapcsolatos ellátások,
- a 40. cikkben említetteknek megfelelően a holttest elszállításával kapcsolatos költségek kifizetése,
- súlyos betegségben, bántalomban vagy fogyatékosságban szenvedő eltartott gyermekkel kapcsolatosan a IV. melléklet 9. cikkének (2) bekezdésével és 7. cikkének (3) és (5) bekezdésével összhangban kifizetett kiegészítő családi támogatások,
- az alkalmazottat feladatai ellátásában akadályozó, tartós rokkantságot előidéző baleset vagy betegség esetén fizetett rokkantsági nyugdíj,
- túlélő hozzátartozói nyugdíj a nyugdíjra jogosult alkalmazott vagy korábbi alkalmazott, illetve házastársa halála esetén, amennyiben a házastárs nem tartozik az alkalmazottak közé,
- korra való tekintet nélkül az alkalmazott vagy korábbi alkalmazott gyermeke számára fizetett árvasági nyugdíj, amennyiben a szóban forgó személy súlyos betegsége, bántalma vagy fogyatékossága miatt eltartójának halála után nem képes magát eltartani.
c) A pusztán személyes jellegű károk tekintetében - mint például nem testi jellegű sérülés, fájdalom és szenvedés által okozott károk, illetve az elcsúfításért és a vonzó megjelenés elvesztéséért járó kártérítés - a 38a. cikk szerint nyújtott támogatáson túli kártérítési jog nem száll át a Közösségekre.
d) Az a), b) és c) bekezdés rendelkezései nem akadályozhatják meg, hogy a Közösségek közvetlenül indítsanak keresetet.
41. cikk
A többek között súlyos vagy elhúzódó betegség eredményeképpen vagy családi körülmények okán különösen nehéz helyzetben levő munkatársak ajándékot, kölcsönt vagy előleget kaphatnak.
A fenti bekezdést azonos módon kell alkalmazni a korábbi munkatársra a szerződése lejárta után, ha az alkalmazása során szerzett súlyos vagy elhúzódó betegség vagy elszenvedett baleset miatt az érintett személy nem tud dolgozni, és bizonyítja, hogy ezt a betegséget vagy balesetet nem fedezi másik szociális biztonsági rendszer.
B. szakasz
Nyugdíjrendszer és távozási díj
41a. cikk
Az az alkalmazott, aki legalább 10 év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, öregségi nyugdíjra jogosult. Ha azonban 60. életévét betöltötte, akkor a szolgálati jogviszonyban töltött idejétől függetlenül jogosulttá válik ilyen nyugdíjra.
Az öregségi nyugdíj maximális mértéke az alkalmazott legutolsó, legalább egy évig tartó besorolási osztálya szerinti alapilletményének 70 %-a. Ez azoknak az alkalmazottaknak fizetendő, akiknek szolgálati jogviszonyuk a VI. melléklet 3. cikkével összhangban számítva meghaladja a 35 évet. Amennyiben a szolgálati jogviszonyban töltött évek száma kevesebb 35 évnél, a fenti maximális összeget arányosan csökkenteni kell.
Amennyiben egy alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, nyugdíjjogosultságát a VI. melléklet 37. cikkének megfelelően kifizetett összegekkel arányosan csökkenteni kell.
Az öregségi nyugdíj összegének a VI. melléklet 3. cikkével összhangban minden egyes szolgálati jogviszonyban eltöltött év után meg kell haladnia az ugyanazon melléklet 5. cikke értelmében meghatározott létminimum 4 %-át.
A nyugdíjkorhatár 60 év.
Az első bekezdésben említett szolgálati jogviszonyban töltött évek száma azon évek száma, amelyeket az érintett személy az 1. cikk (2) bekezdése értelmében alkalmazottként töltött el, beleértve az 1982. március 9-e előtti éveket is, feltéve hogy az adott időpontban az alkalmazott ebben a minőségben még mindig az Alapítvány alkalmazásában áll.
41b. cikk
Az az alkalmazott, aki tartósan teljes mértékben munkaképtelen és ez az Alapítványnál rá bízott feladatok elvégzését akadályozza, a VI. melléklet III. fejezetében meghatározott módon rokkantsági nyugdíjra jogosult.
Amennyiben a rokkantság olyan baleset eredménye, amely feladatainak teljesítése közben vagy azokkal kapcsolatban történt, foglalkozási megbetegedésből, a köz érdekében végzett tevékenységből vagy emberélet megmentéséért vállalt kockázatból ered, a rokkantsági nyugdíj az alkalmazott utolsó alapilletményének 70 %-a.
Amennyiben a rokkantságot más ok idézte elő, az érintett alkalmazott utolsó alapilletménye alapján számított rokkantsági nyugdíj a szolgálatba lépésének időpontjától addig az időpontig terjedően, amikor betölti a 65 éves kort, minden év után 2 %-kal egyenlő; ez az arány 2 %-kal nő minden olyan év után, amelyben az érintett személy a VI. melléklet 10. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően figyelembe vett nyugdíjra jogosító szolgálatban állt, valamint a nyugdíjjogosultság azon összegének 25 %-ával, amelyet 60 éves korában szerzett volna meg, azzal, hogy a teljes összeg nem haladja meg utolsó alapilletményének 70 %-át.
A rokkantsági nyugdíj nem lehet a VI. melléklet 5. cikkében meghatározott létminimum 120 %-ánál kevesebb.
Amennyiben a rokkantságot az alkalmazott saját maga szándékosan okozta, az igazgató dönthet úgy, hogy csak a VI. melléklet 11. cikkében meghatározott távozási díjat kapja meg.
41c. cikk
Az alkalmazott vagy egy egykori alkalmazott özvegye a VI. melléklet IV. fejezetében meghatározott módon jogosult a túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjra.
A túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíj havi összege olyan alkalmazott özvegye esetében, aki szolgálat vagy katonai szolgálat teljesítése közben hunyt el, az alkalmazott utolsó alapilletményének 35 %-ával egyenlő, és nem lehet kevesebb a VI. melléklet 5. cikkében meghatározott létminimumnál.
A szolgálatban vagy katonai szolgálat miatti eltávozása idején elhunyt alkalmazott özvegyének járó özvegyi nyugdíj havi összege a szóban forgó alkalmazott utolsó alapilletményének 35 %-a, és nem lehet kevesebb a VI. melléklet 5. cikkében meghatározott létminimum összegénél, sem az öregségi nyugdíj 60 %-ánál, amelyre a szóban forgó alkalmazott lett volna jogosult, ha szolgálati idejétől és korától függetlenül halála időpontjában jogosult lett volna nyugdíjra.
Ez az összeg továbbá nem lehet kevesebb, mint a szóban forgó alkalmazott utolsó alapilletményének 42 %-a abban az esetben, ha a halál a 41b. cikk második bekezdésében felsorolt körülmények miatt következett be.
Az alkalmazott megözvegyült férjére e cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
41d. cikk
(1) Amennyiben egy alkalmazott, illetve öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy úgy hal meg, hogy nincs a túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjra jogosult házastársa, a IV. melléklet 7. cikke értelmében eltartott gyermekei a VI. melléklet 20. cikkével összhangban árvasági nyugdíjra jogosultak.
(2) Abban az esetben, ha a 41c. cikkben meghatározottak szerint a túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjra jogosult házastárs meghal vagy újraházasodik, ugyanezt az ellátást kell alkalmazni azokra a gyermekekre is, akik megfelelnek a fenti feltételeknek.
(3) Amennyiben egy alkalmazott, illetve öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy meghal, de az első bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor a IV. melléklet 7. cikke értelmében eltartott gyermekek jogosultak az árvasági nyugdíjra a VI. melléklet 20. bekezdésével összhangban. Ez a nyugdíj azonban a fenti cikkel összhangban kiszámított összegnek a felével egyenlő.
(3a) Olyan korábbi alkalmazott halála esetén, akinek a 60 éves kor elérése előtt szűnt meg a szolgálati jogviszonya és akinek kérésére az öregségi nyugdíját a 60. életévének betöltését követő naptári hónap első napjáig felfüggesztették, a IV. melléklet 7. cikkének értelmében eltartott gyermekek az (1), (2) és (3) bekezdésben előírtakkal megegyező feltételek szerint árvasági nyugdíjra jogosultak.
(4) Amennyiben az alkalmazott házastársa - aki nem a Közösségek tisztviselője, továbbá nem az ideiglenes személyzet tagja a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételek 2. cikkének a), c) vagy d) pontja értelmében, valamint nem vonatkoznak rá ezen alkalmazási feltételek, illetve az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ alkalmazási feltételei - elhalálozik, a IV. melléklet 7. cikke értelmében az érintett alkalmazott által eltartott gyermekek az eltartott gyermekek után járó támogatás összegének kétszeresével egyenlő árvasági nyugdíjra jogosultak.
41e. cikk
A 60 éves korban vagy azt követően fizetendő öregségi nyugdíjra, rokkantsági nyugdíjra, illetve özvegyi nyugdíjra jogosult személy jogosult a IV. melléklet 6., 7. és 8. cikkében meghatározott családi támogatásokra is. A családi támogatást a jogosult nyugdíja alapján kell kiszámítani.
Az özvegyi nyugdíjra jogosult személynek eltartott gyermek után fizetendő támogatás azonban a IV. melléklet 7. cikkében meghatározott támogatás kétszeresét teszi ki.
Az árvasági nyugdíjra jogosult személyek egyben a IV. melléklet 8. cikkében megállapított módon taníttatási támogatásra is jogosultak.
41f. cikk
(1) Minden egyéb rendelkezést figyelembe véve, különösen a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak számára fizetendő legkisebb összegre vonatkozó előírásokat, az özvegy, illetve más jogosult személy számára túlélő hozzátartozói nyugdíjként fizetendő, a családi támogatásokkal növelt, valamint adókkal és egyéb kötelező levonásokkal csökkentett teljes összeg nem haladhatja meg:
a) az aktív alkalmazásban álló, az elháríthatatlan személyes okokból fizetés nélküli szabadságon lévő, a személyes okokkal indokolt szabadságon lévő vagy a katonai szolgálat miatt szabadságon lévő alkalmazott halála esetén az alkalmazott alapilletményének - amelyet besorolása és fizetési fokozata alapján életében kapott volna -, továbbá minden egyéb őt megillető támogatás adókkal és egyéb kötelező levonásokkal csökkentett összegét;
b) az azt követő időszakra vonatkozóan, amikor az a) bekezdésben említett alkalmazott életben maradása esetén betöltötte volna 65. életévét az öregségi nyugdíj és a családi támogatások adókkal és egyéb kötelező levonásokkal csökkentett összegét, amelyre ezt követően - halála időpontjában fennálló besorolása és fizetési fokozata alapján - életben maradása esetében jogosult lett volna;
c) olyan korábbi alkalmazott halála esetén, aki öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, azon nyugdíj összegét, amelyre életben maradása esetén jogosult lett volna, a b) pontban meghatározott támogatásokra és levonásokra is figyelemmel;
d) olyan korábbi alkalmazott halála esetén, aki 60 éves korának betöltése előtt hagyta el a szolgálatot és kérte, hogy öregségi nyugdíját a 60. életévének betöltését követő naptári hónap első napjáig függesszék fel, annak a nyugdíjnak az összegét, amelyre életben maradása esetén jogosult lett volna, a b) pontban említett támogatásokra és levonásokra is figyelemmel.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a súlyozásokat nem kell figyelembe venni.
(3) Az a), b), c) és d) pontban meghatározott legmagasabb összeget a túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult személyek között jogosultságuk arányában kell felosztani, figyelmen kívül hagyva az (1) bekezdést.
A 41g. cikket az így felosztott összegekre kell alkalmazni.
41g. cikk
A nyugdíjak annak a hónapnak az első napján érvényes fizetési skála alapján számítandók ki, amelyben a jogosultság kezdődik.
Azzal a Közösségeken kívüli vagy belüli országra meghatározott aránnyal kell ezeket súlyozni, amely országra nézve az átvevő bizonyítja, hogy ott lakóhellyel rendelkezik.
Amennyiben az átvevő olyan országban határozza meg lakóhelyét, amelyre nézve súlyozást nem határoztak meg, 100-as súlyozást kell alkalmazni.
A nyugdíjak a VI. melléklet 38. cikke szerint felsorolt pénznemben fizetendők, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 63. cikkében említett átváltási árfolyamok alapján.
41h. cikk
Az alkalmazottak a nyugdíjrendszer finanszírozásához annak költségei egyharmadával hozzájárulnak. Ez az összeg az alkalmazott alapilletményének 6,75 %-a, figyelmen kívül hagyva a IV. melléklet 3. cikkében meghatározott súlyozásokat. Ezt havonta vonják le az alkalmazottak fizetéséből, és az Európai Közösségek általános költségvetésének bizottsági részlegénél bevételként könyvelik el.
Az e nyugdíjrendszer szerinti ellátások megállapítására vonatkozóan az Alapítvány igazgatója átruházza hatáskörét az Európai Közösségek Bizottsága egykori tisztviselői nyugdíjainak elszámolásáért és folyósításáért felelős közigazgatási hatóságra. Ezek az ellátások az Európai Közösségek általános költségvetését terhelik.
7. FEJEZET
Túlfizetések visszatérítése
42. cikk
Minden túlfizetett összeget vissza kell téríteni, ha az átvevő tudatában volt annak, hogy nem volt megfelelő ok a kifizetésre, vagy ha a túlfizetés ténye olyannyira nyilvánvaló, hogy ennek egészen biztosan tudatában kellett lennie.
8. FEJEZET
Fellebbezések
43. cikk
(1) Minden olyan személy, akire ezek az alkalmazási feltételek vonatkoznak, az őt illető kérdésekben döntéshozatali kérelmet nyújthat be az igazgatónak. Az igazgatónak a kérelem keltétől számított négy hónapon belül értesítenie kell az érintettet a megindokolt döntésről. Amennyiben a fent említett idő elteltével nem érkezik válasz a kérelemre, ezt elutasításnak kell tekinteni, amely ellen a (2) bekezdéssel összhangban panaszt lehet benyújtani.
