32006D0262[1]

2006/262/EK: A Bizottság határozata ( 2005. szeptember 21. ) a Németország által a Kronoply részére nyújtani kívánt C 5/2004 (ex N 609/2003) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2005) 3497. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. szeptember 21.)

a Németország által a Kronoply részére nyújtani kívánt C 5/2004 (ex N 609/2003) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2005) 3497. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/262/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

azt követően, hogy az érintett feleket az említett cikkeknek (1) megfelelően felkérte észrevételeik megtételére, és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1) Németország 2003. december 22-i levelében (A/39031) közölte azon szándékát, hogy a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatás 1998-as multiszektorális keretrendszere (2) alapján (a továbbiakban: multiszektorális támogatási keretrendszer) beruházási támogatást nyújt a heiligengrabei (Brandenburg tartomány) Kronoply Kft-nek (a továbbiakban: Kronoply). A támogatást N 609/03 számon vették nyilvántartásba.

(2) A Bizottság 2004. február 18-i levelében (SG/D/200649) közölte Németországgal azon határozatát, hogy az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése értelmében megindítja az eljárást.

(3) A Bizottság eljárást megindító határozatát közzé tették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyék meg a szóban forgó támogatási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket.

(4) Németország 2004. március 19-i levelében (A/32003) foglalt állást.

(5) 2004. május 24-i levelében (A/33878) megtette észrevételeit a Luther Menold ügyvédi munkaközösség a Kronoply nevében. Ezt az állásfoglalást 2004. november 19-én megküldték Németországnak (D/58277).

2. A TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

2.1. Első bejelentés N 813/2000

(6) Jelen határozat az N 813/2000 támogatással van összefüggésben, amelynek Kronoply javára való nyújtását a Bizottság jóváhagyta.

(7) A Bizottság 2001. július 3-án (SG/D/289524) a Kronoply részére a multiszektorális támogatási keretrendszer alapján 31,5%-os bruttó támogatási intenzitást hagyott jóvá egy "irányított szálelrendezésű lapot" (4) (Oriented Strand Board, a továbbiakban: OSB) gyártó üzem építéséhez Heiligengrabéban (Brandenburg tartomány), ami az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatható térség. A támogatási intenzitást 3,5%-kal a legmagasabb támogatási intenzitás alatt állapították meg, mivel az érintett piac zsugorodó piacnak minősül.

(8) A legmagasabb támogatási intenzitás kiszámításához a Bizottság a multiszektorális támogatási keretrendszer szerint értékelte a három korrekciós tényezőt. Ez 31,5%-os támogatási intenzitást eredményezett (0,75 versenytényező, 0,8 "tőkebefektetés-munkahelyek arány"-tényező és 1,5 "regionális hatások"-tényező). A támogatás így 35,4 millió euróra (5) rúgott.

(9) A versenytényező meghatározása véleménykülönbséghez vezetett a Bizottság és Németország között, azonban érintett piacnak mindkét fél az OSB- és rétegelt lemez-piacot határozta meg. Eleinte Németország tanulmányokat mutatott be, amelyekből az derült ki, hogy a piac nincs zsugorodófélben. A Bizottság kétségbe vonta ezeket a tanulmányokat, mert az előző évihez képest rendkívül nagy 2000. évi keresletnövekedésből indultak ki. Az ismételt információcserét követően Németország a bejelentett támogatás intenzitását 35%-ról 31,5%-ra csökkentette.

• Németország 2000. december 22-i levelében (A/40955) közölte azon szándékát, hogy a multiszektorális támogatási keretrendszer alapján támogatást nyújt a Kronoplynak.

• 2001. január 3-án (D/56400) a Bizottság további információkat kért. 2001. január 11-én a német szövetségi kormány, Brandenburg tartomány, az érintett vállalat és a Bizottság képviselői megbeszélést tartottak. A szövetségi kormány 2001. február 9-i (A/31359) és 2001. február 20-i (A/31463) levelében megküldte a kért információkat. A Bizottság 2001. április 9-i (D/51511) levelében további kérdéseket intézett Németországhoz, amelyekre a 2001. május 21-i (A/34090) levélben érkezett válasz.

