A Budai Központi Kerületi Bíróság P.30139/2016/76. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 579. §] Bíró: Bálintné dr. Szegedi Noémi

Budai Központi Kerületi Bíróság

3.P.XI.30.139/2016/76.

A Budai Központi Kerületi Bíróság

a dr. Fekete Tamás ügyvéd (1136 Budapest, Hollán Ernő u. 4.) által képviselt

... ((ingatlan1) emelet alatti lakos) felperesnek

az elektronikus úton kapcsolatot tartó

Nochta és Társai Ügyvédi Iroda (7621 Pécs, Perczel u. 11., ügyintéző: dr. Mohai Máté ügyvéd) által képviselt

... ((ingatlan2) szám alatti lakos) alperes ellen

házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T E T :

A bíróság az alperesnek arra irányuló viszontkeresetét, hogy állapítsa meg, hogy

- a felperessel Budapesten, 2007. december 21. napján megkötött "Házassági vagyonjogi szerződés" és

- a ... közjegyző által ... ügyszám alatt írásba foglalt és a közjegyző előtt Budapesten, 2009. szeptember 17. napján kelt és a felperessel kötött egyezség

érvénytelen, elutasítja.

A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budai Központi Kerületi Bíróságon kell a Fővárosi Törvényszékhez címezve 3 példányban benyújtani, illetve az elektronikus úton kapcsolatot tartó félnek elektronikus úton előterjeszteni.

Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a részítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt közösen kérik.

I N D O K O L Á S

A bíróság által megállapított tényállás:

A Budai Központi Kerületi Bíróság a peres felek házasságát a ... számú ítéletével bontotta fel. A peres felek házassága a felperes részéről az első, az alperes részéről a második házasság volt. Az alperes életközössége az első házastársával 2001. október 15. napján szűnt meg. A felperes az alperessel való kapcsolatának megkezdését megelőzően ...-val élt élettársi kapcsolatban. ...-val vásárolták meg 2003 novemberében az (ingatlan3) szám alatti ingatlant, mely így a felperes és ... 1/2-1/2 arányú tulajdonába került. Adóstársként hitelt vettek fel a Kereskedelmi és Hitelbanktól 10.320.000,- forint összegben, valamint 400.000,- forint állami támogatást is igénybe vettek.

A peres felek 2004. év végén, 2005. év elején ismerkedtek meg egymással és az életközösségük 2005 első negyedévében kezdődött. A felperes ... tulajdoni hányadát 2005 márciusában váltotta magához. Az ingatlant terhelő hitel és állami támogatás változatlanul fennmaradt az ingatlanon.

A peres felek 2005 decemberében nézték ki a Bavária 37-es vitorláshajót és azt 2006 februárjában vásárolták meg 105443 euróért. A vitorlás tulajdonjogát a felperes szerezte meg a hajólajstrom tanúsága szerint.

2006 áprilisában az alperes első házastársa, ... az alperest terhelő gyermektartásdíj tekintetében végrehajtási eljárást kezdeményezett az alperessel szemben. Az alperest az első házasságából született ... és ... utónevű gyermekei tartására gyermekenként 45.000-45.000,- forint tartásdíj fizetési kötelezettség terhelte. A bírósági letiltó végzés kiállításakor a hátralék 200.000,- forint volt a letiltó végzés szerint, mely összegű hátralék a későbbiekben mellőzésre került a ... Megyei Bíróság ... számú végzésének értelmében.

A (ingatlan2) szám alatti lakás szerződése 2006. szeptember 19-én kelt és 15.000.000,- forint volt a vételár, amelyből 2006. augusztus 18-án 3.500.000,- forint vételár előleg került kifizetésre, a szerződés aláírásakor pedig a hátralék 11.500.000,- forint került készpénzben kifizetésre. Az ingatlan-nyilvántartás szerint az ingatlan a felperes 1/1 arányú tulajdonába került. A peres felek azt követően, hogy a felperes megszerezte az (ingatlan2) szám alatti ingatlan tulajdonjogát is, a két ingatlant összenyitották, felújították és egy egységes lakásként kezelve éltek abban az életközösség megszűnéséig, amikor is a felperes a két ingatlant fizikálisan szétválasztotta.