(2) Minden olyan személy, akire ezek az alkalmazási feltételek vonatkoznak, panaszt nyújthat be az irányító testületnek az őt hátrányosan érintő eljárások ellen, amennyiben az igazgató döntést hozott vagy nem tette meg az alkalmazási feltételek által előírt intézkedést. A panaszt három hónapon belül kell benyújtani. Ennek az időtartamnak a kezdete:
- az a nap, amelyen az érintett személyt értesítik a döntésről, de semmi esetre sem később, mint az a nap, amelyen a döntésről tudomást szerzett, ha az intézkedés egy adott személyt érint; ha azonban egy adott személyt érintő eljárás egy másik személyt is hátrányosan érint, erre a másik személyre vonatkozóan az időtartam azon a napon kezdődik, amelyen erről értesítést kap, de semmi esetre sem később, mint a közzététel napja,
- a válaszadásra előírt határidő lejárati napja olyan panasz esetében, amely az (1) bekezdésben előírtak szerinti kérelem elutasításának tekintendő döntésre vonatkozik.
Az irányító testület a panasz keltétől számított négy hónapon belül értesíti az érintett személyt a megindokolt döntésről. Amennyiben a fent említett idő elteltével nem érkezik válasz a panaszra, ez elutasításnak tekintendő, amely ellen a 44. cikk szerint fellebbezést lehet benyújtani.
(3) A munkatárs a kérelmét vagy a panaszát közvetlen felettesén keresztül nyújtja be, kivéve ha az erre a személyre vonatkozik, mivel ebben az esetben a kérelmet vagy panaszt közvetlenül a felette álló hatóságnak lehet benyújtani.
44. cikk
(1) Az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel az alapítvány és az ezen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó személyek közötti vitákban az ilyen személyt hátrányosan érintő eljárás jogossága tekintetében, a 43. cikk (2) bekezdése értelmében. Pénzügyi jellegű vitákban a Bíróság korlátlan hatáskörrel rendelkezik.
(2) Az Európai Közösségek Bíróságához benyújtott fellebbezésnek csak akkor van helye, ha:
- az irányító testülethez előzőleg a 43. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ott előírt határidőn belül panaszt nyújtottak be, és
- a panaszt elutasították vagy elutasítottnak kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti fellebbezéseket három hónapon belül nyújtják be. Ennek az időtartamnak a kezdete:
- a panaszra vonatkozó döntésről szóló értesítés napja,
- a válaszadásra előírt határidő lejárati napja olyan fellebbezés esetében, amely olyan döntésre vonatkozik, amelyet a 43. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott panasz elutasításának kell tekinteni; abban az esetben viszont, amikor a panaszt kifejezett döntéssel utasították el egy olyan eljárást követően, amelyet elutasításnak kellett tekinteni, de még mielőtt a fellebbezés benyújtására megszabott határidő lejárt volna, a fellebbezés benyújtására megszabott idő újrakezdődik.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve, miután az érintett személy panaszt nyújtott be az irányító testülethez a 43. cikk (2) bekezdésének megfelelően, azonnal fellebbezést nyújthat be a Bírósághoz, amennyiben ehhez a fellebbezéshez a vitatott eljárás végrehajtásának felfüggesztése vagy ideiglenes intézkedések meghozatala iránti kérelmet csatol. A főeljárás Bíróság előtti tárgyalását ilyen esetben fel kell függeszteni mindaddig, amíg a panaszt elutasítják vagy azt elutasítottnak kell tekinteni.
(5) Az e cikk szerinti fellebbezéseket az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzata szerint kell kivizsgálni és meghallgatni.
9. FEJEZET
Munkaviszony megszűnése
45. cikk
Haláleset miatti megszűnéstől eltekintve a munkaviszony a következő esetekben szűnik meg:
1. ha a szerződés határozott időre szól:
a) a szerződésben meghatározott napon;
b) a munkatárs vagy az alapítvány számára a korábbi megszüntetést lehetővé tevő kikötést tartalmazó szerződésben meghatározott felmondási idő lejártakor. Ez a felmondási idő három hónapnál nem lehet hosszabb, és egy hónapnál nem lehet rövidebb. Amennyiben az alkalmazott szerződését megújították, a felmondási idő valamennyi letöltött teljes szolgálati jogviszonyban töltött év után legkevesebb egy hónap, figyelemmel azonban arra is, hogy a felmondási idő legalább egy hónapos, illetve legfeljebb hat hónapos lehet;
c) annak a hónapnak a végén, amelyben a munkatárs betölti a 65. életévét.
Ha az alapítvány szünteti meg a szerződést, a munkatárs az alapilletményének egyharmadát kitevő végkielégítésre jogosult a feladatai befejezésétől a szerződés lejártáig terjedő időszakra;
2. ha a szerződés határozatlan időre szól:
a) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő hossza nem lehet kevesebb, mint a szolgálatban töltött minden egyes teljes hónapra számított két nap, de legalább 15 nap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve ha ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. A fenti korlátok szerint továbbá fel kell függeszteni a felmondást a szülési és a betegszabadság idejére;
- automatikusan annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a szóban forgó alkalmazott betölti 65. életévét,
- a szóban forgó alkalmazott saját kérésére annak a hónapnak az utolsó napján, amelyre nézve a kérelmet benyújtotta, amennyiben az illető legalább 60 éves, vagy 50 és 60 év közötti életkorú, és a VI. melléklet 8. cikkével összhangban megfelel az azonnali nyugdíjfizetésre vonatkozó követelményeknek.
46. cikk
Az alapítvány mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondási idő nélkül felmondhatja:
a) a 25. cikkel összhangban a próbaidő alatt vagy végén;
b) ha az alkalmazott nem tesz eleget a 23. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott követelményeknek. Ha azonban az alkalmazott a 23. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményeknek nem tesz eleget, szerződését csak a 41b. cikkel összhangban lehet felmondani;
c) ha az alkalmazott fizetett betegszabadságának letelte után nem képes újból ellátni feladatait a 30. cikkben előírtak szerint. Ebben az esetben az alkalmazott minden letöltött teljes szolgálati hónap után két napi alapilletményével, továbbá az erre jutó családi támogatásokkal egyenlő támogatást kap.
46a. cikk
(1) Az a korábbi alkalmazott, aki az alapítványnál fennálló szolgálati jogviszonyának megszűnése után munkanélkülivé válik, valamint:
- nem kap öregségi- vagy rokkantnyugdíjat az alapítványtól vagy az Európai Közösségektől,
- szolgálati jogviszonya nem lemondással vagy szerződésének fegyelmi okokból történő felbontásával szűnt meg,
- legalább hat hónapi szolgálati időt töltött le,
- és lakóhelye a Közösségek valamely tagállamában van,
a következő feltételek szerint havi munkanélküli segélyben részesülhet.
Amennyiben az érintett személy nemzeti támogatási rendszer szerint munkanélküli ellátásra jogosult, köteles ezt bejelenteni az alapítványnak, amely azonnal értesíti erről a Bizottságot. Ebben az esetben az ilyen ellátások összegét le kell vonni a (3) bekezdés szerint fizetett segélyből.
(2) Ahhoz, hogy egy korábbi alkalmazott ilyen munkanélküli segélyben részesülhessen:
a) kezdeményezi álláskeresőként való nyilvántartásba vételét a lakóhelye szerinti tagállam munkaügyi hivatalánál;
b) teljesíti az adott tagállamban a törvény szerinti munkanélküli ellátásban részesülő személyekre megállapított kötelezettségeket;
c) minden hónapban eljuttatja az alapítványhoz az illetékes nemzeti munkaügyi hivatal igazolását arról, eleget tett-e az a) és b) pontban említett kötelezettségeknek és feltételeknek, az alapítvány pedig azonnal továbbítja ezt az igazolást a Bizottságnak.
Betegség, baleset, szülés, rokkantság esetén vagy más hasonlónak ítélt esetben, vagy ha az ilyen jellegű kötelezettségek teljesítése tekintetében illetékes nemzeti hatóság a kötelezettség teljesítése alól felmentést adott, a Közösség abban az esetben is megadhatja, illetve tovább folyósíthatja a segélyt, ha az érintett személy a b) pontban említett nemzeti szinten előírt kötelezettségeknek nem tett eleget.
A Bizottság a szakértői bizottsági vélemény beszerzését követően megállapítja azokat a rendelkezéseket, amelyeket e bekezdés alkalmazáshoz szükségesnek vél.
(3) A munkanélküli segélyt az alkalmazott szolgálati jogviszonyának megszűnése időpontjában elért alapilletménye alapján kell meghatározni. A támogatás mértéke:
- 12 hónapos kezdeti időtartamra az alapilletmény 60 %-a,
- a 13. hónaptól a 18. hónapig az alapilletmény 45 %-a,
- a 19. hónaptól a 24. hónapig az alapilletmény 30 %-a.
Az így kiszámított összeg 30 000 belga franknál nem lehet kevesebb, és 60 000 belga franknál nem lehet több.
A második albekezdésben említett alsó és felső összeghatárokat a Bizottság javaslatára a Tanács évente felülvizsgálhatja.
(4) A munkanélküli segély legfeljebb a szolgálati jogviszony megszűnésének napjától számított 24 hónapon keresztül fizethető a korábbi alkalmazottnak. Ha azonban ezen időszak alatt a korábbi alkalmazott nem tesz eleget az (1) és (2) bekezdésben megállapított feltételeknek, a munkanélküli segély kifizetését felfüggesztik. A segély kifizetését abban az esetben kezdik újra, ha a szóban forgó időszak letelte előtt a korábbi alkalmazott ismét teljesíti az említett feltételeket, és nem szerzett időközben jogot nemzeti szintű munkanélküli ellátásra.
(5) Ha a korábbi alkalmazott kaphat munkanélküli segélyt, akkor jogosult a IV. melléklet 6., 7., és 8. cikkében meghatározott családi támogatásokra; a háztartási támogatás összegét a munkanélküli segély alapján kell kiszámítani a IV. melléklet 6. cikkében megállapított feltételek szerint.
A korábbi alkalmazott köteles bejelenteni, ha más forrásból ő vagy házastársa hasonló típusú támogatásban részesül; minden ilyen támogatást le kell vonni az e cikk alapján fizetett támogatásokból.
Ha a korábbi alkalmazott jogosult munkanélküli segélyre, akkor a 38. cikkben előírtak szerint járulékfizetési kötelezettség nélkül betegségbiztosításra jogosult.
(6) A munkanélküli segély és a családi támogatások tekintetében az azon tagállamra vonatkozó súlyozást kell alkalmazni, amelyre nézve a korábbi alkalmazott bizonyítja, hogy ott lakóhellyel rendelkezik. A munkanélküli segélyre mindig az utolsó éves felülvizsgálatkor megállapított súlyozást kell alkalmazni. Ezeket az összegeket a Bizottság fizeti ki, az állandó lakóhely szerinti ország pénznemében; ezeket a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében meghatározott árfolyamokon kell átváltani.
(7) Az alkalmazottak a munkanélküli-biztosítási rendszer finanszírozásának egyharmadához járulnak hozzá. Ezt a járulékot az érintett személy alapilletményének 0,4 %-ában állapítják meg, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 64. cikkében meghatározott súlyozások figyelmen kívül hagyásával. Ezt a járulékot havonta kell levonni az érintett személy illetményéből, és a fennmaradó kétharmad résszel együtt, amelyet az alapítvány fedez, egy erre a célra rendelt munkanélküli-biztosítási alapba kell befizetni. Ez az alap az alapítvány és a közösségi intézmények közös alapja, amelyek havonta, legkésőbb a javadalmazások kifizetését követő nyolc napon belül befizetik a járulékokat a Bizottságnak. Az e cikk alkalmazásából fakadó valamennyi költséget a Bizottság hagyja jóvá és fedezi, az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban.
(8) A munkanélkülivé vált korábbi alkalmazottnak járó munkanélküli támogatást az Európai Közösségek javára szóló adó alkalmazási feltételeinek és eljárásainak megállapításáról szóló, 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletre is figyelemmel kell kifizetni.
(9) A nemzeti jogszabályokkal összhangban eljáró, a foglalkoztatásért és munkanélküliség kezeléséért felelős nemzeti intézmények és a Bizottság hatékony módon működnek együtt annak érdekében, hogy biztosítsák e cikk helyes alkalmazását.
(10) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket a személyzeti szabályzati bizottság véleményének kikérését követően a Közösségek intézményei kölcsönös egyetértéssel állapítják meg a (2) bekezdés harmadik albekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.
(11) Egy évvel a fenti munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetését követően, és ezt követően kétévente a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácshoz a rendszer pénzügyi helyzetéről. Ettől a jelentéstől függetlenül, ha a rendszer alkalmazása úgy kívánja, a Bizottság a (7) bekezdésben meghatározott járulékok kiigazítására vonatkozóan javaslatokat nyújthat be a Tanácshoz. A Tanács e javaslatok tekintetében a (3) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jár el.
47. cikk
(1) A munkaviszony fegyelmi okból azonnal felmondható olyan súlyos esetekben, amikor a munkatárs akár szándékosan, akár mulasztás következtében nem teljesíti a kötelezettségeit. Az igazgató indokolt döntést hoz azt követően, hogy az érintett személynek lehetősége volt védekezésének benyújtására.
(2) Ilyen esetekben az igazgató dönthet úgy, hogy teljes egészében vagy részben visszatartja a IV. mellékletben előírt visszatelepülési támogatást és dönthet úgy is, hogy a VI. melléklet 11. cikkében meghatározott támogatást a 41h. cikkben meghatározott nyugdíjjárulék visszafizetésére és évi 3,5 %-os kamatos kamatra korlátozza.
48. cikk
(1) A munkatárs munkaviszonyát az alapítvány azonnali hatállyal felmondja, ha az igazgató megállapítja:
a) hogy alkalmazásakor az előbbi szándékosan hamis információt adott meg szakmai képességeire vagy a 23. cikk (2) bekezdésének követelményeire vonatkozóan; és
b) hogy az általa adott hamis információ a felvételénél meghatározó tényező volt.
(2) Ilyen esetben az igazgató az érintett munkatárs meghallgatását követően annak munkaviszonyát megszűntnek nyilvánítja. A munkatárs ezt követően azonnal befejezi feladatai végzését. A 47. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.