• 2001. június 19-i (A/34812) levelében Németország közölte a támogatási intenzitás 35-ról 31,5%-ra csökkentését.

• A Bizottság 2001. július 5-i (SG/D/289525) levelében közölte Németországgal, hogy nem emel kifogást a támogatás ellen.

(10) 2002. január 3-i (A/30013) levelében Németország a Bizottság határozatának módosítását kérte. Németország bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a 2000. évre előrejelzett keresletnövekedés valóban bekövetkezett, és hogy a piac így nem zsugorodott. A Bizottság 2002. február 5-i (D/50463) levelében elutasította korábbi határozatának megváltoztatását azzal az indokkal, hogy a támogatást az összes vonatkozó tényező helyes kiszámítása alapján értékelte. A Bizottság a következő okok miatt nem tudta megváltoztatni a határozatát: a versenytényező értékelése a kérdéses termék fogyasztásában és a gyártó-ágazat növekedési rátájában 1994 és 1999 között történt változások összevetésén alapult és egy olyan előrejelzésen, amely a határozat meghozatalának időpontjában helyes volt.

2.2. Második bejelentés N 609/2003

(11) A második bejelentés kísérlet volta arra, hogy egy újabb, 3,5%-os (átszámolva 3 939 947 EUR) támogatás nyújtásával elérjék a korábban elutasított 35%-os intenzitást.

(12) Németország úgy érvelt, hogy az első, N 813/2000 számú bejelentés piaci meghatározásában tárgyi hiba volt, és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: 659/1999/EK rendelet) 9. cikkére hivatkozott, amely szerint az alábbi feltétellel visszavonható egy határozat: "A Bizottság [...] határozatát visszavonhatja, amennyiben a határozat az eljárás során szolgáltatott olyan helytelen információn alapult, amely döntő fontosságú volt a határozat meghozatalában. ..."

(13) Míg az eredeti bejelentésben az OSB- és rétegelt lemez-piacot határozták meg érintett piacnak, Németország szerint az újabb tanulmányokból az derül ki, hogy megfelelőbb volna az OSB- és csak bizonyos rétegelt lemez-típusok piacát érintett piacnak meghatározni. Ezen új piacmeghatározás következtében a multiszektorális támogatási keretrendszer 3.4. pontja értelmében az érintett időszakban a piac nem zsugorodna, és ezért jóvá kellene hagyni a teljes, 35%-os támogatási intenzitást.

2.3. Az eljárást megindító határozat

(14) A Bizottság nem teljesítette Németország azon kérését, hogy az érintett piacot a helyettesítő termékek más meghatározása alapján az OSB és bizonyos rétegelt lemez-típusok piacára korlátozza.

(15) A Bizottság nem tartotta szükségesnek a piac újraértékelését, mivel két olyan fontos elem hiányzott, amely komoly kétségekre adna okot a támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége kapcsán:

• Az ösztönző jelleg hiánya: A Bizottságnak komoly kétségei vannak a bejelentett támogatás ösztönző hatásával kapcsolatban, mivel a beruházások már megvalósultak. Ha a támogatás nem hat ösztönzőleg, az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában található, regionális fejlesztésre vonatkozó eltérések nem alkalmazhatók.

• A szükségesség hiánya: A Bizottságnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy egy már elkészült beruházás támogatása minősíthető-e bizonyos gazdasági ágazatok vagy térségek támogatásához szükségesnek, az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja értelmében. A tárgyalt esetben a beruházás ösztönzéséhez elegendő volt a 31,5%-os támogatásintenzitás.

3. NÉMETORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(16) Németország továbbra is a mellett állt ki, hogy a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 9. cikke alapján értékelje újra a piacot:

• A támogatást a "Közösségi feladat: a regionális gazdaságstruktúra fejlesztése" ("Gemeinschaftsaufgabe: Verbesserung der regionalen Wirtschaftsstruktur") keretében nyújtották, amelyet a Bizottság regionális támogatásként jóváhagyott. A Bizottság ezért csupán azt köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett intézkedés megfelel-e a jóváhagyott támogatási szabályozásnak, és összeegyeztethető-e a multiszektorális támogatási keretrendszerrel. Mivel az új bejelentésben leírt támogatás megfelel ezeknek a rendelkezéseknek, a támogatási intézkedés egyértelműen beruházási és nem működési támogatás.

• Az Elsőfokú Bíróság a T-130/02. sz. (Kronoply kontra Bizottság) ügyben (7)2003. november 5-én hozott végzésében megerősítette, hogy kiegészítő támogatást is be lehet jelenteni illetve egy már jóváhagyott támogatást is meg lehet változtatni. Ezáltal a Bizottság a második bejelentett támogatást nem minősíthetné működési támogatásnak azzal az indoklással, hogy a projekt már lezárult. Másként a további támogatási intézkedések bejelentésének lehetősége - amit a Bíróság megerősített - értelmetlen lenne.

4. AZ ÉRINTETT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(17) A Kronoply kitartott azon álláspontja mellett, hogy egyazon beruházási projekthez több bejelentést is be lehet nyújtani, és ezt a következő ügyekben hozott ítéletekkel támasztotta alá:

• Az Elsőfokú Bíróság a Kronoply kontra Bizottság ügyben (8) hozott végzésében megerősítette, hogy egy már végrehajtott támogatást meg lehet változtatni, illetve kapcsolódhat hozzá további támogatás is. "Ezen kívül semmiképpen sincs a nemzeti hatóságoknak megtiltva, hogy olyan projektet jelentsenek be, amellyel egy vállalkozásnak további támogatást szándékoznak nyújtani vagy egy már megadott támogatást meg kívánnak változtatni."

• Ezt az álláspontot képviselte az Elsőfokú Bíróság a T-212/00. sz. Nuove Industrie Molisane kontra Bizottság ügyben (9)2002. január 30-án hozott ítéletében: "[...a Bizottság] határozata nem szünteti meg az olasz hatóságok lehetőségét, hogy olyan projektet jelentsenek be, amellyel a felperes egy további támogatást szándékozik nyújtani vagy egy már megadott támogatást kíván megváltoztatni."

(18) A Kronoply kiemelte, hogy a Bizottságnak tényszerűen kell megvizsgálnia az új bejelentést, és ehhez lényegében két okot nevezett meg:

• A Bizottság nem támaszkodhat a korábbi piacértékelésre, mert az egy tárgyi hibás piacmeghatározáson alapult.

• A Kronoplynak nem volt lehetősége a Bizottság első döntését a Bírósággal megvizsgáltatni, mert az érdekei nem szenvedtek kárt (10).

(19) A Kronoply vitatja az ösztönző jelleg hiányát, és ehhez lényegében a következő érveket hozta fel:

• A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (11) 4.2. pontjában (a továbbiakban: regionális támogatási iránymutatás) le van fektetve, hogyan lehet az ösztönző jelleg meglétét eldönteni. A szöveg így szól: "A támogatási programoknak ezenkívül meg kell határozniuk azt, hogy a támogatást még a projekt megkezdése előtt kell kérelmezni." A Kronoply teljesítette ezt a feltételt, amikor a nemzeti hatóságoktól a projekt kezdetét megelőzően igényelt támogatást. Ezért - a Kronoply szerint - a támogatás rendelkezik a kívánt ösztönző jelleggel és teljesít az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett területek fejlesztéséhez szükséges feltételeket.

• A Kronoply mindig 35%-os támogatási intenzitást igényelt. Az intenzitás csökkentése szerinte nem jelenti az, hogy nincs szükség további támogatásra. Mivel a hivatalos eljárás akár 18 hónapig is tarthat, a támogatás címzettjének előnyösebb volt rögtön elfogadni a támogatásnak azt a részét, amelynek jogszerűségét a Bizottság nem vitatta.