A peres felek 2006. december 16. napján házasságot kötöttek egymással.

2007. január 25. napján született meg az alperes és ... közötti házastársi vagyonközösség megosztása iránti perben az elsőfokú ítélet. A ...-i Városi Bíróság a ... számú ítélete értelmében ... tulajdonába került 5.847.500,- forint értékű ingóság, az alperes tulajdonába került 48.440.460,- forint értékű ingóság és az alperest ...-val szemben 21.296.480,- forint értékkiegyenlítés megfizetése iránti kötelezettség terhelte. Az elsőfokú ítélet szerint az alperes tulajdonába kerültek bútorok, dísztárgyak, szőnyegek, 35.700.000,- forint készpénz és 11.522.460,- forint üzletrész gazdasági társaságbeli részesedés. Az ítélet ellen mind a két peres fél fellebbezett. Az alperes a perben azt állította a másodfokú ítélet indokolásának tartalma szerint, hogy kb. 17.000.000,- forint összegű készpénz maradt a birtokában az életközösség megszűnését követően. Az üzletrész értékét pedig 7.500.000,- forintra kérte leszállítani.

A felperes 2007. március 5. napján ...-ral, ...-sal az ... Kft.-vel, valamint ... magánszeméllyel szindikátusi megállapodást kötött a .., külterület, ... és a ..., külterület ... hrsz. alatt felvett ingatlanokkal összefüggésben. A szindikátusi szerződés részeként a felperes 11.667.000,- forintot bocsátott rendelkezésre.

A peres felek gyermeke (gyermek) ... napján született meg. 2007 májusa és 2010 októbere között a felperes tgyáson, gyeden és gyesen volt, ugyanakkor megbízási jogviszony keretében jövedelemre is szert tett.

A peres felek egymással 2007. december 21. napján házassági vagyonjogi szerződést kötöttek. A házassági vagyonjogi szerződésükben a felperes különvagyonaként rögzítették a ... kerület, belterület, ... hrsz. alatt nyilvántartott (ingatlan3) szám alatti ingatlant, a ... kerület, belterület, ... alatt nyilvántartott, természetben (ingatlan2) szám alatti ingatlant, az ... forgalmi rendszámú ... 560 típusú lakókocsit, a ... lajstromszámú ... Cruiser típusú hajót. Az alperes különvagyonaként egyetlen egy vagyontárgy sem került a szerződésben rögzítésre. A szerződés rögzíti, hogy a házassági életközösség fennállta előtt és alatt is minden szerzeményük, jövedelmük különvagyonnak minősül, kivéve a gyermekeik használatára vásárolt vagyontárgyakat. A felek megállapodtak abban, hogy a különvagyonuk fenntartását különvagyonukból biztosítják, a különvagyon haszna és annak vesztesége is a különvagyon része. Rögzítették, hogy a különvagyonukba tartozó vagyontárgyaik tekintetében egymás beleegyezése nélkül is köthetnek ügyletet, valamint azt is, hogy az életközösség fennállta mellett szerzett vagyonuk az életközösség fennállta alatt is megőrzi különvagyoni jellegét, a különvagyon hozadéka szintén különvagyon marad és megállapodásuk szerint a vagyonmegosztás az életközösség megszűnésekor érvényes forgalmi értéket figyelembe véve történik. A szerződés nem tartalmazza felperes tulajdonában levő ..., belterület, ... hrsz. alatt felvett beépítetlen terület megnevezésű ingatlant, az alperes házastársi közös vagyon megosztásából származó, tulajdonában levő üzletrészt, készpénzt, ingóságokat és a ... külterület ... alatt felvett szántó megnevezésű ingatlant.