III. CÍM
HELYI MUNKATÁRSAK
49. cikk
E cím rendelkezéseire is figyelemmel, a helyi munkatársak alkalmazási feltételeit, különösen:
a) felvételük és szerződésük felmondásának módját,
b) szabadságukat és
c) javadalmazásukat
az irányító testület határozza meg az Európai Közösségek Bizottságával egyetértésben, az azon a helyen érvényes mindenkori szabályokkal és gyakorlattal összhangban, ahol a feladataikat el kell majd látniuk.
50. cikk
A szociális biztonság tekintetében az alapítvány felelős az azon a helyen hatályos, a mindenkori szabályozások szerinti szociális biztonsági járulékok munkáltatói részének megfizetéséért, ahol a helyi munkatársnak a feladatait el kell majd látnia.
51. cikk
Az alapítvány és bármelyik helyi munkatársa közötti jogvitákat be kell nyújtani az illetékes bírósághoz azon hely hatályos jogszabályaival összhangban, ahol az érintett helyi munkatárs a feladatait ellátja.
52. cikk
A több mint egy évre vagy határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező helyi munkatársak a választásokon jogosultak szavazni és jelöltetni magukat a személyzeti bizottságba. Az egy évnél rövidebb időre szóló szerződéssel rendelkező helyi munkatársak szintén jogosultak szavazásra, ha legalább hat hónapja az alapítvány alkalmazásában állnak.
IV. CÍM
AZ IGAZGATÓ ÉS AZ IGAZGATÓHELYETTES
53. cikk
(1) Az 54. cikk sérelme nélkül az irányító testület határozza meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket az igazgatóra és az igazgatóhelyettesre kell alkalmazni.
(2) Az igazgatóhelyettes segíti az igazgatót és annak távolmaradása vagy feladatai elvégzésének egyéb módon történő akadályoztatása esetén helyettesíti őt.
54. cikk
A jogokra és kötelességekre vonatkozó 3., 7., 8., 10., 12., 13., 15., 16., 18., 19., 20. és 21. , 38., 38a., 39., 40., és 40a-41h cikket, valamint az alapítvány alkalmazottai általi fellebbezésekre vonatkozó 43. és 44. cikket azonos módon kell alkalmazni az igazgatóra és az igazgatóhelyettesre is.
V. CÍM
KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK
55. cikk
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. és 16. cikkét kell alkalmazni az alapítvány alkalmazottaira, valamint az igazgatóra és az igazgatóhelyettesre.
A helyi munkatársakra ezen a jegyzőkönyv 12. cikkének az a) pontja vonatkozik.
VI. CÍM
ADÓZÁS
56. cikk
Az Európai Közösségek javára szóló adó alkalmazási feltételeinek és eljárásainak megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletet ( 2 ) azonos módon kell alkalmazni az alapítvány alkalmazottaira, valamint az igazgatóra és igazgatóhelyettesre.
Az alapítvány szedi be az adót kifizetőhelyi adólevonás útján. Az adóbevételt az Európai Közösségek költségvetésében bevételként számolják el.
VII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
56a. cikk
Az Európai Közösségek általános költségvetéséből ezen alkalmazási feltételekben meghatározott ellátásokkal és térítésekkel azonos jellegű egyéb ellátások és térítések nem fizethetők.
Az alkalmazott azonnal az igazgató tudomására hozza, ha kettős kifizetésben részesült.
57. cikk
Az ezen alkalmazási feltételeket hatályba léptető általános rendelkezéseket az irányító testület fogadja el az Európai Közösségek Bizottságával egyetértésben, az igazgató javaslata alapján, és azt követően, hogy konzultációt folytatott a személyzeti bizottsággal.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A SZEMÉLYZETI BIZOTTSÁG ÉS A ROKKANTSÁGI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE ÉS ELJÁRÁSI RENDJE
1. FEJEZET
Személyzeti bizottság
A személyzeti bizottság annak tagjaiból - és azok helyetteseiből, ha vannak ilyenek - áll, akiknek hivatali megbízatása két évre szól. Az alapítvány azonban dönthet úgy, hogy rövidebb időre ad hivatali megbízatást, de ez egy évnél nem lehet rövidebb.
Az alkalmazás helyén szolgálati jogviszonyban levő alkalmazottak közgyűlése állapítja meg a személyzeti bizottságba való beválasztás feltételeit. A választás titkos szavazással történik.
A személyzeti bizottság tagságának összetétele az alkalmazottak valamennyi kategóriája részére biztosítja a képviseletet.
A személyzeti bizottság megválasztása csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult alkalmazottak kétharmada részt vesz a szavazásban. Ha nem érik el ezt az arányt, a második szavazás akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak többsége részt vesz.
A személyzeti bizottság tagjai és az alapítvány által létrehozott szervekbe kijelölt alkalmazottak által vállalt feladatokat úgy kell tekinteni, hogy azok részét képezik a rendes szolgálatuknak. Az ilyen feladatok végzésének ténye semmiféle módon nem lehet hátrányos az érintett személyre nézve.
2. FEJEZET
Rokkantsági bizottság
A rokkantsági bizottság három orvosból áll: egyet az Alapítvány, egyet az érintett alkalmazott, egyet pedig a fenti két orvos közös megegyezéssel jelöl ki.
Amennyiben az érintett alkalmazott nem jelöl orvost, az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöl ki egyet.
Amennyiben a két orvos a második orvos kijelölésének időpontjától számított két hónapon belül nem tud megállapodni egy harmadik orvos kijelölésében, a harmadikat az érintett felek egyikének kérésére az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöli ki.
A rokkantsági bizottság eljárásával kapcsolatban felmerült költségeket az Alapítvány viseli.
Amennyiben az alkalmazott által kijelölt orvos nem az alkalmazott szolgálati helye szerinti településen lakik, az alkalmazott visel minden további költséget, kivéve az első osztályú utazással kapcsolatos költségeket, amelyeket az Alapítvány visszatérít.
Az alkalmazott bármilyen jelentést vagy igazolást benyújthat a rokkantsági bizottságnak, amelyet kezelőorvosa vagy bármely más, őt megvizsgáló orvos állított ki.
Az Alapítvány, valamint az érintett alkalmazott tájékoztatást kap a Bizottság megállapításairól.
A Bizottság eljárásai titkosak.
II. MELLÉKLET
TÚLÓRÁÉRT JÁRÓ PÓTSZABADSÁG VAGY JAVADALMAZÁS
Az alkalmazási feltételek 27. cikkében megállapított korlátokon belül a C vagy D kategóriába tartozó munkatársak által végzett túlóra pótszabadságra vagy javadalmazásra jogosítja fel őket a következők szerint:
a) minden túlmunkával töltött óráért pótszabadságként egy és fél óra eltávozás jár; ha az egy óra túlmunka 22:00 és 07:00 között, vasárnap vagy munkaszüneti napon teljesítendő, akkor ez után pótszabadságként két óra eltávozás jár; a pótszabadság kiadásakor figyelembe kell venni a szolgálat szükségleteinek biztosítását és az érintett munkatárs kívánságait;
b) amikor a szolgálat körülményei nem teszik lehetővé pótszabadság kiadását a ledolgozott túlórákat követő hónapban, az igazgató engedélyezi a ki nem adott túlórákra óránként a havi alapilletmény 0,56 %-ával megegyező értékű javadalmazás kifizetését az a) albekezdésben meghatározottak alapján;
c) az egy óra túlóráért járó pótszabadságra vagy díjazásra való jogosultság több mint 30 perc túlmunkáért jár.
Ha a munkatárs kiküldetésbe utazik, az utazással töltött idő ennek a mellékletnek az alkalmazásában nem tekinthető túlórának. A megbízatás helyén a szokásos munkaórákon túl ledolgozott órákra vonatkozóan az igazgató a helyzetnek megfelelően engedélyezhet pótszabadságot vagy javadalmazást.
Az 1. és 2. cikkel ellentétben a C és a D kategóriában a munkatársak bizonyos csoportjai által végzett túlmunkáért járó javadalmazást különleges feltételek esetén rögzített pótlék formájában is ki lehet fizetni, melynek összegét és feltételeit az irányító testület határozza meg a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően.
III. MELLÉKLET
SZABADSÁG
1. Szakasz
ÉVES SZABADSÁG
A munkatárs szolgálatba lépésének vagy a szolgálat elhagyásának évében minden szolgálatban eltöltött teljes hónap után két munkanap, a több mint 15 napból álló megkezdett hónap után két munkanap és 15 napból vagy annál kevesebből álló megkezdett hónap után egy munkanap szabadságra jogosult.
Az éves szabadság kivehető egyben vagy több szakaszra bontva, a munkatárs igényének és a szolgálat szükségleteinek megfelelően. Ugyanakkor legalább két egymás utáni hétből álló időtartamot kell tartalmaznia. A szolgálatot kezdő alkalmazottak csak három hónap ledolgozását követően kaphatnak éves szabadságot; kivételes, kellően indokolt esetekben a szabadság ennél korábban is jóváhagyható.
Ha az éves szabadság ideje alatt a munkatárs olyan módon betegszik meg, amely ha nem lett volna szabadságon, meggátolta volna abban, hogy munkahelyén ellássa feladatait, az éves szabadsága meghosszabbodik munkaképtelensége időtartamával, ha azt orvosi igazolással igazolja.
Ha a munkatárs a szolgálat követelményeivel össze nem függő okok következtében a mindenkori naptári év vége előtt nem vette ki teljes éves szabadságát, a következő évre átvihető szabadság nem haladhatja meg a 12 napot.
Ha egy munkatárs a szolgálat elhagyásakor nem vette ki teljes éves szabadságát, a neki járó szabadság minden napjára a szolgálat elhagyása időpontjában érvényes havi javadalmazása egy harmincadának megfelelő kifizetést kap.
Az előző bekezdésben meghatározott módon számított összeget le kell vonni annak a munkatársnak a fizetéséből, aki a szolgálat elhagyása időpontjában az addig az ideig járónál több éves szabadságot vett ki.
Amikor a munkatársat éves szabadságáról szolgálati okokból visszahívják, vagy ha a szabadságát el kell halasztania, minden nála felmerült költséget meg kell téríteni, ha arról megfelelő bizonyítékot szolgáltat, és utazási időt újra biztosítani kell számára.
2. Szakasz
KÜLÖNLEGES SZABADSÁG
Az éves szabadság mellett kérésre az alkalmazottak külön szabadságot kaphatnak. Különösen a következő esetekben kell külön szabadságot adni a következők szerint:
- ha a munkatárs házasságot köt: négy nap,
- ha a munkatárs lakhelyet változtat: legfeljebb két nap,
- a házastárs súlyos betegsége esetén: legfeljebb három nap,
- a házastárs halála esetén: négy nap,
- felmenő ági rokon súlyos betegsége esetén: legfeljebb két nap,
- felmenő ági rokon halála esetén: két nap,
- gyermek születése vagy házasságkötése esetén: két nap,
- a gyermek súlyos betegsége esetén: legfeljebb két nap,
- a gyermek halála esetén: négy nap.
3. Szakasz
UTAZÁSSAL TÖLTÖTT IDŐ
A fenti 1. szakaszban meghatározott szabadság időtartamához hozzá kell adni az utazással töltött időt, melynek alapja a szabadság eltöltésének helye és az alkalmazás helye közötti távolság vasúton, amelyet a következőképpen kell kiszámolni:
- 50-250 km: egy nap az oda- és visszaútra,
- 251-600 km: két nap az oda- és visszaútra,
- 601-900 km: három nap az oda- és visszaútra,
- 901-1 400 km: négy nap az oda- és visszaútra,
- 1 401-2 000 km: öt nap az oda- és visszaútra,
- 2 000 km fölött: hat nap az oda- és visszaútra.
Az érintett személy kérelmére külön kivételt lehet tenni, ha bizonyítékot mutat be arra vonatkozóan, hogy az oda- és visszautat nem lehet megtenni az erre biztosított idő alatt.
Ennek a cikknek az alkalmazásában a szabadság eltöltésének helye az éves szabadság vonatkozásában a munkatárs származási helye.
Az előző rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a munkatársakra, akiknek az alkalmazási helye és származási helye Európában van. Amennyiben az alkalmazási hely és/vagy a származási hely Európán kívül van, az utazási időt külön döntéssel kell rögzíteni, figyelembe véve az adott szükségleteket.
Amennyiben a fenti 2. szakasz értelmében külön szabadságot adnak, minden utazási időt külön döntéssel kell rögzíteni, figyelembe véve az adott szükségleteket.
Ha a munkatársat megilleti a IV. melléklet 15. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kedvezmény, az utazási idő vonattal a származási hely és a munkahely közötti távolság alapján a következő lesz:
- 900 km-ig: egy nap az elutazáshoz és visszautazáshoz,
- 900 km-nél nagyobb távolság esetén: két nap az elutazáshoz és a visszautazáshoz.
IV. MELLÉKLET
JAVADALMAZÁS ÉS KIADÁSOK
1. Szakasz
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A javadalmazás tartalmazza az alapilletményt, a családi támogatást és az egyéb juttatásokat.
A munkatársak javadalmazását belga frankban kell megadni. Kifizetése annak az országnak a valutájában történik, amelyben a munkatárs a munkáját végzi.
Azokat a javadalmazásokat, amelyeket a belga franktól eltérő pénznemben fizetnek ki, az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 63. cikke értelmében a javadalmazáshoz alkalmazható átváltási árfolyamok alapján kell kiszámítani.
Amennyiben a munkatárs javadalmazása belga frankban van megadva, az ezen alkalmazási feltételekben vagy az ahhoz készített végrehajtási utasításban megadott kötelező levonások után azt 100 % feletti, alatti vagy azzal megegyező mértékben kell súlyozni a különböző alkalmazási helyek életkörülményeitől függően.
Ezek a súlyozások az Európai Közösségek Tanácsa által rögzített értékek az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 64. cikkében és 65. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően.