5. A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(20) Németország és a Kronoply észrevételeinek megvizsgálása után a Bizottság kitart az eljárást megindító határozatában képviselt álláspontjánál, mely szerint a multiszektorális támogatási keretrendszer szerint nem szükséges a piacot újraértékelni, mivel a támogatáshoz nem teljesül két alapvető feltétel: az ösztönző hatás és a szükségesség.

5.1. A regionális támogatási iránymutatás értelmében vett további támogatható beruházási költségek hiánya

(21) A Bizottság azon a véleményen van, hogy a szóban forgó N 609/03 számú bejelentést (kelt 2003. december 22.) mint a Kronoplynak nyújtott különálló, második támogatási bejelentést kell értékelni, amelynek hatásaként azonban nem jönnek létre további beruházások vagy új munkahelyek. Ezért a regionális támogatási iránymutatás értelmében nem keletkeznek további támogatható költségek, amelyek egy újabb támogatás nyújtását indokolhatnák.

(22) A Bizottság 2001. július 3-i SG(2001) D/289524 határozatában 35,4 millió EUR nagyságú beruházási támogatást hagyott jóvá a Kronoply javára. A határozat a Németország által akkor bemutatott adatokon alapult. A Bizottság úgy határozott, hogy nem emel kifogást, és oly módon engedélyezte a támogatást, ahogy azt végső soron Németország javasolta. A határozatot Németország és a Kronoply elfogadta. Ennek alapján a német hatóságok odaítélték a támogatást, és a Kronoply 2003. január 31-én lezárta a beruházási projektet.

(23) Csak a Bizottság végleges döntése után 18 hónappal - és majdnem egy évvel a beruházás befejezése után - mutatta be Németország az új piacmeghatározást a 2003. december 22-i bejelentéssel, és úgy nyilatkozott, hogy új tanulmányok alapján helyesebb lenne érintett piacként az OSB- és csak bizonyos rétegelt lemez-típusok piacát meghatározni. Mint ez már a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatban is olvasható, a Bizottság ezen körülmények között nem fogja korábbi határozatát felülvizsgálni. A Bizottság azon a véleményen van, hogy Németország által egy másik piacmeghatározás benyújtása nem sorolható a 659/1999/EK rendelet 9. cikkének hatálya alá.

(24) Az Elsőfokú Bíróság Kronoply kontra Bizottság ügyben hozott végzésével összhangban a Bizottság azt a véleményt képviseli, hogy egy tagállam további támogatást akkor jelenthet be, illetve a már jóváhagyott beruházási projektet vagy általában egy állami támogatás különböző részeit akkor változtathatja meg, és a Bizottság ezt akkor hagyhatja jóvá, ha a támogatás minden része esetében bizonyítható az ösztönző hatás és a szükségesség. Németország viszont a már lezárt projekt mellett nem jelentett be további, Kronoply által tervezett beruházási projekteket. A támogatandó projekt ezen kívül körülbelül egy évvel az új támogatási terv bejelentése előtt lezárult. A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy ezzel a második bejelentéssel egyszerűen a korábban elutasított 35%-os támogatási intenzitást szerették volna elérni, anélkül, hogy további támogatható költségek merültek volna fel, amelyekre 3 936 947 EUR értékű támogatást jóvá lehetne hagyni, valamint ösztönző hatás és szükségesség nélkül.

(25) Amint ezt az Európai Közösségek Bírósága a C-288/96. sz. Németország kontra Bizottság ügyben 2000. október 5-én hozott ítéletében (12) kifejtette, a Bizottság az ilyen támogatást működési támogatásnak köteles minősíteni, mivel azt úgy nyújtják, hogy a kedvezményezettől semmilyen, a felhasználásra vonatkozó kötelezettséget nem követelnek meg, és a támogatás az üzem pénzügyi helyzetének javítására szolgál.

