A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20101/2008/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 118. §] Bírók: Czukorné dr. Farsang Judit, Szabó Klára, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.101/2008/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Németh Szilárd ügyvéd (1113 Budapest, Villányi út 38.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Jávor Ervin ügyvéd (1117 Budapest, Kőrösi J. u. 10., fsz. 1.) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, a Horváth Péter Pál Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Kossuth tér 13., fsz. 3., ügyintéző dr. Horváth Péter Pál ügyvéd) által képviselt III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű, valamint a Mezei Ügyvédi Iroda (1237 Budapest, Köves út 190., ügyintéző dr. Mezei Julianna ügyvéd) által képviselt IV. rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Fővárosi Bíróság 2007. június 12. napján kelt 38. sorszámú végzéssel kijavított 7.ÓP.20.144/2006/35. számú ítélete ellen a felperes által 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alpereseket, tűrjék, hogy a budapesti ingatlanra a felperes 1/1 arányú tulajdonjogát a IV. rendű alperes 1/1 arányban bejegyzett tulajdonjoga egyidejű törlése mellett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Megkeresni rendeli a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatalt, hogy jelen ítélet alapján a fenti ingatlanra a IV. rendű alperes javára bejegyzett 1/1 arányú tulajdonjogot - II.rendű alperes neve II. rendű (adatok, II. rendű alperes címe) és a III. rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperes közbülső jogszerzésére való utalás egyidejű törlésével - törölje és felperes neve (adatok, felperes címe alatti lakos) felperes 1/1 arányú tulajdonjogát vétel jogcímén jegyezze be.

A felperest a terhére megállapított elsőfokú perköltség térítése alól mentesíti és a II-IV. rendű alpereseket kötelezi, hogy fizessenek meg 15 nap alatt a felperesnek 720.000 (hétszázhúszezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget és térítsenek meg az államnak külön felhívásra 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint feljegyzett kereseti és 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében a Ptk. 234. §-a alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a budapesti ingatlanra az I. és II. rendű alperesek által 2001. december 18-án kelt adásvételi szerződés semmis. Kérte továbbá a II. és a III. rendű alperesek által 2005. február 1. napján, valamint a III. és a IV. rendű alperes által 2006. január 13-án kelt adásvételi szerződés semmisségének megállapítását és az általa 1994. november 11. napján az I. rendű alperessel kötött érvényes adásvételi szerződés alapján tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 117. §-ának (4) bekezdése alapján is tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére kell, hogy sor kerüljön, mert ő volt az, aki a jogcím alapján elsőnek birtokba lépett. Az I. rendű alperestől perköltséget nem igényelt, II., III. és IV. rendű alpereseket egyetemlegesen kérte perköltség megfizetésére kötelezni.

Álláspontja szerint 1994. november 11. napján a felperessel a perbeli ingatlanra érvényes adásvételi szerződést kötött, a vételárat kifizette, de tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem került sor. Az I. és II. rendű alperesek vonatkozásában arra hivatkozott, hogy közöttük adásvételi szerződés nem jött létre, mert a büntetőeljárás során kiderült, az I. rendű alperest megtévesztették, míg a II. rendű alperes elismerte, hogy az adásvételi szerződést nem ő írta alá. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés egyébként a kötelező alakiságok hiányában a Ptk. 217. §-a alapján is semmis. A II. és III. rendű, valamint a III. és IV. rendű alperesek vonatkozásában az volt az álláspontja, hogy tulajdonjog hiányában az eladók a vevőkre tulajdonjogot nem ruházhattak át. A III. rendű alperes esetében állította, hogy rosszhiszeműen járt el az ingatlan megvásárlása során, mert tudomása volt arról, hogy a II. rendű alperes a bejegyzés ellenére érvényes jogcímmel nem rendelkezik. A III. és IV. rendű alperesek vonatkozásában a IV. rendű alperes rosszhiszeműségét valószínűsítette, egyebekben pedig arra hivatkozott, hogy a IV. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzése a perfeljegyzéstől függő hatályú.

Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset teljesítését nem ellenezte.

A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Álláspontja szerint a felperes adásvételi szerződése alakilag hibás, mert azt a haszonélvező nem írta alá és az elhunyt haszonélvező halotti anyakönyvi kivonatát sem csatolták, ezért szerződése bejegyzésre alkalmatlan. Hivatkozott arra is, hogy a felperes tulajdonjogát nem jegyezték be, ezért a Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése az ő igényére nem alkalmazható, tehát nem tulajdoni igényt, hanem csak kötelmi igényt érvényesít, amely kötelmi igény elévült. Az elévült követelés a Ptk. 325. §-áának (1) bekezdésére figyelemmel bírósági úton nem érvényesíthető. Mivel a felperesnek nincs érvényes bejegyzési igénye, ezért a szerződés semmisségének megállapítására irányuló kereseti kérelem vonatkozásában hiányzik a perindítási jogosultsága, ennek hiányában ugyanis nincs jogi érdekeltsége a szerződések semmisségének megállapítására.

A III. rendű alperes a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Álláspontja szerint a felperes szerződése alaki okból érvénytelen, mert azt a haszonélvező nem írta alá. A Ptk. 117. §-a erre figyelemmel nem alkalmazható, mert a felperesnek nincs bejegyezhető szerződése. A tulajdonjog bejegyzési igénnyel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható, bár van olyan bírói gyakorlat, amely szerint a birtoklás a kötelmi igény érvényesíthetőségének elévülését megszakítja, de ezt csak annak a javára lehet alkalmazni, akinek bejegyzésre alkalmas szerződése van. Álláspontja az volt, hogy a III. rendű alperes jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva és ellenérték fejében vásárolt, ezért a felperesnek a III. rendű alperessel szemben nincs törlési per indítására jogosultsága. A felperes ugyanis 2005 júliusában szerzett a III. rendű alperes tulajdonjogáról tudomást, de a pert csak 2006. január 12-én indította meg.

A IV. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, perköltséget igényelt. Arra hivatkozott, hogy a felperes és az I. rendű alperes által kötött szerződés alakilag hibás, bejegyzésre nem alkalmas. E körben a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése alapján annak semmisségére hivatkozott. A Ptk. 234. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatosan az volt az álláspontja, hogy semmisségre csak az elévülési időn belül lehet hivatkozni, dologi jogi igény hiányában viszont a felperesnek csak kötelmi jogi igénye van, amely elévült. Álláspontja szerint a IV. rendű alperessel szemben az igény azért sem érvényesíthető, mert a IV. rendű alperes az ingatlan tulajdonjogát a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdése alapján megszerezte abban az esetben is, ha az eladó nem volt tulajdonos, a IV. rendű alperes ugyanis kereskedelmi forgalomban vásárolta meg az ingatlant, így tulajdonjogot szerzett a III. rendű alperestől akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát nem tudta átruházni.