Az egyes fokozatokhoz és szintekhez kapcsolódó havi alapilletményeket a következő táblázat tartalmazza:
| Besorolás | Fokozat | |||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
| A 4 | 195 848 | 206 827 | 217 806 | 228 785 | 239 764 | 250 743 | 261 722 | 272 701 |
| A 5 | 161 470 | 171 036 | 180 602 | 190 168 | 199 734 | 209 300 | 218 866 | 228 432 |
| A 6 | 139 537 | 147 151 | 154 765 | 162 379 | 169 993 | 177 607 | 185 221 | 192 835 |
| A 7 | 120 115 | 126 092 | 132 069 | 138 046 | 144 023 | 150 000 | 155 977 | 161 954 |
| A 8 | 106 232 | 110 514 | 114 796 | 119 078 | 123 360 | 127 642 | 131 924 | 136 206 |
| B 1 | 139 537 | 147 151 | 154 765 | 162 379 | 169 993 | 177 607 | 185 221 | 192 835 |
| B 2 | 120 903 | 126 570 | 132 237 | 137 904 | 143 571 | 149 238 | 154 905 | 160 572 |
| B 3 | 101 408 | 106 122 | 110 836 | 115 550 | 120 264 | 124 978 | 129 692 | 134 406 |
| B 4 | 87 711 | 91 798 | 95 885 | 99 972 | 104 059 | 108 146 | 112 233 | 116 320 |
| B 5 | 78 399 | 81 709 | 85 019 | 88 329 | 91 639 | 94 949 | 98 259 | 101 569 |
| C 1 | 89 462 | 93 069 | 96 676 | 100 283 | 103 890 | 107 497 | 111 104 | 114 711 |
| C 2 | 77 810 | 81 117 | 84 424 | 87 731 | 91 038 | 94 345 | 97 652 | 100 959 |
| C 3 | 72 586 | 75 418 | 78 250 | 81 082 | 83 914 | 86 746 | 89 578 | 92 410 |
| C 4 | 65 579 | 68 238 | 70 897 | 73 556 | 76 215 | 78 874 | 81 533 | 84 192 |
| C 5 | 60 479 | 62 956 | 65 433 | 67 910 | 70 387 | 72 684 | 75 341 | 77 818 |
| D 1 | 68 345 | 71 333 | 74 321 | 77 309 | 80 297 | 83 285 | 86 273 | 89 261 |
| D 2 | 62 319 | 64 972 | 67 625 | 70 278 | 72 931 | 75 584 | 78 237 | 80 890 |
| D 3 | 58 003 | 60 484 | 62 965 | 65 446 | 67 927 | 70 408 | 72 889 | 75 370 |
| D 4 | 54 688 | 56 930 | 59 172 | 61 414 | 63 656 | 65 818 | 68 140 | 70 382 |
4a. cikk
Az Európai Közösségek személyzeti szabályzata 66a. cikkének a nettó illetményekre kirótt átmeneti különadóra, a nyugdíjakra és a szolgálati viszony megszűnése esetén adható támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit az alapítvány alkalmazottaira, az igazgatóra és az igazgató-helyettesre is azonos módon kell alkalmazni.
A javadalmazásra ugyanazon kiigazítások vonatkoznak, mint amelyekről az Európai Közösségek Tanácsa határozott a Közösségek tisztviselőinek javadalmazására vonatkozóan. -----
2. Szakasz
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK
(1) A háztartási támogatást az alapilletmény 5 %-ában kell rögzíteni, az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikkének (1) bekezdésében megállapított minimumra is figyelemmel.
(2) A háztartási támogatás a következőnek jár:
a) házas munkatárs;
b) megözvegyült, elvált, törvényesen külön élő vagy nőtlen/hajadon munkatárs, akinek egy vagy több eltartott gyermeke van a 7. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében;
c) az igazgató alátámasztó dokumentumok alapján hozott külön, indokolt döntésével az a munkatárs, aki nem teljesíti az a) és b) pontban megállapított feltételeket, valójában mégis családi kötelezettségeket vállal.
(3) Ha a munkatárs házastársa jövedelemszerző alkalmazásban áll, amelyből származó adózás előtti éves jövedelme több mint a C 3 kategória harmadik fokozatába tartozó munkatárs éves alapfizetése, súlyozva annak az országnak az árfolyamával, amelyben a házastárs dolgozik, a háztartási támogatásra jogosult munkatárs nem kap ilyen támogatást, kivéve az igazgató külön döntése alapján. A munkatárs azonban attól függetlenül jogosult támogatásra, hogy a házaspár egy vagy több eltartott gyermekkel rendelkezik.
(4) Azokban az esetekben, ahol az (1)-(3) bekezdés szerint az alapítvány által alkalmazott férj és feleség közül mindkettő jogosult háztartási támogatásra, azt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni.
(5) Amennyiben egy alkalmazott csak a (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult háztartási támogatásra, és az alábbi 7. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében valamennyi eltartott gyermekét törvény, bírósági rendelet vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján nem nála, hanem egy másik személynél helyezték el, a háztartási támogatást a szóban forgó alkalmazott nevében és megbízásából e másik személy számára kell kifizetni. Amennyiben olyan eltartott gyermekekről van szó, akik elérték a nagykorúságot és szokásos lakóhelyük a másik szülőnél van, az előbbi feltételt teljesültnek kell tekinteni.
Ha azonban az alkalmazott gyermekeit több különböző személy gondozza, a háztartási támogatást annak megfelelően kell felosztani közöttük, hogy az illető személyek hány gyermek gondozását végzik.
Amennyiben az előzőek alapján az alkalmazott nevében fizetett háztartási támogatásra jogosult személy saját jogállásánál fogva is - az alapítvány alkalmazottjaként, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ alkalmazottjaként vagy az Európai Közösségek tisztviselőjeként, illetve más alkalmazottjaként - jogosult erre a támogatásra, a két támogatás közül csak a magasabb összegűt kapja meg.
(1) Az az alkalmazott, akinek egy vagy több eltartott gyermeke van, a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított összeggel egyenlő támogatásban részesül.
(2) "Eltartott gyermek": a munkatárs vagy házastársa törvényes, természetes vagy örökbefogadott gyermeke, akit ténylegesen a munkatárs tart el.
Ugyanezt kell alkalmazni arra a gyermekre is, akinek az örökbefogadására vonatkozóan már beadták a kérvényt, és az örökbefogadási eljárás már elkezdődött.
(3) A támogatás jár:
a) minden további nélkül a 18. életévüket be nem töltött gyermekekre;
b) a munkatárs kérésére, alátámasztó bizonyítékok alapján azokra a 18 és 26 életév közötti gyermekekre, akik oktatásban vagy szakképzésben részesülnek.
(4) Minden olyan személy, akinek eltartásáért a munkatárs jogi felelősséggel tartozik, és akinek eltartása jelentős kiadásokkal jár, kivételesen úgy kezelhető az igazgató külön indokolt döntése és az azt alátámasztó iratok alapján, mintha eltartott gyermek volna.
(5) Olyan gyermek után, akit súlyos betegség vagy rokkantság akadályoz abban, hogy a saját megélhetését előteremtse, a támogatás fizetése a gyermek korától függetlenül mindaddig folytatódik, amíg ez a betegség vagy rokkantság fennáll.
(6) Ennek a cikknek az értelmében egyik eltartott gyermek után sem fizethető ki egynél többször az eltartott gyermek utáni támogatás, még abban az esetben sem, ha a munkatárs házastársa az Európai Közösségek egy másik intézményében lát el szolgálatot.
(7) Amennyiben a (2) és (3) bekezdés értelmében eltartott gyermeket törvény, bírósági rendelet vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján egy másik személynél helyezték el, az eltartott gyermekek után járó támogatást az alkalmazott nevében és megbízásából e másik személy számára kell kifizetni.
A munkatárs a fenti 7. cikk (2) bekezdése értelmében valamennyi, nappali tagozaton oktatási intézményt látogató minden eltartott gyermek után legfeljebb az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének első bekezdésében meghatározott összegig.
A jogosultság erre a támogatásra azon a napon kezdődik, amikor a gyermek megkezdi egy alapfokú oktatási intézmény látogatását, és annak a hónapnak a végén szűnik meg, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét.
Az első bekezdésben foglalt felső összeghatár megkétszereződik:
- olyan munkatárs, akinek a munkahelye legalább 50 kilométerre van:
- egy európai iskolától, vagy
- egy olyan oktatási intézménytől, amelynek hivatalos nyelve a munkatárséval megegyezik, és amelybe a gyermek megfelelően igazolt kötelező jellegű oktatási indokok miatt jár.
- azon munkatárs számára, akinek alkalmazási helye legalább 50 km-re esik egy felsőoktatási intézménytől abban az országban, amelynek ő állampolgára, vagy amelyben saját nyelvén dolgozik, feltéve ha a gyermek ténylegesen olyan felsőoktatási intézményt látogat, amely legalább 50 km-re van az alkalmazás helyétől, és a munkatárs jogosult a külföldi munkavégzési támogatásra; az utóbbi feltételt nem kell alkalmazni, ha abban az országban, amelynek a munkatárs állampolgára, nincs ilyen intézmény.
Amennyiben az eltartott gyermeket, aki után az oktatási támogatást fizetik, törvény, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján egy másik személynél helyezték el, az oktatási támogatást a szóban forgó alkalmazott nevében és megbízásából ennek a másik személynek kell kifizetni. Ilyen esetben az előző bekezdésben említett legalább 50 km-es távolságot annak a személynek a lakóhelyétől kell számítani, akinél a gyermeket elhelyezték.
(1) Az e szakaszban említett családi támogatásban részesülő munkatársnak be kell jelentenie a más forrásból származó hasonló jellegű támogatásokat; ez utóbbi támogatásokat le kell vonni a 6., 7. és 8. cikk szerint fizetettekből.
(2) Az eltartott gyermek utáni támogatás az igazgató külön, indokolt döntésével megkétszerezhető olyan orvosi iratok alapján, amelyek bizonyítják, hogy az érintett gyermek szellemi vagy testi fogyatékos, amely körülmény a munkatárs számára jelentős kiadásokkal jár.
2a. szakasz
TANÍTÁSI TÁMOGATÁS
9a. cikk
Amennyiben a 6., 7. és 8. cikk alapján a családi támogatást nem az alkalmazottnak, hanem egy másik személynek fizetik, a támogatást annak az országnak a pénznemében kell kifizetni, amelyben ez a személy lakóhellyel rendelkezik, továbbá a támogatást megfelelő esetben az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében meghatározott árfolyam alapján kell kiszámítani. A támogatások kiszámításánál figyelembe kell venni az adott országra megállapított súlyozást, illetve ha ilyen súlyozást nem határoztak meg, 100-as súlyozást kell alkalmazni.
Az említett családi támogatásban részesülő személyekre a 9. cikket kell alkalmazni.
9b. cikk
Az a munkatárs, akit az Alapítvány igazgatója megbíz azzal, hogy az alkalmazási feltételek 20. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott továbbképzési és oktatási terv szerint oktatást tartson, olyan mértékű juttatásban részesülhet, amely egyenlő havi alapfizetésének 0,45 %-ával az oktatás minden olyan órájára, amely a szokásos munkaidőn túl van.
Ezt a juttatást a havi fizetéssel együtt kell kifizetni az oktatást követő egyik hónapban.
9c. cikk
A C. kategóriába tartozó, másoló gépíróként, gyors- és gépíróként, telexkezelőként, gépíróként, ügyvezető titkárként, illetve irodavezető titkárként foglalkoztatott alkalmazott rögzített összegű támogatásban részesülhet.
A támogatás összege az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. mellékletének 4a. cikkében meghatározott támogatás összegével egyenlő.
3. Szakasz
KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSI TÁMOGATÁS
1. Az alapilletmény teljes összegének 16 %-ával megegyező mértékű külföldi munkavégzési támogatást, továbbá az arra jogosult munkatárs részére háztartási támogatást és az eltartott gyermek utáni támogatást kell fizetni:
a) az olyan munkatársnak:
- aki sem jelenleg, sem korábban nem volt annak az államnak az állampolgára, amelynek ----- területén található az alkalmazás helye, és
- aki a szolgálatba állását megelőző hat hónappal záródó 5 éves időszakban tartósan nem abban az államban lakott, illetve fő tevékenységét nem annak az államnak az európai területén végezte. E rendelkezés alkalmazásában nem kell figyelembe venni a másik állam vagy nemzetközi szervezet számára végzett munkából eredő körülményeket;
b) olyan munkatársnak, aki jelenleg állampolgára vagy korábban állampolgára volt annak az államnak, amelynek a területén az alkalmazás helye található, de a szolgálatba lépését megelőző 10 évben tartósan annak az államnak az európai területén kívül lakott, és ennek oka nem feladatok ellátása volt egy állami vagy nemzetközi szervezet szolgálatában.
A kivándorlási támogatás nem lehet kevesebb havi 3 543 belga franknál.
(2) Az a munkatárs, aki sem most, sem a múltban nem volt állampolgára annak az államnak, amelynek területén dolgozik, és aki nem felel meg az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek, jogosult külföldi tartózkodási juttatásra, amely a külföldi munkavégzési juttatás egynegyedével egyenlő.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában azt a munkatársat, aki házasság útján automatikusan megkapja, és nem utasíthatja vissza annak az államnak az állampolgárságát, amelynek területén dolgozik, ugyanúgy kell kezelni, mint azt a munkatársat, akire az (1) bekezdés a) pontjának első francia bekezdése vonatkozik.
4. Szakasz
KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
A.
Beköltözési támogatás és visszatelepülési támogatás
(1) Az egy évnél nem rövidebb határozott időre szerződtetett munkatárs, a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező munkatárs pedig akkor, ha az igazgató úgy tekinti, hogy ilyen időszakra szerződteti, a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően beköltözési támogatást kap, melynek összege a várható szolgálati idő függvényében a következő:
| SZÖVEG HIÁNYZIK |
(2)
a) Az a munkatárs, aki megfelel a külföldi munkavégzési támogatás feltételeinek, vagy bizonyítja, hogy köteles volt lakóhelyet változtatni annak érdekében, hogy megfeleljen az alkalmazási feltételek 16. cikkének, kéthavi alapilletménynek megfelelő beköltözési támogatásra jogosult, amennyiben háztartási támogatást kap, egyéb esetben pedig egyhavi alapilletménynek megfelelő beköltözési támogatásra jogosult.