5.2. Ösztönző hatás

(26) Jóllehet a Bizottság azon a véleményen van, hogy a fenti megjegyzésekkel elégségesen bemutatta, hogy egy további támogatás nyújtása nem vezet új beruházáshoz és nem jelent ösztönzést, szeretne - Németország és a Kronoply észrevételeinek megválaszolására - az ösztönző hatás fogalmára bővebben kitérni.

5.2.1. A beruházási folyamat

(27) Az üzemi beruházásokat dinamikus folyamatként kell szemlélni. Fontos az előzetes és az utólagos szakasz megkülönböztetése.

• A vállalkozások előzetesen hozzák meg a döntést, hogy végrehajtanak-e egy beruházást, amelyhez számításaikat a várt bevételekre és a projekt költségeire alapozzák. Ha a beruházási projektből származó bevétel meghaladja a szükséges bevétel mértékét, akkor hozzáfognak a projekthez. A regionális támogatásnak ösztönzőként kellene hatnia ahhoz, hogy a vállalkozások megváltoztassák viselkedésüket, és olyan térségekben is beruházzanak, ahol egyébként nem tennének ilyet.

• Ha egy beruházást egyszer végrehajtottak, akkor azt utólag nehéz visszavonni, hiszen a beruházás jelentős részéből olyan létesítmények épültek, amelyeket nem lehet minden további nélkül máshová átszállítani. Az ilyen létesítmények eladásával az elidegenítő elveszítené a befektetett tőke egy részét.

5.2.2. Az ösztönző hatás előzetes értékelése a regionális támogatási iránymutatás alapján

(28) A regionális támogatási iránymutatás 4.2. pontjában a következő próbát használják annak eldöntésére, hogy egy támogatás rendelkezik-e ösztönző hatással: a támogatás címzettje a projekt megvalósításának megkezdése előtt köteles a támogatási kérelmet benyújtani. Ha ez megtörténik, a Bizottság az ösztönző hatás meglétéből indul ki.

(29) Észrevételeikben Németország és a Kronoply úgy vélekedtek, hogy a regionális támogatási iránymutatás 4.2. pontjának feltételei teljesültek, hiszen a Kronoply a projekt megvalósítását megelőzően nyújtotta be támogatási igényét.

(30) A 4.2. pontban található próba segítségével meg kell kísérelni az ösztönző hatás megvizsgálását, anélkül, hogy ez a beruházást túlságosan késleltetné. A kedvezményezett beruházási döntésének minden gazdasági vonatkozását nagyon hosszadalmas vagy időigényes volna átfogóan megvizsgálni, ami hátráltatná a beruházást illetve a térség gazdasági fejlődését.

(31) A 3,5%-os kiegészítő támogatás ösztönző hatásának értékelésénél az volt a mértékadó, hogy a 31,5% és a 35% közötti különbség jelent-e eltérést az ösztönző jellegben, és befolyásolja-e a Kronoply beruházási döntését:

• A Kronoply a beruházás előtt nem tudhatta, mekkora lesz végül a támogatás, hiszen a multiszektorális támogatási keretrendszerben található korrekciós tényezők értékelése a Bizottság mérlegelési hatáskörébe tartozik. A Kronoply tehát nem volt biztos abban, hogy 31,5%-os vagy 35%-os támogatási intenzitáshoz jut-e. Ezért a vállalkozás abból indult ki, hogy a várt támogatási intenzitás a két lehetséges eredmény valószínűségének függvényében valahol a két érték között lesz. Beruházási döntését a Kronoply a várt támogatási összegre alapozta.

• A Bizottság tudomásul veszi, hogy a Kronoply a beruházás mellett döntött, jóllehet a támogatás pontos összege avagy intenzitása még nem volt megállapítva. Ezen kívül a vállalkozás befejezte a beruházást, miután 31,5 %-os támogatási intenzitásban részesült. A Kronoply így nyilvánvalóan készen állt arra, hogy egy mindössze 31,5%-os támogatási intenzitást is vállaljon.

