62004TO0445[1]

Az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács) 2005. február 28-i végzése. Energy Technologies ET SA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). Közösségi védjegy - Ügyvédi képviselet - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság. T-445/04. sz. ügy

T-445/04. sz. ügy

Energy Technologies ET SA

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

"Közösségi védjegy - Ügyvédi képviselet - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság"

A végzés összefoglalása

Eljárás - Keresetlevél - Alaki követelmények - Ügyvédi aláírás - Nem ügyvéd jogi képviselő által képviselt felperes - Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, negyedik bekezdés)

A Bíróság alapokmánya 19. cikkének negyedik bekezdéséből - amely ezen alapokmány 53. cikke értelmében az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra is alkalmazandó - világosan következik, hogy két együttes feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valamely személy a tagállamokon és közösségi intézményeken kívüli feleket a közösségi bíróságok előtt érvényesen képviselhesse, mégpedig, hogy ügyvéd legyen, és hogy valamely tagállam vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam bírósága előtt jogosult legyen eljárni. Ezen követelmények olyan lényeges alaki szabályoknak minősülnek, amelyek be nem tartása a kereset elfogadhatatlanságához vezet.

Ennélfogva elfogadhatatlan az a kereset, amelyet nem privilegizált fél nyújt be olyan jogi képviselő aláírásával, aki ugyan képviselheti a feleket valamely tagállam bíróságai előtt, de ahhoz, hogy ügyvédnek minősüljön, nem tesz eleget a vonatkozó nemzeti szabályozásban meghatározott feltételeknek, következésképpen az alapokmány 19. cikke értelmében nem ügyvéd.

(vö. 7., 9-10. pont)

AZ elsőfokú bíróság végzése (negyedik tanács)

2005. február 28. (*)

"Közösségi védjegy - Ügyvédi képviselet - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság"

A T-445/04. sz. ügyben,

az Energy Technologies ET SA (székhelye: Fribourg [Svájc], képviseli: A. Boman)

felperesnek

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

alperes ellen,

a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

az Aparellaje eléctrico, SL (székhelye: Hospitalet de Llobregat [Spanyolország]),

az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2004. július 7-i (R 366/2002-4. sz. ügy), az UNEX szóvédjegy közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelem ügyében hozott határozata ellen benyújtott keresete tárgyában,

az európai közösségek elsőfokú bírósága

(negyedik tanács),

tagjai: H. Legal elnök, P. Mengozzi és I. Wiszniewska-Białecka bírák,

hivatalvezető: H. Jung,

meghozta a következő

Végzést

A tényállás és az eljárás

1 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. november 10-én érkezett kérelmében a felperes a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának 2004. július 7-i határozata ellen (R 366/2002-4. sz. ügy) nyújtott be keresetet.

2 A kereset megjelöli, hogy a felperest Angela Boman ügyvéd (Attorney at Law) képviseli. Ezen kérelmhez a Länsrätten i Göteborg (Gothenburg megyei közigazgatási bíróság, Svédország) vezető bírájának azon igazolását mellékelték, amely bizonyítja, hogy A. Boman valamennyi svéd bíróság előtt jogosult ügyvédként egyedül eljárni és ügyfeleket képviselni. A kérelmet A. Boman írta alá.

3 Az Elsőfokú Bíróság 2004. december 3-án az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 44. cikk 6. §-a alapján felhívta A. Bomant, hogy - amint azt a Bíróság alapokmányának 19. cikke előírja - nyújtsa be annak bizonyítékát, hogy valamely tagállam bírósága előtt ügyvédként eljárni jogosult, azaz Svédországban, mint "advokat" tevékenykedhet. A. Boman 2004. december 10-én ezen felhívásra válaszképpen azzal érvelt, hogy jóllehet nem tagja a svéd ügyvédi kamarának (advokatsamfundet), eljárhat a svéd bíróságok előtt, mivel jogi diplomával (juris kandidatexamen) rendelkezik, és a svéd igazságszolgáltatásban kétéves gyakorlatot (notarietjänstgöring) szerzett.

A jogkérdésről

4 Az eljárási szabályzat 111. cikke értelmében, amennyiben az Elsőfokú Bírósághoz nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan keresettel fordulnak, az az eljárás folytatása nélkül indokolt végzéssel határozhat.

5 A jelen esetben az Esőfokú Bíróság úgy határozott, hogy ezen cikk értelmében az eljárás folytatása nélkül hoz határozatot.

6 A Bíróság alapokmányának az ugyanezen alapokmány 53. cikke értelmében az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra alkalmazandó 19. cikk harmadik bekezdésének megfelelően az előjogokkal nem rendelkező feleket a közösségi bíróságok előtt ügyvéd, vagyis, a svéd változat értelmében "advokat" kell, hogy képviselje. A svéd jogszabályok értelmében az "advokat" cím a jogi diplomával rendelkező és az ügyvédi kamarába felvett személyeket illeti meg.

7 Továbbá, a Bíróság alapokmánya 19. cikkének negyedik bekezdéséből nyilvánvalóan következik, hogy két együttes feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valamely személy a tagállamokon és közösségi intézményeken kívüli feleket a közösségi bíróságok előtt érvényesen képviselhesse, mégpedig, hogy ügyvéd legyen (advokat, a svéd változat szerint), és hogy valamely tagállam vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes állam bírósága előtt jogosult legyen eljárni. Ezen követelmények olyan lényeges alaki szabályoknak minősülnek, amelyek be nem tartása a kereset elfogadhatatlanságához vezet.

8 A Bíróság alapokmányának 19. cikke által támasztott követelmények oka azon tényben rejlik, hogy az ügyvédnek mint az igazságszolgáltatás érdekében közreműködő személynek az a feladata, hogy függetlenségének teljes fenntartásával és az igazságszolgáltatás elsődleges érdekeit figyelembe véve jogi segítséget nyújtson az ügyfél részére. A jogosult intézmények által közérdekből felügyelt és ellenőrzött szakmai etikai szabályok testesítik meg e védelem másik oldalát. Ezen értelmezés felel meg a tagállamok közös jogi hagyományainak és a közösségi jogrendben is tetten érhető (lásd analógia útján a Bíróság 155/79. sz., AM & S kontra Bizottság ügyben 1982. május 18-án hozott ítéletének [EBHT 1982., 1575. o.] 24. pontját).

9 Mivel A. Boman nem tagja az ügyvédi kamarának, a Bíróság alapokmányának 19. cikke értelmében nem ügyvéd (advokat). Következésképpen, még ha a svéd jogszabályok értelmében a svéd bíróságok előtti eljárásokban képviselheti is a feleket, a 19. cikk negyedik bekezdésében előírt két kumulatív feltétel közül az elsőnek nem tesz eleget, ezért tehát az Elsőfokú Bíróság előtt nem jogosult a felperest képviselni.

10 A fenti megfontolásokból következik, hogy a jelen keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani, anélkül, hogy az alperest erről tájékoztatni kellene.

A költségekről

11 Mivel a jelen végzést azelőtt fogadták el, hogy az alperest a kérelemről értesítették volna, illetve hogy ez utóbbi a felmerült költségeit előadhatta volna, az eljárási szabályzat 87. cikkének 1. §-ával összhangban a felperes maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

Az elsőfokú bíróság (negyedik tanács)

a következőképpen határozott:

1) Az Elsőfokú Bíróság a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2) A felperest kötelezi saját költségei viselésére.

Luxembourg, 2005. február 28.

H. Jung H. Legal

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: angol.