Azokban az esetekben, ahol az alapítvány alkalmazásában álló férj és feleség egyaránt jogosult beköltözési támogatásra, ezt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek fizetik ki.
A beköltözési támogatást a munkatárs alkalmazási helyétől függően rögzített mértékben kell súlyozni.
b) Ugyanekkora összegű beköltözési támogatást kell fizetni minden olyan munkatársnak, akit új alkalmazási helyre helyeznek át, és ezért köteles lakóhelyet változtatni annak érdekében, hogy megfeleljen az alkalmazási feltételek 16. cikkének.
c) A beköltözési támogatás számításánál figyelembe kell venni a munkatárs szerződtetésekor, vagy ha van próbaidő, próbaidejének végén, vagy új alkalmazási helyre történő áthelyezésekor fennálló családi állapotát és fizetését.
A beköltözési támogatást akkor kell kifizetni, ha a munkatárs dokumentumokkal bizonyítja azt a tényt, hogy amennyiben háztartási támogatásra jogosult, családjával együtt azon a helyen telepedett le, ahol alkalmazásban áll.
d) Az a munkatárs, aki háztartási támogatásra jogosult, de családjával nem telepszik le azon a helyen, ahol alkalmazásban áll, annak a támogatásnak, amelyre egyébként jogosult lenne, csak a felét kapja; a támogatás második felét akkor kapja meg, amikor a családja azon a helyen telepszik le, ahol ő alkalmazásban áll, feltéve ha mindez a 16. cikk (4) bekezdésében megállapított határidőkön belül megtörténik. Abban az esetben, ha a munkatársat még az előtt arra a helyre helyezik át, ahol a családja lakik, mielőtt a családja arra a helyre költözött volna, ahol ő alkalmazásban áll, nem jogosult a beköltözési támogatásra.
e) Az a munkatárs, aki beköltözési támogatást kapott, de a szolgálatba állásától számított két éven belül önszántából megszünteti az alapítványnál teljesített szolgálatát, a szolgálat elhagyásakor visszatéríti a támogatásnak a két éves időszakból hiányzó részével arányos részét.
f) A beköltözési támogatásban részesülő munkatársnak be kell jelentenie a más forrásból származó hasonló jellegű támogatásokat; ez utóbbi támogatásokat le kell vonni az a cikkben előírt támogatásból.
(1) A 11. cikk (1) bekezdése követelményeinek megfelelő munkatárs a szolgálat megszűnésekor kéthavi alapilletménynek megfelelő visszatelepülési támogatásra jogosult, ha jogosult háztartási támogatásra, egyéb esetekben egyhavi alapilletménynek megfelelő visszatelepülési támogatásra jogosult, feltéve hogy négy teljes évet szolgált új alkalmazási helyén, és nem kap hasonló támogatást.
Azokban az esetekben, amikor az alapítvány által alkalmazott férj és feleség egyaránt jogosult visszatelepülési támogatásra, ezt csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személynek kell kifizetni.
Az a munkatárs, aki egy évnél többet, de négy évnél kevesebbet töltött szolgálatban, letöltött szolgálati idejével arányos visszatelepülési támogatást kap, figyelmen kívül hagyva a megkezdett éveket.
Ennek az időtartamnak a kiszámításánál a fizetés nélküli szabadságok idejét nem kell figyelembe venni.
A visszatelepülési támogatást a munkatárs legutóbbi alkalmazási helyétől függően rögzített mértékben kell súlyozni.
(2) A munkatárs halála esetén a visszatelepülési támogatást a túlélő házastársnak vagy ilyen személy hiányában a fenti 7. cikk szerinti eltartottaknak kell kifizetni, még akkor is, ha az (1) bekezdésben megállapított szolgálati időre vonatkozó követelménynek nem felel meg.
(3) A visszatelepülési támogatást a munkatárs szolgálatának megszűnésekor fennálló családi állapotának és fizetésének figyelembevételével kell kiszámítani.
(4) A visszatelepülési támogatás csak annak bizonyítása esetén fizethető ki, hogy a munkatárs és családja, elhunyt munkatárs esetében pedig csak családja a munkatárs alkalmazási helyéről egy attól nem kevesebb mint 70 km-re levő helyre települt vissza.
A munkatárs vagy az elhunyt munkatárs családja visszatelepülésének a szolgálat megszűnését követő három éven belül kell megtörténnie.
Ezt a határidőt nem kell alkalmazni a munkatárs jogcímén jogosult olyan személyekre, akik bizonyítani tudják, hogy nem tudtak a fenti rendelkezésről.
A 11. cikkben előírt beköltözési támogatás és a 12. cikkben előírt visszatelepülési támogatás azonban nem lehet kevesebb, mint:
- háztartási támogatásra jogosult munkatárs esetében 37 000 belga frank, és
- háztartási támogatásra nem jogosult munkatárs esetében 22 000 belga frank.
B.
Utazási költségek
(1) A munkatárs jogosult az utazási költségek megtérítésére a saját maga, a házastársa és a ténylegesen vele egy háztartásban élő eltartottai számára:
a) a megbízás elfogadásakor belépésének helyétől alkalmazása helyéig;
b) a szolgálat megszűnésekor alkalmazása helyétől származási helyéig a következő (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
A munkatárs halála esetén az özvegy és az eltartottak jogosultak az utazási költségek megtérítésére ugyanilyen feltételek mellett.
Az utazási költségek magukban foglalják a helyfoglalás és a poggyászszállítás költségeit is, és megfelelő esetben a szükségszerűen felmerült szállodai költségeket is.
(2) A térítés számításának alapja:
- az alkalmazási hely és a belépés vagy a származás helye közötti legrövidebb és leggazdaságosabb szabályos vasúti útvonal,
- az A és B kategóriájú munkatársak számára első osztályú díjszabás; a többi munkatárs számára másodosztályú díjszabás,
- ha az utazás legalább hat órás éjszakai utazást is magában foglal 22:00 és 07:00 között, hálókocsis elhelyezés legfeljebb turistaosztály vagy fekvőkocsi költségéig, a megfelelő jegyek bemutatása ellenében.
Ahol a fent említettől eltérő közlekedési eszközt használnak, a térítés kiszámításának alapját a megfelelő osztályú vasúti utazási költség képezi, hálókocsis elhelyezés nélkül. Ahol az ilyen alapon történő számítás nem lehetséges, az igazgató külön döntéssel határozza meg a térítés feltételeit.
(3) A munkatárs származási helyét a megbízás elfogadásakor kell meghatározni, aminél figyelembe kell venni belépésének helyét és érdekeltségeinek központját. Az így meghatározott származási helyet az igazgató külön döntésével meg lehet változtatni a munkatárs szolgálatának ideje alatt vagy amikor elhagyja a szolgálatot. Szolgálat közben azonban csak kivételesen lehet ilyen döntést hozni, ha a munkatárs megfelelő alátámasztó bizonyítékkal szolgál.
Az ilyen változtatás azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkatárs érdekeltségei központjaként az Európai Közösségek tagállamai területén kívüli vagy az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés IV. mellékletében felsorolt országokon és területeken kívüli helyet ismerjenek el.
(1) A munkatárs alkalmazási helyétől származási helyéig az utazási költségnek megfelelő összeg kifizetésére jogosult a 14. cikkben foglaltak szerint saját maga számára, és ha jogosult háztartási támogatásra, a 7. cikk értelmében a házastársa és eltartottai számára:
- minden naptári évben egyszer, ha a távolság vasúton az alkalmazás helye és a származási hely között 50 km-nél több, de 725 km-nél kevesebb,
- minden naptári évben kétszer, ha a távolság vasúton az alkalmazás helye és a származási hely között 725 km vagy annál több;
amely távolságokat a 14. cikk (2) bekezdésében megállapított módszerek szerint kell számítani.
Olyan esetekben, amikor mind a férj, mind a feleség az alapítvány alkalmazásában áll, saját maga és eltartottai számára a fenti rendelkezésekkel összhangban mindkettőjük jogosult az utazási költségek átalányban történő kifizetésére; minden eltartott csak egy kifizetésre jogosult. Az eltartott gyermekek vonatkozásában a kifizetést a férj vagy a feleség kérésére valamelyikük származási helye alapján állapítják meg.
Amikor a munkatárs házasságot köt, és ezért elismerik, hogy háztartási támogatásra jogosult, a házastárs számára kifizetendő utazási költséget a házasságkötés időpontjától az év végéig terjedő időszak alapján arányosan kell kiszámolni.
Ha a kérdéses összegek kifizetését követően a munkatárs családi állapotában bekövetkezett változás miatt megváltozik a számítás alapja, az érintett munkatárs számára ez nem von maga után visszafizetési kötelezettséget.
A négy és tíz év közötti gyermekek utazási költségének kiszámításánál félárú jegyet kell alapul venni; a számítás alkalmazásában azok a gyermekek számítanak négy vagy 10 éveseknek, akik az adott év január 1-jén már betöltötték ezt az életkort.
(2) Az A és B kategóriájú alkalmazottak számára az átalányfizetés alapjául a vasúti első osztályú retúrjegyek költsége, míg a többi alkalmazott számára a másodosztályú retúrjegyek költsége szolgál.
Ha azonban az elutazás és visszautazás távolsága 800 kilométer vagy annál több, a C. és D. kategóriába tartozó munkatársaknál az utazási költség kifizetésekor az első osztályú jegy árát kell alapul venni.
Ha a munkahely és a származási hely közötti távolság vasúton meghaladja az 500 kilométert, és ha a szokásos útvonal tengeri átkelést is magában foglal, a munkatárs jogosult arra, hogy a jegyek bemutatása után visszatérítsék neki a légi utazás költségét, közvetlenül a luxus vagy első osztály alatt következő osztályon utazva.
Ahol az ilyen alapon történő számítás nem lehetséges, az igazgató külön döntéssel határozza meg a kifizetés feltételeit.
(3) Az a munkatárs, akinek a szolgálata a naptári év során a halálesetet kivéve valamilyen okból megszűnik, vagy aki az év egy részében fizetés nélküli szabadságon van, ha abban az évben kilenc hónapnál kevesebb ideig állt a szolgálat aktív alkalmazásában, az (1) bekezdésben előírt kifizetésnek csak egy részére jogosult, aktív alkalmazásban állása arányában számítva.
(4) Az előző rendelkezéseket azokra a munkatársakra kell alkalmazni, akiknek alkalmazási helye és származási helye Európában van. Az a munkatárs, akinek alkalmazási helye és/vagy származási helye Európán kívül van, minden naptári évben egyszer jogosult, az ő számára, illetve, ha jogosult a háztartási támogatásra, felesége és más, a 7. cikk értelmében vett eltartottja számáraalátámasztó dokumentumok benyújtása ellenében, a származási helyére történő utazása költségeinek megtérítésére vagy egy másik helyre történő utazása költségeinek megtérítésére, ha az nem haladja meg a származási helyre történő utazás költségeit.
Ha azonban felesége és más, a 7 cikk (2) bekezdése értelmében vett eltartottja nem élnek együtt a szóban forgó alkalmazottal annak alkalmazási helyén, az ezt alátámasztó okiratok benyújtása esetén minden naptári évben egyszer jogosultak a származási helyről az alkalmazás helyére történő utazás költségeinek megtérítésére, vagy valamely más helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, amennyiben ez az előzőekben említett utazás költségét nem haladja meg.
(5) Az e cikk szerinti jogosultság feltételeinek csak az a munkatárs felel meg, aki legalább kilenc hónapig áll az alapítvány szolgálatában.
C.
Költözési költségek
(1) Az a munkatárs, akit egy évnél nem rövidebb határozott időre szerződtettek, határozatlan időre szerződtetett munkatárs pedig akkor, ha az igazgató megítélése szerint ilyen időtartamra áll szolgálatba, a következő rendelkezések szerint jogosult költözési költségei megtérítésére.
(2) A bútor és ingóságok átköltöztetésekor felmerülő költségeket, beleértve a szokásos kockázatok (törés, lopás, tűz) elleni biztosítás költségét, meg kell téríteni annak a munkatársnak, aki köteles lakóhelyét megváltoztatni, hogy meg tudjon felelni az alkalmazási feltételek 16. cikkének, és aki ugyanezekre a kiadásokra más forrásból nem kapott térítést. Ez a térítés nem haladhatja meg az előzetesen jóváhagyott becslés összegét. Legalább két költségbecslést kell benyújtani az alapítvány megfelelő szervezeti egységéhez, amely ha a becsléseket túlságosan költségesnek ítéli, másik költöztető céget választhat. Az utóbbi esetben a térítésre való jogosultság annak a cégnek a becslésében szereplő összegre korlátozódhat.
(3) A szolgálat megszűnésekor vagy a munkatárs halálakor az alkalmazás helyéről a származási helyre történő költöztetés tekintetében felmerült költségeket meg kell téríteni.
Ha az elhunyt munkatárs nem volt házas, a költségeket az örökösei számára kell megtéríteni.
(4) A költözést a munkatárs próbaidejének végétől számított egy éven belül kell végrehajtani.
A szolgálat megszűnésekor a költözést három éven belül kell végrehajtani a 12. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében előírtak szerint.
A fent meghatározott határidőkön túl felmerülő költözési költségek csak kivételes esetben, az igazgató külön döntése alapján téríthetőek meg.
D.
Napidíj
(1) Az a munkatárs, aki bizonyítja, hogy lakóhelyet kellett változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen az alkalmazási feltételek 16. cikke előírásainak, a (2) bekezdésben meghatározott időtartamra napidíjra jogosult a következők szerint:
| Háztartási támogatásra jogosult | Háztartási támogatásra nem jogosult | |||
| 1–15. nap | a 16. naptól | 1–15. napig | a 16. naptól | |
| Belga frank naptári naponként | ||||
| A4–A8 besorolási fokozat és B. besorolási osztály | 1 817 | 824 | 1 232 | 644 |
| Egyéb besorolási osztály | 1 648 | 768 | 1 061 | 531 |
A napidíjat a Tanács által meghatározottak szerint, a Közösségek tisztviselőinek fizetendő napidíjnak megfelelően kell módosítani.
