A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21722/2007/9. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 655. §]

Pfv.II.21.722/2007/9.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ügyvéd által képviselt felperesnek ügyvéd által képviselt I. r. és ügyvéd által képviselt II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Paksi Városi Bíróságon 4.P.20.681/2005. számon megindított és másodfokon a Tolna Megyei Bíróság 1.Pf.20.160/2007/3. számú ítéletével befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az I.r. alperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A 2005. július 29-én elhunyt S. J. örökhagyó és az I. r. alperes 1992-ben létesítettek élettársi kapcsolatot, e kapcsolatukból született a II. r. alperes. Az örökhagyónak korábbi élettársi kapcsolatából két gyermeke származik, egyikük a felperes. 2004. januárjában állapították meg az örökhagyó rákbetegségét és ettől kezdődően orvosi kezelés alatt állt. 2005. februárjában került megállapításra, hogy betegségében már agyi áttétel is keletkezett.

Az örökhagyó 2004-2005. telén ügyvédet keresett fel azzal a szándékkal, hogy végintézkedést készítsen, amelynek alapján a kiskorú II. r. alperes örököl. A kapott tájékoztatás alapján 2005. február 26-án, ügyvédi közreműködéssel az I-II. r. alperesekkel öröklési szerződést kötött, azt azonban a gyámhatóság nem hagyta jóvá, mert a szerződést a kiskorú helyett az I. r. alperes írta alá. A kiskorú részére a gyámhatóság ezt követően eseti gondnokot rendelt ki, és a felek 2005. május 26-án újabb öröklési szerződést kötöttek. A szerződésben a felperes ingatlan illetőségének öröklése ellenében az alperesek egyetemlegesen kötelezték magukat arra, hogy az örökhagyó haláláig havi 5.000 forint életjáradékot fizetnek 2005. február 26-tól, előre esedékesen azzal, hogy az egyik örökös elhunyta esetén a teljesítés a másik örököst terheli. Ez esetben az ingatlanilletőség tulajdonjoga is kizárólag őt illeti. Kötelezettséget vállaltak az örökhagyó szükség szerinti ápolására, orvosi felügyelete, kórházi kezelése biztosítására és illő eltemettetésére.

A peradatok szerint az I. r. alperes 2005. februárjától havi 5.000 forintot átadott az örökhagyónak, továbbá a szerződésben rögzítetten túl is gondoskodott az örökhagyóról.

Az örökhagyó utáni hagyatéki eljárásban eljárt közjegyző 4413.Kjő.272/2005/6. számú végzésével az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal az I-II. r. alperes részére adta át.

A felperes keresetében az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását több okból kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperesek részéről hiányzott a szerződési akarat, ezért a szerződés nem jött létre, az színlelt volt, tartalmilag érvénytelen, mert hiányzott az öröklési szerződés létrejöttéhez szükséges életjáradék vagy tartás szolgáltatása és a szerződés a jóerkölcsbe is ütközik.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest elsőfokú perköltség fizetésére kötelezte.

A bíróság a kereset elutasítását azzal indokolta, hogy az örökhagyónak szüksége volt az I. r. alperes által fizetett járadékra, amellyel ápolásának költségeit kipótolta. Tisztában volt gyógyíthatatlan betegségével és azzal, hogy betegsége egyre súlyosbodik, és gondozása más módon nem volt biztosítható. A szerződéskötéskor olyan gyógyszert nem szedett, amely belátási képességét befolyásolta volna. Nem az örökhagyón múlott a korábbi szerződés érvénytelensége, az érvényes öröklési szerződés megkötése után még több hónapig élt, a szerződés megkötésekor nem lehetett számítani arra, hogy halála gyorsan bekövetkezik. A II. r. alperesnek, mint szerződéses örökösenk, személyes nyilatkozatára nem volt szükség, mert nevében törvényes képviselője is eljárhatott.

Az alperesek fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az örökhagyó és az alperesek által 2005. május 26-án P-n megkötött öröklési szerződés a peres felek egymás közti viszonyában érvénytelen. Mellőzte a felperes perköltségben való marasztalását és az alpereseket 60.000 forint együttes első és másodfokú perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy a le nem rótt mindkét fokú eljárási illetéket az állam viseli.

A másodfokú ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján téves jogi következtetésre jutott. Kiemelte, hogy az örökhagyó szándéka az volt, hogy a II. r. alperesen kívül törvényes örököseit az öröklésből kirekessze, nem pedig az, hogy szerződési szolgáltatásokat a szerződéses örökösök számára teljesítsenek. Az ilyen céllal készült szerződés színlelt szerződésnek minősül.

Kiemelte továbbá, hogy a peradatok alapján az is kétségtelen, hogy a szerződés megkötésére olyan időpontban került sor, amikor az örökhagyó, de az I. r. alperes előtt is nyilvánvaló volt az örökhagyó gyógyíthatatlan betegsége és halálának közeli bekövetkeztével számolni kellett. Az öröklési szerződés ezért a Ptk. 200. § (2) bekezdés rendelkezései alapján is érvénytelen.

Kifejtette, hogy a bírói gyakorlat szerint élettársak csak akkor köthetnek tartási jellegű szerződést egymással, ha a tartási szolgáltatásokat vállaló élettársnak olyan elkülönített vagyona van, amelyből azt biztosítani tudja. Ha azt a saját vagyonából részben sem képes biztosítani, és az általa vállalt gondozás nem haladja meg az élettársi jogviszony tartalmát jelentő szolgáltatások kereteit, a szerződés a jóerkölcsbe ütközés miatt szintén érvénytelen. Az adott esetben ilyen jellegű szolgáltatásokról volt szó, és az is nyilvánvaló, hogy a kiskorú szerződéses örökös az egyetemlegesen vállalt szolgáltatások teljesítésére képtelen volt, ezért a másodfokú bíróság a szerződés relatív érvénytelenségét mindhárom jogcímen megállapította.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása az I. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.