A Kúria Bfv.173/2017/8. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 44. §, 45. §, 287. §, 373. §, 416. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Nem valósul meg hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha érdekellentétben álló több terhelt védelmét ugyanazon védő nem egyszerre látja el. 97/2012. BKv., 64/2009. BKv.

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.8/2013/62., Kecskeméti Törvényszék Bf.20/2015/8., Kúria Bfv.1882/2015/10. (BH 2016.7.170), *Kúria Bfv.173/2017/8.*

***********

KÚRIA

Bfv.I.173/2017/8. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év május hó 23. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Járásbíróság 11.B.8/2013/62. számú, valamint a Kecskeméti Törvényszék 2.Bf.20/2015/8. számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kecskeméti Járásbíróság a 2014. november 3. napján kihirdetett 11.B.8/2013/62. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében mint felbujtót [Btk. 373. § (1) bekezdés, (5) bekezdés b) pont], 2 rendbeli csalás bűntettében mint felbujtót [Btk. 373. § (4) bekezdés b) pont], 7 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében mint felbujtót [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont] és 7 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mint felbujtót (Btk. 345. §); ezért halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre és a közügyektől két év eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra a szabadságvesztés kétharmad része, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon bocsátható; rendelkezett a polgári jogi igény, az állam részére fizetendő illeték, valamint a bűnügyi költség megfizetéséről.

A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2015. szeptember 24. napján kihirdetett 2.Bf.20/2015/8. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az I. rendű terhelt vagyon elleni cselekményeit 4 rendbeli felbujtóként, 2 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba), bc) pontjára figyelemmel 2 esetben a (4) bekezdés b) pontja, 2 esetben az (5) bekezdés b) pontja szerint] minősítette, a kiszabott szabadságvesztés tartamát egy év hat hónapra enyhítette, mérsékelte a kártérítés kapcsán fizetendő eljárási illeték összegét, ugyanakkor az egyik magánfél polgári jogi igényének érvényesítését a megítélt kártérítést meghaladó részében, míg a másik magánfélét teljes egészben egyéb törvényes útra utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellenaz I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ezen belül a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) és III. a) pontját megjelölve.

Az indítványozó álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletek meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértéssel került sor, mivel védence védelmét az első fokú eljárás során kizárt védő látta el. Ezt arra alapította, hogy ügyvéd.1. kirendelt védőként az indítványban megjelölt egyes tárgyalási napokon az ő, míg más tárgyalási napokon a IV. rendű terhelt védelmét is ellátta, ugyanakkor az I. rendű terhelt a 2014. január 24. napján tartott tárgyaláson terhelő vallomást tett a IV. rendű terheltre, és ez nyilvánvalóan érdekellentétet keletkeztetett közöttük, melyre figyelemmel a védőt a további eljárásból ki kellett volna zárni.

Vitatva a másodfokú bíróságnak az eljárás megismétlésével kapcsolatos álláspontját arra hivatkozott, hogy a tárgyalás felfüggesztése vagy elnapolása miatt az azt megelőző tárgyalási szakban felvett bizonyítást nem kell figyelmen kívül hagyni, és az adott ügyben az elsőfokú bíróság lényegében nem elölről kezdte a tárgyalást, hanem megismételte azt a tárgyalás anyagának ismertetésével, így figyelembe lehetett venni az eljárás felfüggesztéséig lefolytatott bizonyítás anyagát is.

További eljárási szabálysértésként hivatkozott az első fokon eljárt tanács elnökének elfogultságára is, kifejtve, hogy védence kérése ellenére sem kapott lehetőséget arra, hogy a tárgyalást a távollétében folytassák le, és kérelme elutasításának okairól - amely egyébként nem is alakszerű végzésben történt - sem a tárgyalás során, sem az ítéletben nem kapott választ.

Azt, hogy a felülvizsgálati indítvány bevezető részében miért hivatkozott a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontjára, nem fejtette ki.

Az I. rendű terhelt írásban csatlakozott a védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványhoz, és egyben utalt arra, hogy neve - házasságkötés folytán - megváltozott. Ennek alátámasztására az ezt igazoló házassági anyakönyvi kivonatot is csatolta.

Egyebekben személyi, családi körülményeire hivatkozva a vele szemben kiszabott büntetés súlyosságát sérelmezte és kérte, hogy a Kúria a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását függessze fel.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

Álláspontja szerint az indítványnak az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatos része - Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria gyakorlatának megfelelően - a törvényben kizárt, miután az indítványozó ennek kapcsán nem fejtette ki érveit.

Az eljárt bíró esetleges elfogultságával kapcsolatban pedig az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozatára utalt, kifejtve, hogy a felülvizsgálati indítványban a védő nem hivatkozott első ízben olyan konkrét körülményre, amely bizonyította volna, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást annak alapjáról.

Ezen túl álláspontja szerint ügyvéd.1. az eljárás során ugyan mind az I. rendű, mind a IV. rendű terhelt védelmét ellátta, azonban olyan tárgyalás nem volt, ahol a védő egyszerre látta volna el mindkét terhelt védelmét, és a Kúria gyakorlatának megfelelően nem valósul meg a feltétlen hatályú eljárási szabálysértés, ha ugyanaz a védő más-más tárgyalási napokon látja el az esetlegesen érdekellentétben álló terheltek védelmét.

Végül arra hivatkozott, hogy ez az eljárási szabálysértés már csak azért is kizárt, mert a bíróság 2013. november 19-én újrakezdte a tárgyalást, és ezt követően ügyvéd.1. kizárólag az I. rendű terhelt védelmében járt el két érdemi tárgyaláson.

Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.194/2017/1.).

.-.-.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta el; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, az indítványban nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező egyéb esetleges eljárási szabálysértésekre is.