Amennyiben az alapítvány által alkalmazott férj és feleség egyaránt jogosult a napidíjra, az első két oszlopban feltüntetett díjakat csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személyre kell alkalmazni. A másik személyre a másik két oszlopban feltüntetett díjakat kell alkalmazni.
A fenti díjtáblázatot minden esetben összhangba kell hozni az Európai Közösségek Tanácsa által megállapítottal, amikor a Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 65. cikke szerint a díjazást felülvizsgálják.
(2) A napidíj folyósíthatóságának időtartama a következő:
a) háztartási támogatásra nem jogosult munkatárs esetében: 120 nap;
b) háztartási támogatásra jogosult munkatárs esetében: 180 nap, vagy ha a munkatársnak hathónapos próbaidőt kell letöltenie, az az időszak és további egy hónap;
c) Ha azonban az alkalmazottat egy évnél rövidebb határozott ideig alkalmazzák, vagy ha szerződése határozatlan időre szól, de az igazgató úgy tekinti, hogy egy ezzel megegyező ideig fogják alkalmazni, és az illető személy bizonyítékot szolgáltat arról, hogy nem tud korábbi lakóhelyén élni, szerződésének teljes időtartama alatt, de legfeljebb egy évig, napidíjat kap.
Amennyiben az alapítvány által alkalmazott férj és feleség egyaránt jogosult napidíjra, a napidíj b) pontban megállapított folyósítási időtartamát csak a magasabb alapilletménnyel rendelkező személyre kell alkalmazni. A másik személyre az a) pontban megállapított időtartamot kell alkalmazni.
A napidíj semmilyen körülmények között nem nyújtható azt a napot követően, amelyen a munkatárs elköltözik, hogy meg tudjon felelni az alkalmazási feltételek 16. cikke előírásainak.
(3) Az (1) bekezdésben említett napidíjat a felére kell csökkenteni minden olyan időszak alatt, amikor a munkatárs a kiküldetésben levő munkatársnak járó, a 18. cikkben előírt napidíjat kap.
E.
Kiküldetési költségek
(1) A kiküldetésben levő és megfelelő utazási utasítást betartó munkatárs jogosult utazási költségeinek megtérítésére és napidíjra a következő rendelkezésekkel összhangban.
(2) Az utazási utasítás tartalmazza a kiküldetés várható időtartamát, melynek alapján a napidíj címén a munkatárs által felvehető előleg összegét ki kell számítani. Külön döntés nélkül előleg nem fizethető olyan kiküldetés esetében, amelynél a távollét várható ideje nem haladja meg a 24 órát, és olyan országban történik, amelynek pénzneme megegyezik a munkatárs alkalmazási helyének pénznemével.
(1) A kiküldetésben levő munkatárs utazási költsége a legrövidebb útvonalú, vasúton történő utazás költségeit fedezi, az A és B kategóriájú munkatársak számára első osztályon, míg a többi munkatárs számára másodosztályon.
Amennyiben az oda-vissza út 800 km vagy annál több, a C és D kategóriába tartozó munkatársak a fenti kiadásokra vonatkozóan első osztályú díjszabás szerinti térítésre jogosultak.
Az igazgató döntése alapján amennyiben az oda-vissza út 800 km-nél kevesebb, a C és D kategóriába tartozó munkatárs kiküldetésben a fenti kiadásokra vonatkozóan első osztályú díjszabás szerinti térítésre jogosult, ha az irányító testület egy tagja, az igazgató vagy egy első osztályon utazó munkatárs kíséretében utazik.
Az utazási költségek magukban foglalják még:
- a helyfoglalások és a szükséges poggyász szállításának költségét,
- a különleges gyorsvonatok pótdíját (ha külön jegyeket állítanak ki, ezek benyújtása ellenében térítik meg),
- a hálókocsis elhelyezés pótdíjat (a hálókocsijegyek benyújtása ellenében térítik meg), amikor az utazás legalább hatórás éjszakai utazást is tartalmaz 22:00 és 07:00 óra között:
- kétágyas hálókocsiban,
- ahol a vonaton nincs ilyen kategóriájú hálókocsis elhelyezés, az igazgató beleegyezése mellett a térítés a közvetlenül fölötte levő kategóriának felel meg, vagy egyágyas hálókocsinak, ha ez az egyetlen rendelkezésre álló hálókocsis elhelyezési kategória.
(2) Engedélyezhető a munkatárs repülőgépen történő utazása. Ilyen esetben a térítés közvetlenül az első osztály luxus osztály vagy alatti osztályra váltott jegyek benyújtása ellenében történhet.
Az igazgató döntése alapján egy adott kiküldetésben az irányító testület egy tagja vagy az igazgató kíséretében levő munkatárs a jegyek benyújtása ellenében kaphat utazási költségtérítést ugyanarra az osztályra, amelyet a testület tagja vagy az igazgató vett igénybe.
Az Európai Közösségek személyzeti szabályzata VII. melléklete 12. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt szabályokban megállapított feltételek szerint a különösen fárasztó körülmények között kiküldetésbe utazó munkatárs, az igazgató döntése alapján, a jegyek benyújtása ellenében utazási költségtérítést kaphat az igénybe vett osztályra.
Az igazgató külön döntése alapján a munkatárs számára engedélyezhető az ingyenes mennyiség feletti mennyiségű poggyász feladása.
(3) Tengeri utazások esetében az utazási osztályt minden esetben az igazgató határozza meg. A tengeren utazó munkatárs a 20. cikkben említett napi megélhetési juttatás helyett 225 belga frank juttatást kap az utazás 24 órás időszakai után.
(4) A munkatárs kaphat engedélyt egy adott kiküldetésben saját autója használatára, feltéve ha ennek következtében nem hosszabbodik meg a kiküldetés időtartama.
Az utazási költségek megtérítését ebben az esetben az (1) bekezdésben előírt általános alapon kell kiszámítani.
Rendszeresen különleges körülmények között kiküldetésbe utazó munkatárs esetében azonban az igazgató dönthet úgy, hogy a juttatást nem vasúti díjszabás szerint, hanem kilométer alapon adja, ha a tömegközlekedés és az utazási költségek általános alapon történő térítése kifejezetten hátrányos lenne.
A saját autójának használatára engedéllyel rendelkező munkatárs továbbra is teljes mértékben felelősséggel tartozik az autóját vagy harmadik feleket ért balesetért; az igazgató által megfelelőnek tartott összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
(1)
a) A kiküldetésben levő munkatárs napidíját a következő díjtáblázat szerint kell kifizetni:
| I A. + B. besorolási osztály | II C. + D. besorolási osztály | |
| Belgium | 2 335 | 2 160 |
| Dánia | 2 865 | 2 650 |
| Németország | 3 205 | 2 965 |
| Görögország | 1 650 | 1 525 |
| Franciaország | 2 990 | 2 765 |
| Írország | 3 060 | 2 830 |
| Olaszország | 2 570 | 2 380 |
| Luxemburg | 2 500 | 2 315 |
| Hollandia | 3 060 | 2 830 |
| Egyesült Királyság | 4 120 | 3 810 |
A kiküldetésben lévő alkalmazottak napidíját a Tanács által meghatározottak szerint, a Közösségek tisztviselőinek járó napidíjnak megfelelően kell módosítani.
b) Az Európai Közösségek tagállamainak Európán kívüli területeire irányuló kiküldetések esetében az igazgató dönthet más díjszabás alkalmazásáról.
(2) Az I. és II. oszlopban meghatározott napidíjból napi 25 %-ot kell levonni abban az esetben, ha a kiküldetés adott napján - amit a (4) bekezdésnek megfelelően kell kiszámolni - a munkatárs az Alapítvány által megtérítendő hálókocsiköltségeket számol el.
(3) Ugyanezeket a levonásokat kell elvégezni, ha a munkatársnak az éjszakát nem kellett az alkalmazási helyétől távol töltenie.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerint a kiküldetésben levő munkatársnak járó napidíjat a következő szabályokkal összhangban kell kiszámítani:
a) 24 órás vagy annál rövidebb kiküldetés esetén:
- ha az 6 órás vagy annál rövidebb: a tényleges költségek megtérítése a napidíj összegének legfeljebb negyedéig,
- ha az 12 órás vagy annál rövidebb, de hat órát meghaladó: a napidíj fele,
- ha az 24 órás vagy annál rövidebb, de 12 órát meghaladó: egész napra járó napidíj.
b) 24 óránál hosszabb kiküldetés esetén:
- minden 24 órás időszakra: egész napra járó napidíj,
- minden további hatórás vagy annál rövidebb időtartamra: nincs napidíj,
- minden további 12 órás vagy annál rövidebb, de a hat órát meghaladó időtartamra: a napidíj fele,
- minden további 12 órát meghaladó időtartamra: egész napra járó napidíj.
(5) A kiküldetésben levő munkatársnak járó napidíj fedez minden felmerülő költséget, beleértve a kiküldetés helyén a helyi közlekedést, a következőkben említett kiadásokat kivéve, amelyeket alátámasztó dokumentumok benyújtása ellenében meg kell téríteni:
a) táviratok és belföldi távhívások vagy nemzetközi telefonhívások költsége, ha ezek hivatalos célokat szolgáltak;
b) a 21.cikkben foglalt esetekben a szabadidős kiadások;
c) a munkatársnál a kiküldetés céljaira szükségszerűen felmerült kivételes költségek, amelyekre külön utasítások vonatkoztak vagy vis maior következtében merültek fel és az alapítvány érdekeit szolgálták, és amelyeknek az adott napidíjból való kifizetése aránytalanul csökkentené azt.
(6) Ha a kiküldetés várhatóan legalább négy hétig tart ugyanazon a helyen, és erről az érintett munkatársat indulás előtt tájékoztatták, egynegyeddel csökkenthető a napidíj mértéke.
Ilyen csökkentésről a kiküldetés ideje alatt is lehet dönteni; ebben az esetben ez legalább nyolc nappal azt követően lép hatályba, hogy az érintett munkatársat erről tájékoztatták, feltéve hogy a tájékoztatás napjától számítva legalább négy hét kiküldetési idő marad még hátra.
(7) A kiküldetésben levő munkatárs köteles bejelenteni, ha étkezését vagy szállását az Európai Közösségek egyik intézménye vagy nemzeti illetve nemzetközi szerv vagy szervezet biztosítja vagy megtéríti.
A napi megélhetési támogatást minden biztosított étkezés után az I. és II. oszlopban meghatározott támogatás 16 %-ával kell csökkenteni; az I. és II. oszlopban meghatározott támogatást minden egyes napi biztosított szállás után 34 %-kal kell csökkenteni. Ha a kiküldetésben lévő alkalmazott valamennyi étkezését és szállását a Közösségek valamely intézménye, egy közösségi szerv vagy valamelyik nemzeti vagy nemzetközi szerv vagy szervezet biztosítja vagy téríti meg, a szóban forgó alkalmazott a kiküldetésekre vonatkozóan fent meghatározott napidíj helyett az I. és II. oszlopban meghatározott összegek 17 %-ának megfelelő támogatást kap.
F.
Rögzített mértékű költségtérítés
Olyan munkatárs esetében, akinél külön utasítások eredményeként alkalmanként hivatalos célból szabadidős költségek merülnek fel, a szabadidős juttatás összegét minden egyes esetben az alátámasztó dokumentumok alapján számítják ki. Ennek feltételeit az igazgató határozza meg.
Az olyan helyen alkalmazott munkatárs számára, ahol a lakásviszonyok elismerten különös nehézséget jelentenek, lakástámogatás is fizethető.
Azoknak a helyeknek a jegyzékét, amelyekre támogatás adható, a támogatás legmagasabb összegét és nyújtásának szabályait az Európai Közösségek Tanácsa határozza meg a Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 65. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban.
Az olyan helyen alkalmazott munkatársnak, ahol a közlekedés elismerten különös nehézséget jelent és drága, mivel a lakás túlságosan távol van a munkahelytől, közlekedési támogatás is fizethető.
Azoknak a helyeknek a jegyzékét, amelyekre támogatás adható, a támogatás legmagasabb összegét és nyújtásának szabályait az Európai Közösségek Tanácsa határozza meg a Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 65. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban.
5. Szakasz
A 4. szakaszban felsorolt díjak automatikusan ki kell igazítani, amikor az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában található megfelelő díjak módosulnak.
6. Szakasz
AZ ÖSSZEGEK KIFIZETÉSE
(1) A javadalmazás kifizetése a munkatársak részére minden hónap 15. napján történik a folyó hóra vonatkozóan. A javadalmazás összegét egész belga frankra fel kell kerekíteni.
(2) Amikor a javadalmazás nem egy teljes hónapra jár, akkor az összeget harminc részre kell osztani, és
a) ha a ténylegesen kifizetendő napok száma 15 vagy annál kevesebb, a harmincadok száma egyenlő a ténylegesen kifizetendő napok számával;
b) ha a ténylegesen kifizetendő napok száma 15-nél több, a munkatársat megillető harmincadok száma egyenlő a ténylegesen nem fizetendő napok számának és 30-nak a különbségével.
(3) Ha a családi támogatásokra és a külföldi munkavégzési támogatásra vonatkozó jogosultság a szolgálatba lépés időpontja után kezdődik, a munkatárs ezeket annak a hónapnak az első napjától kaphatja meg, amelyben jogosultsága kezdődik. E jogosultság megszűnése esetén a munkatárs annak a hónapnak az utolsó napjáig kaphatja meg a neki járó összeget, amelyben a jogosultság megszűnik.
A kifizetés minden munkatárs számára azon a helyen és annak az országnak a pénznemében történik, ahol a feladatait végzi.
Az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata VII. melléklete 17. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított rendelkezéseket azonos módon kell alkalmazni.
V. MELLÉKLET
BETEGSÉG, BALESET ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS ESETÉRE KÖTÖTT BIZTOSÍTÁS
(1) Az Alapítvány alkalmazottai, valamint az Alapítvány alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 38. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő személyek az Európai Közösségek intézményeinek közös betegségbiztosítási rendszere körébe tartoznak.
(2) Az Európai Közösségek tisztviselőinek betegségbiztosítási szabályait kell alkalmazni a fent említett alkalmazottakra és személyekre, valamint a velük együtt biztosított személyekre.
