689/B/2005. AB végzés

az Országgyűlés határozata, valamint az Országgyűlés egyes bizottságai állásfoglalásainak alkotmányellenessége utólagos vizsgálatáról

Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozata, valamint az Országgyűlés egyes bizottságai állásfoglalásainak alkotmányellenessége utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök választásáról szóló 55/2005. (VI. 7.) OGY határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés Ügyrendi bizottsága 50/2002-2006. ÜB. általános érvényű állásfoglalása, valamint az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága 1995. június 1-ei állásfoglalása alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

1. Az indítványozó a köztársasági elnök választásáról szóló 55/2005. (VI. 7.) OGY határozat (a továbbiakban: Ogyh.), az Országgyűlés Ügyrendi bizottsága 50/2002-2006. ÜB. általános érvényű állásfoglalása, valamint az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága 1995. június 1-ei állásfoglalása alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a fentiek ellentétesek az Alkotmány több rendelkezésével, így a jogállamiság elvével [Alkotmány 2. § (1) bekezdés], az alapvető jogok korlátozásának tilalma elvével [Alkotmány 8. § (1)-(2) bekezdés], az Alkotmány 20. § (2) bekezdésével, a lelkiismereti és vallásszabadsággal [Alkotmány 60. § (1)-(2) bekezdés], valamint a véleménynyilvánítás szabadságával [Alkotmány 61. § (1) bekezdés].

A kifogásolt bizottsági állásfoglalások értelmében érvénytelen a titkos szavazás során az a szavazat, amelyről nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. A köztársasági elnök választás során a "tartózkodom" szavazatból ezt szintén nem lehetne megállapítani, és mivel érvénytelen szavazatot eredményezne, így ilyen szavazat leadására nincsen mód. Az indítványozó szerint az ilyen tartalmú bizottsági állásfoglalások korlátozzák a képviselői jogokat, mivel kizárják a "nem" és a "tartózkodom" szavazatok lehetőségét, holott egy képviselőnek bármelyikhez joga van. Ellentétesnek tartja a fentieket a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 64. § (2) bekezdésével is.

2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány, továbbá az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a határozza meg. Ezek alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenessége tárgyában dönt. Az Alkotmány és a Jat. rendelkezései alapján az Országgyűlés határozatainak egy része az állami irányítás egyéb jogi eszközei csoportjába tartozik, másik része egyedi döntésnek minősül. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában a kizárólag személyi kérdésekben hozott országgyűlési határozatok kimondta, hogy azok a Jat. 46. § (2) bekezdése szerinti egyedi aktusnak tekintendők. (ABH 2003, 566, 594-595.), így azok alkotmányossági szempontú vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ogyh. vonatkozásában előterjesztett indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontjára figyelemmel - összhangban a 685/E/2005. ügyszám alatt meghozott határozata indokolásának 4. pontjában foglaltakkal - visszautasította.

3. Az indítványozó az Országgyűlés Ügyrendi bizottsága 50/2002-2006. ÜB. számú általános érvényű állásfoglalása alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését önállóan - a köztársasági elnök megválasztásának érvénytelensége kimondásától függetlenül - is kéri. Egyben, mivel az említett állásfoglalás az Alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. június 1-jén kelt állásfoglalását erősíti meg, kéri annak megsemmisítését is.

Az Országgyűlés bizottságai a Házszabály 29. § (1) bekezdése szerint "kezdeményező, javaslattevő, véleményező - törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben -, ügydöntő" szervei. Az adott esetben az Ügyrendi bizottság a Házszabály 143. § alapján járt el, mint a "Házszabály értelmezéséért felelős bizottság" [149. § (2) bekezdés]. A Házszabály értelmezése az Országgyűlés - és a Házszabály rendelkezése szerint az Országgyűlés szervei - kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez a hagyományos parlamenti hatáskör - a parlament belső autonómiája - az Alkotmány 24. § (4) bekezdésén alapul, amely szerint az Országgyűlés maga állapítja meg "működési szabályait és tárgyalási rendjét". Ebből az is következik, hogy az Országgyűlés kizárólag maga értelmezi a működésére és a tárgyalási rendjére vonatkozó, az Alkotmány szerint saját maga által megállapítandó szabályokat. Adott esetben a Házszabály 64. §-ának értelmezéséről van szó, összefüggésben a Házszabálynak a "vezető közjogi tisztségek betöltői megválasztásáról" szóló 132. §-ával. Az Országgyűlés Házszabály-értelmezése alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak csak akkor van hatásköre, ha normatív tartalmú országgyűlési határozatot eredményez. Tekintettel arra, hogy a kifogásolt norma az Ügyrendi Bizottság általános érvényű állásfoglalása - amelynek vizsgálatára az Abtv. 1. §-a értelmében nem terjed ki az Alkotmánybíróság hatásköre - az indítványt ebben a tekintetben visszautasította.

Budapest, 2008. február 5.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke,

az aláírásban akadályozott

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró helyett

Dr. Bragyova András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró