A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21455/2009/9. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §, 349. §] Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin

Pfv.III.21.455/2009/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Madarász Judit ügyvéd által képviselt I.r., és II.r. felpereseknek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály (1363 Budapest, Pf. 24., ügyintéző: dr.Révészné dr.Galántai Jolán osztályvezető) által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 16.P.21.152/2008. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.055/2009/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által 19. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán 2010. április 21. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 16.P.21.152/2008/10. számú ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatja és a tőke követelés összegét 22.416.690 (Huszonkettőmillió-négyszáztizenhatezer-hatszázkilencven) forintra és annak késedelmi kamatára leszállítja. Az alperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezését mellőzi.

Kötelezi a II.r. felperest, hogy együttes első- és másodfokú perköltségként 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint perköltséget és az államnak külön felhívásra térítsen meg 1.440.000 (Egymillió-négyszáznegyvenezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket, míg a fennmaradó kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi a II.r. felperest, hogy az államnak külön felhívásra térítsen meg 2.000.000 (Kettőmillió) forint felülvizsgálati illetéket, a fennmaradó felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az I.r. felperes az adós ellen jogerős fizetési meghagyás alapján 1.532.549 forint tőke és járulékai megfizetése iránt 0406-1.Vh.399/2002. szám alatt végrehajtási lap kiállítását kérte a Szarvasi Városi Bíróságon, amely alapján V.476/2002. számon végrehajtási eljárás indult M.P. önálló bírósági végrehajtó előtt.

A II.r. felperes szintén az adós ellen jogerős fizetési meghagyás alapján 20.000.000 forint, valamint 2.414.690 forint megfizetése iránt 0400.Vh.1131/2002. szám és 0406-1.Vh.398/2002. szám alatt kérte végrehajtási lap kibocsátását a Szarvasi Városi Bíróságon. A végrehajtási eljárások szintén M.P. önálló bírósági végrehajtó előtt folytak V.464/2002., illetve V.399/2002. számokon.

A végrehajtó végrehajtási jogot jegyeztetett be a felperesek javára az adós tulajdonát képező ingatlanokra, amelyeken már más végrehajtást kérők végrehajtási joga is bejegyzésre került.

A végrehajtó 2003. január 30-ára árverést tűzött ki az adós 254. helyrajzi számú ingatlanára, amelynek becsértékét 180.000.000 forintban állapította meg, majd, figyelemmel arra, hogy az árverés nem vezetett eredményre, a végrehajtó 2003. február 27-ére második árverést tűzött ki.

Az F. Kft. ugyancsak végrehajtási eljárást kezdeményezett az adós ellen, majd felszámolás elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő a bíróságon, amely 2002. október 7. napján 1.Fpk.04-02-000274/2. számú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és egyúttal elrendelte a felszámolását. A végzés ellen az adós fellebbezést terjesztett elő.

A 2003. február 27. napján megtartott második árverés is sikertelen volt, ezért a II.r. felperes képviseletében eljárt S.Gy. bejelentette, hogy a Vht. 158. §-ának rendelkezései értelmében a becsérték feléért, azaz 90.000.000 forintért átveszi az ingatlant. Az árverési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a II.r. felperes 28.069.582 forint követelésének beszámításával a fennmaradó 61.930.418 forint megfizetésére a Vht. 149. §-ának (2) bekezdésének alapján 2003. május 31-ig halasztást kapott.

Időközben a Szarvasi Városi Bíróság a 0406-1.Vh.399/2002/9. számú, valamint a 0406-1.Vh.558/2002/3. számú végzésével a végrehajtási eljárást felfüggesztette a Szegedi Ítélőtábla előtt lefolytatandó érdemi intézkedés jogerős befejezéséig. Indokolásában kifejtette, hogy az F. Kft., mint hitelező felszámolási eljárást kezdeményezett az adós ellen, aki a felszámolást elrendelő határozat ellen jogorvoslattal élt. Tekintettel arra, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, és az adós fellebbezése folytán a felszámolást elrendelő határozat még nem jogerős, de az ügy érdemi elbírálására jogosult Szegedi Ítélőtábla csak 2003. július 1. napján kezdi meg a tevékenységét, a Vht. 48. §-ának (3) bekezdése és az 1991. évi IL. törvény 38. §-ának (1) bekezdése alapján indokolt a végrehajtási eljárások felfüggesztése.

A végzés ellen a felperesek fellebbezése folytán eljárt bíróság 2003. november 17. napján kelt 1.Pkf.21.243/2003/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta és a végrehajtás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmet elutasította.

2003. május 27. napján a II.r. felperes képviselője megjelent a végrehajtó irodájában, hogy a ingatlan vételárát megfizesse. A végrehajtó tájékoztatta a II.r. felperes képviselőjét, hogy a vételárat befizetheti, azonban az ingatlan birtokbaadásáról és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséről a végrehajtási eljárás felfüggesztése miatt nem intézkedhet.

Az adós felszámolását elrendelő végzés a Szegedi Ítélőtábla Fpk.f.I.30.026/2003/2. számú végzésével 2003. július 1. napján jogerőre emelkedett, míg a felszámolás közzététele a Cégközlöny 2003. július 31. napi lapszámában történt meg. A perbeli ingatlan a felszámolási eljárásban 55.000.000 forintért került értékesítésre. A felszámolási eljárásban a felperesek a követeléseiket bejelentették, azonban a 2006. március 31-ei felszámolási zárómérleg tanúsága szerint követeléseik teljes egészében kielégítetlenek maradtak.

A felperesek a keresetükben a Ptk. 349. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére kérték az alperes kötelezését, mert az volt az álláspontjuk, hogy a Szarvasi Városi Bíróság 0406-1.Vh.399/2002/9. számú végrehajtási eljárást felfüggesztő végzése jogszabálysértő volt. A felperesek a végrehajtási eljárásban érvényesített követeléseiket sem a végrehajtási eljárásban, sem a felszámolási eljárásban nem tudták érvényesíteni, ezért a végrehajtásban szereplő követelésekkel egyező mértékű káruk keletkezett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság 16.P.21.178/2006/17. számú keresetet elutasító ítéletét a másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a Pf.II.20.154/2007/9. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában az ítélőtábla rámutatott arra, hogy a végrehajtást felfüggesztő végzés súlyosan jogszabálysértő volt, ugyanis a Vht. 48. §-ának alkalmazására nem kerülhetett volna sor azzal az indokkal, hogy a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés jogerőre emelkedéséig - az ítélőtábla akkori megalakulása és működésének megkezdése miatt - a másodfokú döntés meghozataláig még hosszú idő van hátra. A bíróság által elkövetett kirívóan téves jogértelmezés, a Vht. idézett rendelkezésének figyelmen kívül hagyása olyan jogellenes és felróható magatartásnak minősül, amely megalapozza a kárfelelősséget, mert az irányadó jogszabály egyértelmű eligazítást adott a jogalkalmazónak, aki nem ennek megfelelő döntést hozott. A felperesek kára, valamint a káruk és az alperes jogellenes magatartása közötti okozati összefüggés vizsgálata érdekében további bizonyítás szükséges.