Az Alapítvány alkalmazottaira az Európai Közösségek alkalmazottaira vonatkozó baleset és foglalkozási megbetegedés kockázata elleni biztosítás szabályait kell alkalmazni.
A balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenvedő alkalmazottra vonatkozó szabályokból eredő igények rendezésére az Alapítvány igazgatója átruházza hatáskörét az Európai Közösségek Bizottsága tisztviselői által elszenvedett balesetekkel vagy foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos igényeinek rendezéséért felelős közigazgatási hatóságra.
Az Európai Közösségek biztosítják az Alapítvány alkalmazottainak, valamint a velük együtt biztosított személyeknek a fenti szabályok szerint meghatározott ellátások kifizetését.
VI. MELLÉKLET
ELLÁTÓ RENDSZER
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Amennyiben egy alkalmazottról munkája megkezdése előtt orvosi vizsgálat során megállapítják, hogy betegségben szenved vagy rokkant, az igazgató a betegségből, illetve rokkantságból eredő kockázatok tekintetében dönthet úgy, hogy a rokkantság vagy halál esetére biztosított ellátások körébe az illető személyt csak öt esztendővel az Alapítvány szolgálatába állását követően vonja be.
II. FEJEZET
ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS TÁVOZÁSI DÍJ
1. szakasz
Öregségi nyugdíj
Öregségi nyugdíj az alkalmazott szolgálatban töltött nyugdíjra jogosító éveinek száma alapján fizetendő. A 3. cikkben meghatározottak szerint elismert minden egyes szolgálatban eltöltött év egy nyugdíjra jogosító évnek, minden teljes hónap pedig egy nyugdíjra jogosító év egytizenketted részének számít.
A szolgálatban töltött nyugdíjra jogosító évek öregségi nyugdíj kiszámításánál figyelembe vehető legnagyobb száma 35.
A 2. cikk első bekezdése értelmében a nyugdíjra jogosító szolgálat időtartamának kiszámításánál a következőket kell figyelembe venni:
a) az alkalmazottak 1982. március 9-től számítva szolgálatban, vagy katonai szolgálatban eltöltött idejét, feltéve hogy az érintett személy befizette az ilyen szolgálati időszakokra vonatkozó nyugdíjjárulék rá eső részét;
b) a nyugállományba vonuláshoz figyelembe vett időszakot, a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban, feltéve hogy a visszafizetett összegek biztosításmatematikai egyenértékét a fenti cikkben meghatározottak szerint befizették.
Amennyiben az alkalmazott az alapítványnál, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnál vagy valamely közösségi intézménynél fennálló szolgálati jogviszonyának megszűnését követően újra az alapítvány vagy valamelyik közösségi intézmény aktív alkalmazásába áll, további nyugdíjjogosultságot szerez.
Kérheti, hogy nyugdíjjogosultságának kiszámításakor az alapítványnál, az Európai Szakképzésfejlesztési Központnál vagy valamely közösségi intézménynél letöltött szolgálat teljes időtartamát vegyék figyelembe, feltéve ha évi 3,5 %-os kamatos kamattal növelt összegben visszafizet minden olyan összeget, amelyet végkielégítésként fizettek ki számára, vagy öregségi nyugdíjként kapott.
Amennyiben az öregségi nyugdíjra jogosult alkalmazott nem fizeti vissza az előző bekezdésben említett összegeket, akkor az öregségi nyugdíjára a nyugdíj folyósítása megszüntetésének napjára számított biztosítási matematikai egyenérték, valamint évi 3,5 %-os kamatos kamat számára öregségi nyugdíjként jóváírandó, ha pedig ezt halasztott nyugdíj formájában kell részére megfizetni, a kifizetés kezdeti időpontja az Alapítványnál fennálló szolgálati jogviszony megszűnése.
A nyugdíjellátások kiszámításához használt létminimum érték a D4 besorolási osztály első fizetési fokozatába tartozó alkalmazott alapilletményének felel meg.
Az öregségi nyugdíjbiztosításmatematikai egyenértéke nem lehet kevesebb annál az összegnél, amit az alkalmazott akkor kapott volna, ha a 11. cikk vonatkozott volna rá.
Amennyiben az öregségi nyugdíjnak az előző rendelkezésekkel összhangban fizetendő biztosításmatematikai egyenértéke ennél az összegnél kevesebb, az alkalmazott azt az öregségi nyugdíjat kapja, melynek biztosítási matematikai egyenértéke egyenlő az első bekezdésben meghatározott összeggel.
Az öregségi nyugdíjbiztosításmatematikai egyenértéke az alkalmazott számára felhalmozott ellátások tőkeértékét jelenti, amelyet az Európai Közösségek költségvetési hatóságai által összeállított, a 32. cikkben említett legutóbbi halálozási táblázatok figyelembevételével számítanak ki, és az alkalmazott éves kamat 3,5 %.
Az az alkalmazott, akinek szolgálati jogviszonya még 60. életévének betöltése előtt megszűnik, kérheti öregségi nyugdíjának kifizetését:
- halasszák el azt a hónapot követő naptári hónap első napjára, amikor 60. életévét betölti, vagy
- kezdjék meg, ha 50. életévét betölti. Ebben az esetben öregségi nyugdíja az alkalmazott a nyugdíjfizetés megkezdésekori életkorának megfelelően a következő táblázat szerint csökken:
Az előrehozott nyugdíjkifizetés a 60 éves korban fizethető öregségi nyugdíj arányában
| Nyugdíjba vonuláskor betöltött életkor | Együttható |
| 50 | 0,50678 |
| 51 | 0,53834 |
| 52 | 0,57266 |
| 53 | 0,61009 |
| 54 | 0,65099 |
| 55 | 0,69582 |
| 56 | 0,74508 |
| 57 | 0,79936 |
| 58 | 0,85937 |
| 59 | 0,92593 |
Az igény az öregségi nyugdíj folyósítására az alkalmazott kérelmére vagy a hivatalból kezdeményezett nyugdíjba vonulás hónapját közvetlenül követő naptári hónap első napján nyílik meg.
(1) Az az alkalmazott, aki az Alapítvánnyal létrejött szolgálati jogviszonyát azért szünteti meg, hogy olyan kormányzati szervnél, nemzeti vagy nemzetközi szervezetnél létesítsen szolgálati jogviszonyt, amely az Alapítvánnyal egyezményt írt alá, jogosult az Alapítványnál szerzett öregségi nyugdíj-jogosultságának biztosításmatematikai egyenértékét az igazgatási szerv vagy szervezet nyugdíjalapjába átvinni.
(2) Annak az alkalmazottnak, aki úgy létesít az Alapítvánnyal szolgálati jogviszonyt, hogy kormányzati szervvel, nemzeti vagy nemzetközi szervezettel, illetve vállalkozással állt szolgálatban, az alkalmazási feltételek 25. cikkében megállapított próbaidő leteltével jogában áll az Alapítvány számára megfizetni:
- annak az öregségi nyugdíj-jogosultságnak a biztosításmatematikai egyenértékét, amelyet kormányzati szervnél, nemzeti vagy nemzetközi szervezetnél, vagy vállalkozásnál szerzett, illetve
- azokat az összegeket, amelyeket a nyugdíjalap neki visszafizetett, amikor szolgálati jogviszonya a kormányzati szervnél, nemzeti vagy nemzetközi szervezetnél, illetve vállalkozásnál megszűnt.
Ebben az esetben a nyugdíj folyósításáért felelős illetékes hatóság megállapítja az alkalmazott első besoroláskori besorolási osztályát és fizetési fokozatát figyelembe véve a nyugdíjra jogosító éveinek számát, amelyeket a jelenlegi nyugdíjrendszer szerint számára jóváírnak a biztosítási matematikai egyenérték vagy a fentiek szerint visszafizetett összegek alapján.
Az első albekezdésben említett választási lehetőség azokat az alkalmazottakat is megilleti, akik az Alapítványnál 1982. március 9-e előtt létesítettek szolgálati jogviszonyt, az ezt az időpontot megelőzően eltöltött munkaidejüknek megfelelő nyugdíj-jogosultságok tekintetében. A szolgálati jogviszonyban eltöltött, nyugdíjra jogosító évek számát az illető 1982. március 9-én érvényes besorolási osztálya és fizetési fokozata szerint kell meghatározni.
(3) A (2) bekezdést kell alkalmazni arra az alkalmazottra is, akit az alkalmazási feltételek 11. cikke szerint személyes okokkal indokolt szabadsága letelte után vagy az alkalmazási feltételek 33. cikke szerint igénybe vett fizetés nélküli szabadsága letelte után állásába visszahelyeztek.
2. rész
Távozási díj
(1) Az az alkalmazott, aki még nem töltötte be a 60. életévét, és szolgálati jogviszonya nem halál vagy rokkantság miatt ér véget, és nem jogosult öregségi nyugdíjra, és a 10. cikk (1) bekezdése rendelkezései szerint sem kaphat ellátást, szolgálati jogviszonyának megszűnésekor a következőkre jogosult:
a) az alapilletményéből nyugdíjjárulék címén levont összegek értékének, valamint évi 3,5 %-os kamatos kamatnak a kifizetésére;
b) feltéve hogy a munkaszerződése nem az alkalmazási feltételek 47. cikke szerint szűnik meg, a ténylegesen szolgálatban töltött idejével arányos távozási díjra, amely minden egyes munkában eltöltött évre az utolsó, levonások nélküli alapilletményének másfél havi összegéből számítandó. A 10. cikk (2) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgálatban korábban eltöltött évek is tényleges szolgálati jogviszonynak számítanak az alkalmazottnak a 10. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban összesített nyugdíjra jogosító évek figyelembevételével;
c) az 1982. március 9-ét megelőző időszakot illetően a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban az Alapítványnak befizetett teljes összegre, az azt követő időszakra pedig a fenti összeg egyharmadára, valamint 3,5 %-os éves kamatos kamatra.
(2) A 37. cikknek megfelelően fizetett összegeket le kell vonni az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett juttatásokból.
III. FEJEZET
ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ
Az 1. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, az a 65 év alatti alkalmazott, akiről nyugdíjjogosultsága megszerzésének ideje alatt az I. mellékletben meghatározott rokkantsági bizottság elismeri, hogy tartós teljes rokkantságban szenved, és aki emiatt az Alapítványnál teljesített szolgálatát befejezi, mindaddig, amíg ez a munkaképtelenség fennáll, jogosult rokkantsági nyugdíjra az alkalmazási feltételek 41b. cikkében meghatározottak szerint.
Rokkantsági nyugdíj és öregségi nyugdíj egyidejűleg nem fizethető.
Ha a rokkantsági bizottság úgy találja, hogy az alkalmazottra a 41b. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, automatikusan nyugdíjazzák annak a hónapnak az utolsó napján, amely hónapban az igazgató felismeri, hogy tartósan képtelenné vált feladatai ellátására. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság azt a hónapot követő hó első napján nyílik meg, amely hónapban ismertté válik, hogy a szóban forgó alkalmazott tartósan képtelenné vált feladatai ellátására.
Az igazgató bármikor kérhet bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az, aki rokkantsági nyugdíjban részesül, még mindig megfelel a nyugdíjfizetés követelményeinek. Amennyiben a rokkantsági bizottság azt állapítja meg, hogy a követelmények már nem teljesülnek, a nyugdíjjogosultság megszűnik.
Ha az érintett személyt nem helyezik vissza állásába az alapítvány szolgálatában, akkor
- vagy a 11. cikkben meghatározott végkielégítést kapja, amelyet a ténylegesen letöltött szolgálati idő alapján kell kiszámítani,
- vagy, amennyiben betöltötte 50. életévét, illetve ennél idősebb, az alkalmazási feltételek 41a. cikkében és a mellékletében meghatározott öregségi nyugdíjban részesül.
Amikor egy rokkantsági nyugdíjban részesülő amennyiben a korábbi alkalmazott visszahelyeznek az Alapítványhoz, azt az időt, amely alatt rokkantsági nyugdíjban részesült, szintén beszámítják az öregségi nyugdíja kiszámításánál, anélkül, hogy járulékhátralékot kellene fizetnie.
IV. FEJEZET
TÚLÉLŐ HOZZÁTARTOZÓKNAK JÁRÓ NYUGDÍJ
Ha az alkalmazott a szolgálati ideje vagy katonai szolgálata alatt meghal, özvegye - feltéve, ha a halál bekövetkeztének időpontjában legalább egy éve házasok voltak, és figyelemmel az 1. cikk és a 21. cikk rendelkezéseire - az alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult, amely nem lehet kevesebb, mint az 5. cikkben meghatározott létminimum összege. Nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj 60 %-ánál, amelyre férje jogosult lett volna, ha szolgálati idejétől és korától függetlenül halála időpontjában ilyen nyugdíjra jogosult lett volna.
Az első bekezdésben meghatározott, a házasság időtartamára vonatkozó feltételt nem kell figyelembe venni, ha a házasságból, vagy az alkalmazott előző házasságából egy vagy több gyermek született, feltéve hogy őket az özvegy tartotta el, illetve továbbra is ő tartja el, vagy ha az alkalmazott halálát feladatai teljesítése közben szerzett betegség, rokkantság, vagy baleset eredményezte.
Abban az esetben, ha az egykori alkalmazott öregségi nyugdíjban részesült, özvegye - feltéve hogy amikor az alkalmazott befejezte az Alapítványnál végzett szolgálatát, már legalább egy éve házasok voltak, és figyelemmel a 21. cikk rendelkezéseire is - az alkalmazott halálakor érvényes öregségi nyugdíjának 60 %-ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult. A minimális özvegyi nyugdíj az alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-a, és nem lehet kevesebb az 5. cikkben meghatározott létminimumnál; az özvegyi nyugdíj összege azonban semmilyen körülmények között sem haladhatja meg azt az öregségi nyugdíjat, amelyet az elhunyt a halálakor kapott.
Az első bekezdésben meghatározott, a házasság időtartamára vonatkozó feltételt nem kell figyelembe venni, ha az alkalmazott által a szolgálati jogviszony megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy őket az özvegy tartotta el, illetve továbbra is ő tartja el.
