A Fővárosi Törvényszék P.23274/2013/61. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 86. §, 164. §, 206. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 348. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 244. §] Bíró: Farkas Antónia

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2013/61

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Varga István (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek,-

a dr. Keszthelyi Oszkár Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe eljáró ügyvéd: dr. Fetter Gábor) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) a l p e r e s

ellen

kártérítés megfizetése i ránt indított perében - amely perbe

a Csuka és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. eljáró ügyvéd: Alperesi beavatkozó) által képviselt

alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe.)

az alperes pernyertessége érdekében b e a v a t k o z o t t - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 100.000,- (százezer) Ft + ÁFA, az alperesi beavatkozó részére pedig 50.000,- (ötvenezer) Ft + ÁFA perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) Ft eljárási illetéket a felperes köteles az államnak - külön felhívásra - megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell 4 példányban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Indokolás

A felperesnél 2003-ban baloldali dermoid cysta eltávolítása, 2007 januárjában laparotomiából végzett cystectomia ovarii, majd 2007 októberében hysteroscopia, septum resectio és laparoscoppal többrekeszes cysta eltávolítása történt. A felperes 1998 és 2009 között több alkalommal járt kezelésen savtúltengéssel és bélgyulladásra utaló panaszokkal 1-es személy szakorvosnál. A felperes már 2009 előtt pszichiátriai gondozás alatt állt.

A felperes a perbeli eset kapcsán 2009. február 16-án került felvételre az alperesi kórházba a jobb petefészek ultrahanggal igazolt elváltozása miatt. Laparoscopos műtét elvégzését tervezték az ultrahangon látott elváltozás jellegének a tisztázása és annak lehetőség szerinti műtéti megoldása céljából. A műtét során az elváltozásból mintát vettek és úgynevezett fagyasztásos technikával szövettani vizsgálatot végeztek, majd a műtétet a szövettani eredmény ismeretében fejezték be. A szövettani vizsgálat alapján a petefészek jóindulatú daganatos elváltozását diagnosztizálták, úgynevezett struma ovariit.

A felperest február 18-án gyógyuló sebbel, láztalanul bocsátották otthonába. A fiatal nőnek hazabocsátása után fájdalmai voltak és véres volt a vizelete.

2009. február 24-én mentő szállította vissza a felperest a kórházba erős alhasi fájdalmak miatt. A felperesnél a 2009. február 17-i műtét szövődményeként bélsérülés következett be, amelynek folytán hashártyagyulladás jött létre. 2009. február 24-én sürgősséggel műtétet végeztek a felperesnél, a kialakult gyulladás miatt a vékonybelet a hasfalra kivezették, ezáltal a széklet átmenetileg a hasfalra felhelyezett székletgyűjtő zsákba ürült. Az elvégzett műtét során igazolódott a bélsérülés és a hashártyagyulladás, továbbá felvetette a féregnyúlvány gyulladás lehetőségét is, amelyet azonban a szövettani vizsgálat kizárt. A bélcsatorna folytonosságának helyreállítását a felperesnél 2009. április 14-én végezték el.

A szövődményként kialakult bélsérüléssel összefüggésben a felperes hasfalán műtéti heg keletkezett, más maradandó elváltozás nem alakult ki.

A felperesnek 2014-ben gyermeke született lombik program keretében.

Ilyen előzmények után indított a felperes keresetet. Állította, hogy a primer műtét során nem az elvárható gondossággal és az orvosi, etikai szabályok betartásával jártak el az alperesi orvosok tekintettel arra, hogy a műtétet követő egy hétre olyan súlyos bélgyulladás alakult ki nála, amely ismételt műtéti beavatkozást tett szükségessé, amelyet hosszas mentális és fizikai szenvedés követett. Hivatkozott arra, hogy amennyiben az első műtéti beavatkozás során nem történik műhiba, nem alakult volna ki olyan erős gyulladás és bélperforáció, amely a rendkívüli fájdalommal és szenvedéssel járó második műtéthez vezetett. A felperes állította azt is, hogy a fájdalmak enyhítéséhez nem a megfelelő eszközöket és eljárásokat választotta az alperes, és ezzel aránytalan és indokolatlan fájdalmat és költséget okozott neki. Előadta, hogy a műtét óta folyamatos bélproblémákkal küzd és pajzsmirigy-alulműködése is lett, valamint a hajminősége is romlott. Utalt arra is, hogy a hasán keresztbe-hosszába 27 cm hosszúságú vágások éktelenkednek, amely gátlásossá tette és a házaséletére is nagyban rányomta a bélyegét. A felperes előadta azt is hogy az alperesi beavatkozás következtében autoimmun betegsége is keletkezett. Mindezek alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogsértést követett el és a műtétei, kezelései során megsértette a testi épséghez és egészséghez fűződő jogait. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 40.000.000,- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy a beavatkozást megelőzően a felperes 2009. február 16-án teljes körű orvosi felvilágosításban részesült, a beavatkozás elvégzéséhez hozzájárult, a műtét során előforduló szövődményekről a szükséges tájékoztatást megkapta, a tájékoztató és beleegyező nyilatkozatot aláírta. Hivatkozott arra, hogy a tájékoztatón szerepelt a bélsérülés, mint a műtét kapcsán előforduló lehetséges szövődmény is, valamint ennek a következményei. Állította, hogy a szövődmény kialakulásában az alperesi intézményt jogellenesség és felróhatóság nem terhelte. Hivatkozott arra, hogy a bélsérülés mint szövődmény a laparoscopos beavatkozás rendes műtéti kockázata. Előadta, hogy a laparoscopia során electrocoagulatio történhet, ezáltal a manipulálás környezetében fellépő hőshatás után is kialakulhat a perforáció akár a beavatkozás eltelte után több nappal is. Előadta továbbá azt is, hogy a stressz, illetve az összenövések okozta vérellátási zavar következtében lokális elhalás miatt is létrejöhetett a bélfal sérülés. Állította, hogy a bélsérülés a lehető legnagyobb körültekintés és gondosság mellett is kialakulhatott. Hivatkozott arra is, hogy az alperesi intézmény a szakma szabályainak megfelelően a szövődmény jelentkezését követően is a lehető legnagyobb gondossággal és körültekintéssel járt el. Mivel a felperes állapota 2009. február 24-én nem javult, a CT vizsgálat pedig felvetette a bélsérülés lehetőségét, emiatt még aznap este laparoscopiát végeztek a felperesen, majd ezt követően laparotomiát. Előadta, hogy ezen vizsgálat során az ileocoecalis átmenettől aboralisan kb. 40 cm-re kb. 1 cm-es nagyságú lyukat találtak, ezért - figyelemmel a diffúz peritonitisre - a vékonybél resectiotól elálltak a kockázat miatt és a terminalis ileumot a hasfalra kivezetve ileostomát képeztek a sérült bélszakasszal.