• Önmagában az a tény, hogy a Kronoply a regionális támogatási iránymutatás 4.2. pontjában található feltételnek megfelelt, nem jelenti azt feltétlenül, hogy ennek a további 3,5 százalékpontnyi várható értéknek ösztönző hatása volna.

5.2.3. Az ösztönző hatás utólagos értékelése a tények alapján

(32) A Kronoply előzetes döntésének további elemzése helyett a Bizottság szerint értelmesebb a tényekre támaszkodni. A Kronoply nyilvánvalóan azt követően is a beruházás mellett döntött és folytatta tevékenységeit, miután csupán 31,5%-os támogatási intenzitásban részesült. A beruházási projektet az eredeti terveknek megfelelően valósították meg. A Kronoply a kisebb támogatási intézkedés láttán sem módosított beruházási tervein.

(33) A Kronoply nem fog változtatni a magatartásán, függetlenül attól, hogy részesül-e további támogatásban vagy nem. Semmi sem mutat arra, hogy egy további támogatás a Kronoplyt a termelés növelésére vagy a termelőlétesítmények kibővítésére sarkallja. Mivel a beruházásokat már végrehajtották, alaptalan az a félelem, hogy a Kronoply leállítja a termelést, ha nem jut további támogatáshoz.

(34) Ezért a Bizottság arra az eredményre jutott, hogy egy további 3,5%-os támogatás jóváhagyása nem járna ösztönző hatással.

(35) Amint azt már az eljárást megindító határozatban kifejtették, a támogatásoknak ösztönzőleg kell hatniuk, ha az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja értelmében bizonyos gazdasági ágazatok vagy térségek támogatásához kívánnak hozzájárulni. Amennyiben egy beruházást - mint jelen esetben is - már véghez vittek, a támogatás nem bír ösztönző hatással és nem vezet új beruházásokhoz vagy munkahelyek teremtéséhez. A Bizottság ezért nem tudja a támogatást az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja értelmében az új beruházásokkal vagy munkahelyteremtéssel igazolni. A Bizottság újra arra az eredményre jut, hogy a 3 936 947 EUR kiegészítő támogatás működési támogatás.

5.3. A támogatás szükségessége

(36) Az eljárást megindító határozatban található magyarázatokkal kapcsolatban a Bizottság azon a véleményen van, hogy a szükségesség elve közvetlenül az állami támogatások ellenőrzésének fogalmából ered. A Bizottság csak akkor mondhatja ki egy támogatásról, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésével összeegyeztethető, ha meg tudja állapítani, hogy a támogatás hozzájárul az egyik megnevezett cél megvalósításához, amelyet a kedvezményezett vállalkozás normális piaci körülmények között, önerőből cselekedve nem lenne képes elérni. Ez megfelel a Bizottság állandó gyakorlatának, amelyet az Európai Közösségek Bírósága is megerősített, különösen a 730/79. sz. Philip Morris kontra Bizottság ügyben 1980. szeptember 17-én hozott ítéletében (13).

(37) Mint a 26-35. pontban ki van fejtve, a tervezett támogatás nem hat ösztönzőleg új beruházások létrejöttére vagy munkahelyek teremtésére. A támogatás kedvezményezettjétől nem kíván sem ellenszolgáltatást, sem valamely közös érdeket szolgáló célhoz való hozzájárulást. Ezért itt az olyan folyó költségek fedezésére szolgáló működési támogatásról van szó, amelyeket normális esetben a Kronoplynak kellene viselnie.

(38) A regionális támogatási iránymutatás 4.15. pontja normális esetben megtiltja a működési támogatást. Kivételes esetben azonban az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti régiókban lehet ilyen támogatást nyújtani, feltéve, hogy i) az a régió fejlődéséhez nyújtott hozzájárulás és ii) jellege tekintetében a támogatás indokolt, és a támogatás szintje arányos az általa ellensúlyozni kívánt hátránnyal. Németország sem az esetleges hátrányokról nem nyújtott be adatokat, sem azt nem mutatta be, hogyan járul hozzá a további támogatás a regionális fejlődéshez.