17a. cikk
Amennyiben a korábbi alkalmazott rokkantsági nyugdíjban részesült, özvegye, feltéve hogy nyugdíjazhatóságának kezdetekor házasok voltak, és a 21. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a korábbi alkalmazott halála időpontjában fizetett rokkantsági nyugdíj összegének 60 %-ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult.
A legalacsonyabb özvegyi nyugdíj az utolsó alapilletmény 35 %-a; az özvegyi nyugdíj összege azonban semmi esetre sem haladhatja meg a rokkantsági nyugdíj összegét, amelyet a férj a halála időpontjában kapott.
Annak az egykori alkalmazottnak az özvegye, aki még 60. életévének betöltése előtt kilépett a szolgálatból, de kérelmezte, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását halasszák el az azt követő hónapra, amely hónapban 60. életévét betölti - feltéve hogy amikor az alkalmazott kilépett az Alapítvány szolgálatából, már legalább egy éve házasok voltak, és figyelemmel a 21. cikk rendelkezéseire -, annak az öregségi nyugdíjnak a 60 %-ával egyenlő özvegyi nyugdíjra jogosult, amely az elhunytnak a 60. életéve betöltésével járt volna. A minimális özvegyi nyugdíj az alkalmazott utolsó havi alapilletményének 35 %-a, az özvegyi nyugdíj összege azonban semmilyen körülmények között sem haladhatja meg azt az öregségi nyugdíjat, amelyre az alkalmazott 60. éves korában lett volna jogosult.
Az első bekezdésben meghatározott, a házasság időtartamára vonatkozó feltételt nem kell figyelembe venni, ha az alkalmazott által a szolgálati jogviszony megszűnése előtt kötött házasságból egy vagy több gyermek született, feltéve hogy őket az özvegy tartotta el, illetve továbbra is ő tartja el.
A 17., 17a. és 18. cikk alkalmazásában a házasság időtartamára vonatkozó feltételt nem kell figyelembe venni, ha annak ellenére, hogy a házasságot a tisztviselő szolgálatának megszűnését követően kötötték, az legalább öt évig tartott.
(1) Az alkalmazási feltételek 41d. cikkének (1) bekezdésében meghatározott árvasági nyugdíj az első árvára vonatkozóan az alkalmazott özvegyének járó özvegyi nyugdíj nyolctizedével egyenlő, melynél figyelmen kívül kell hagyni az e melléklet 25. cikkében meghatározott csökkentéseket.
Az özvegyi nyugdíj nem lehet kevesebb az 5. cikkben meghatározott létminimumnál, figyelemmel a 21. cikk rendelkezéseire is.
(2) Az első után következő minden további eltartott gyermekre vonatkozóan emelni kell a nyugdíjat az eltartott gyermek után járó támogatás kétszeresével egyenlő összeggel.
(3) Az ily módon kiszámított nyugdíj és támogatás teljes összegét egyenlően kell elosztani a jogosult árvák között.
Amikor egy alkalmazott özvegyet és az előző házasságából származó árvákat, vagy egyéb, az ő révén jogosult személyeket hagy maga után, a teljes nyugdíjat - amelyet oly módon számítanak, mintha az összes ilyen személyt egyetlen özvegy tartaná el - a különböző érintett személyek között olyan arányban kell felosztani, mint amilyen külön-külön járt volna a jogosultak egyes kategóriáinak, ha azokat külön kezelték volna.
Amikor egy alkalmazott különböző házasságokból származó árvákat hagy maga után, a teljes nyugdíjat - amelyet oly módon számítanak, mintha az összes gyermek ugyanabból a házasságból született volna - a különböző érintett személyek között olyan arányban kell felosztani, mint amilyen külön-külön járt volna a jogosultak egyes kategóriáinak, ha azokat külön kezelték volna.
E felosztás kiszámításánál a IV. melléklet 7. cikke értelmében a házastárs előző házasságából származó eltartott gyermek is azoknak a gyermekeknek a kategóriájába tartozik, mint amelyek az alkalmazott házasságából származnak.
A második bekezdésben szabályozott esetben a IV. melléklet 7. cikke (4) bekezdésének értelmében az eltartott felmenő ági rokonokat ugyanúgy kell kezelni, mint az eltartott gyermekeket, és a felosztás kiszámításánál a leszármazottak között kell őket figyelembe venni.
Ha az alkalmazottak, rokkantsági vagy öregségi nyugdíjra jogosult korábbi alkalmazottak, vagy olyan korábbi alkalmazott, aki 60 éves életkorának betöltése előtt hagyta el a szervezetet és kérelmére öregségi nyugdíját a 60. életévének betöltését követő naptári hónap első napjáig felfüggesztették, holléte több mint egy éven át ismeretlen, a szóban forgó személy házastársa vagy az eltartottjainak minősülő személyek ideiglenesen túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülhetnek, ha arra ezen alkalmazási feltételek szerint jogosultak lennének.
Az első bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a személyekre, akik túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülő vagy arra jogosult személy eltartottjának számítanak abban az esetben, ha e személy tartózkodási helye több mint egy éven át ismeretlen.
Az első és második bekezdés szerinti ideiglenes nyugdíj akkor változtatható végleges nyugdíjjá, amikor az alkalmazott vagy nyugdíjas halála kellő bizonyítást nyer, vagy a szóban forgó személyt törvény szerint eltűntnek, halotttnak nyilvánítják.
Az igény a túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjra az alkalmazott halálát követő naptári hónap első napjával nyílik meg. Ahol azonban az alkalmazási feltételek 36. cikkében meghatározott kifizetés történik az alkalmazott vagy a nyugdíjban részesülő korábbi alkalmazott halálakor, ez az igény a haláleset bekövetkezte utáni negyedik hónap első napján nyílik meg.
A jogosultság a túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjra annak a naptári hónapnak a végén szűnik meg, amelyikben a nyugdíjra jogosult személy meghal, vagy már nem felel meg a nyugdíjfizetés feltételeinek.
Ha az elhunyt alkalmazott és a túlélő házastársa közötti korkülönbségből kivonva a házasságban együtt töltött időtartam meghaladja a 10 évet, az előző rendelkezésekkel összhangban számított túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjat a különbség teljes évei szerint az alábbiak szerint kell csökkenteni:
- 1 %-kal, ha a különbség 10 és 20 év között van,
- 2 %-kal, ha a különbség 20 és 25 év között van, a 25. évet nem beleszámítva,
- 3 %-kal, ha a különbség 25 és 30 év között van, a 30. évet nem beleszámítva,
- 4 %-kal, ha a különbség 30 és 35 év között van, a 35. évet nem beleszámítva,
- 5 %-kal, ha a különbség 35 év fölött van.
Az özvegy jogosultsága a túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíjra megszűnik, ha újra házasságot köt. Éves özvegyi nyugdíjának kétszeresével megegyező összegű tőkeösszeg azonnali kifizetésére jogosult, feltéve, ha az alkalmazási feltételek 41d. cikke (2) bekezdésének második bekezdését nem kell alkalmazni.
Az alkalmazott vagy korábbi alkalmazott elvált felesége a volt férj halála esetén az e fejezetben meghatározottak szerint túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, feltéve hogy bizonyítani tudja, hogy volt férje halálakor bírósági végzés alapján vagy a közte és volt férje között létrejött megegyezés alapján saját jogán tartásdíjra jogosult.
A túlélő hozzátartozói nyugdíj összege azonban nem haladhatja meg a volt férj halála időpontjában fizetett tartásdíj összegét, amely összeget az alkalmazási feltételek 41g. cikkével összhangban kiigazítottak.
Az elvált feleség jogosultsága megszűnik, ha volt férje halála előtt ismét férjhez megy. Amennyiben volt férje halála után megy ismét férjhez, a 26. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha az alkalmazott elhalálozásakor egynél több elvált feleséget, vagy egy vagy több elvált feleséget és egy özvegyet hagy hátra, akik túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak, a nyugdíjat a házasságok időtartamának arányában kell felosztani közöttük. A 27. cikk második és harmadik bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha a nyugdíjra jogosult személyek bármelyike meghal, vagy lemond a részéről, a része hozzáadódik a többi jogosult részéhez, kivéve ha az alkalmazási feltételek 41d. cikkének (2) bekezdése szerint árvasági jogok is felmerülnek.
A korkülönbség miatti csökkentések - a 25. cikkben meghatározottak szerint - külön alkalmazandók az e cikkel összhangban felosztott nyugdíjakra vonatkozóan.
Ha a 35. cikk szerint az elvált feleség nyugdíjjogosultsága megszűnik, a teljes nyugdíj az özvegynek fizetendő, feltéve ha az alkalmazási feltételek 41d. cikkének (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
V. FEJEZET
AZ ELLÁTÓRENDSZER FINANSZÍROZÁSA
Az illetményből minden esetben le kell vonni az alkalmazási feltételek 41a. és 41h. cikkében és az e mellékletében meghatározott nyugdíjbiztosítási járulékokat.
A megfelelően levont járulékok nem követelhetők vissza. A jogosulatlanul levont járulékok nem jogosítanak nyugdíjra; ezeket kamat nélkül vissza kell fizetni az alkalmazott vagy az ő révén jogosultak kérelmére.
Az e mellékletben meghatározott biztosítási matematikai értékek kiszámításánál az Európai Közösségek költségvetési hatóságai által a Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata VIII. melléklete 39. cikkének megfelelően elfogadott halálozási és rokkantsági táblázatokat és a becsült illetménynövekedéseket használják.
6. SZAKASZ
AZ ALKALMAZOTTAK KÖVETELÉSEINEK RENDEZÉSE
Az Alapítvány igazgatója hatáskörének átruházása után az alkalmazási feltételek 41h. cikkében említett közigazgatási hatóság a felelős a nyugdíjba vonulással, rokkantsággal, túlélő hozzátartozóknak járó és a távozási díjjal kapcsolatos követelések rendezésével kapcsolatban. Az ellátások nyújtásáról szóló határozattal egy időben részletes, a számításokat tartalmazó ismertetést kell adni az alkalmazottnak, vagy az ő általa jogosultaknak, valamint az Alapítványnak.
Öregségi vagy rokkantsági nyugdíj nem fizethető az Alapítvány vagy az Európai Közösségek egyik intézménye által fizetendő illetménnyel egyidejűleg.
Öregségi, rokkantsági, vagy túlélő hozzátartozóknak járó nyugdíj fizetése nem jogosít fel külföldi munkavégzési támogatásra.
A nyugdíj összege bármikor újraszámítható, ha bármilyen hibát vagy mulasztást állapítanak meg.
A nyugdíj módosítható vagy visszavonható, ha a nyugdíjat az alkalmazási feltételek és e melléklet rendelkezéseivel ellentétes módon nyújtják.
Ha egy alkalmazott meghal, és az ő általa jogosultak a halál időpontjától számított egy éven belül nem nyújtják be nyugdíjra vonatkozó kérelmüket, elveszítik jogosultságukat, kivéve a vis maior megfelelően bizonyított esetét.
Az alkalmazottnak vagy az ő révén jogosultaknak, akiket az ellátórendszer keretén belül ellátás illet meg, minden a jogosultságra vonatkozó írásos bizonyítékot be kell nyújtaniuk, amelyeket kérhetnek tőlük, valamint tájékoztatniuk kell az alkalmazási feltételek 41h. cikkében említett közigazgatási hatóságot minden, a jogosultságot esetlegesen érintő tényről.
Az Európai Közösségek Bizottsága által megállapítandó feltételek szerint az alkalmazottak kérhetik az Alapítványt olyan befizetések megtételére, amelyek szükségesek a nyugdíjjogosultság alapításához vagy fenntartásához a származási országaikban.
Ezek a befizetések nem haladhatják meg az alapilletmény 13,5 %-át, és az Alapítvány költségvetését terhelik.
VII. FEJEZET
AZ ELLÁTÁSOK KIFIZETÉSE
Az ellátórendszer szerinti ellátásokat havonta utólag kell kifizetni.
Az ellátásokat az Európai Közösségek Bizottsága fizeti ki az Európai Közösségek általános költségvetésének terhére.
A kedvezményezettek megválaszthatják, hogy származási országuk, tartózkodási országuk, vagy az Alapítvány székhelye szerinti ország pénznemében fizessék-e ki nyugdíjukat; választásuk legalább két évig hatályos marad.
Minden olyan összeget, amelyet az alkalmazottnak kell az Alapítványnak befizetni abban az időpontban, amikor az ellátórendszer szerint ellátás fizetendő, le kell vonni az ellátások összegéből, vagy az általa jogosultak számára fizetendő ellátásokból. A levonásokat több hónapra el lehet osztani.
Ha egy alkalmazott rokkantságát vagy halálát harmadik fél okozza, az alkalmazott vagy az ő révén jogosultak kereseti jogai a harmadik féllel szemben az Európai Közösségekre szállnak át az ellátórendszer szerinti kötelezettségek korlátain belül.
VII. MELLÉKLET
RÉSZMUNKAIDŐ
A 29a. cikkben említett engedély az alkalmazott kérelmére legfeljebb egy évre bocsátható ki.
Az engedély azonban változatlan feltételek mellett megújítható. Az érintett alkalmazott legalább egy hónappal az engedély lejárta előtt kérelmezi az engedély megújítását.
Amennyiben a 29a. cikkben említett engedély megadásának alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn, az igazgató egy hónapos felmondással az engedély lejárta előtt is visszavonhatja az engedélyt.
Hasonlóképpen, az igazgató az érintett alkalmazott kérelmére is visszavonhatja az engedélyt annak lejárta előtt.
Részmunkaidőre szóló engedélyének időtartama alatt az alkalmazott a javadalmazása 50 %-ára jogosult. Továbbra is kapja azonban az eltartott gyermekek után járó támogatás és az oktatási támogatás teljes összegét.
Az említett időszak alatt más fizetett tevékenységet nem vállalhat.
A betegségbiztosítási rendszer és a nyugdíjrendszer számára fizetendő járulékokat a teljes alapilletmény alapján kell kiszámítani.
( 1 ) HL L 139., 1975.5.30., 1. o.
( 2 ) HL L 56., 1968.3.4., 8. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31976R1860 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31976R1860&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01976R1860-19870315 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01976R1860-19870315&locale=hu