(39) A tényekből az tűnik ki, hogy további támogatás nem szükséges, hiszen a Kronoply eldöntötte, hogy tevékenységét azután is folytatja, miután csak a 31,5%-os csekélyebb támogatási intenzitást kapta meg. Ez azt jelenti, hogy a Kronoply gazdasági vállalkozásként jövedelmező, illetve hogy a vállalkozás legalábbis nem szorul további támogatásra. Ebben a szakaszban a Kronoply számára minden támogatás nem várt nyereséget jelentene.

(40) A Bizottság ezért arra következtet, hogy ez esetben a támogatás azért sem egyeztethető össze az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjával, mert nem szükséges a regionális fejlődéshez.

(41) Végül megvizsgáljuk, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében található eltérések alkalmazhatók-e a támogatásra:

• Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében található - magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatással, természeti csapások által okozott károk helyreállításával és Németország felosztásával kapcsolatos - eltérések jelen esetben nem alkalmazhatók.

• A támogatás nem tekinthető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint közös európai érdeket szolgáló projektnek, sem a Németország gazdaságában bekövetkezett komoly zavar elhárítására nyújtott támogatásnak. Ugyanilyen kevéssé szolgál a kultúrának és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítására az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében.

• Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődésének előmozdítása esetében lehetővé teszi a támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Mivel hiányos ösztönző hatása és hiányos szükségessége miatt a támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összeegyeztethetetlennek minősült, ugyanezen okokból kifolyólag nem minősíthető összeegyeztethetőnek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával sem.

6. VÉGKÖVETKEZTETÉS

(42) A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a bejelentett támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás. Mivel a támogatás sem ösztönzőként nem hat, sem nem szükséges, esetében az EK-Szerződés 87. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében található egyetlen eltérés sem alkalmazható. A támogatás ezért jogszerűtlen működési támogatás, amelyet nem szabad odaítélni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3 936 947 EUR összegű állami támogatás, amelyet Németország az N609/2003 bejelentés szerint a Kronoply Kft-nek szándékozik nyújtani, összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

Ezen ok miatt a támogatást nem szabad odaítélni.

2. cikk

Az e határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül Németország tájékoztatja a Bizottságot az annak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.

3. cikk

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2005. szeptember 21-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 258., 2004.10.20., 12. o.

(2) HL C 107., 1998.4.7., 7. o.

(3) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(4) Az OSB lemezes szerkezetű építőanyag, amely három réteg, főként erdei fenyőből készülő ún. "strand"-ból (hosszú faszál) áll. Az OSB-t faszerkezetes épületeknél, és különösen régi épületek rekonstrukciójánál és felújításánál, előre gyártott elemekből való építésnél és a csomagolóiparban használják.

(5) Ez a következő két tételből állt: beruházási támogatás 19,92 millió EUR vissza nem térítendő hozzájárulás formájában, amelyet a (német) közösségi feladat 29. keretterve "a regionális gazdaságszerkezet javítása" (29. Rahmenplan der Gemeinschaftsaufgabe "Verbesserung der regionalen Wirtschaftsstruktur") alapján fizettek ki, valamint egy 15,48 millió EUR értékű beruházási kiegészítés az 1999. évi beruházáskiegészítési törvény (Investitionszulagengesetz) alapján.

(6) HL L 83., 1999.3.27., 1. o., a 2004-es csatlakozási okmánnyal módosítva.

(7) EBHT 2003., II-4857. o.

(8) Lásd a 7. lábjegyzetet, 50. pont.

(9) EBHT 2002., II-347. o., 47. pont

(10) Lásd a 9. lábjegyzetet, 41. pont.

(11) HL C 74., 1998.10.3., 9.o.

(12) EBHT 2000., I-8237. o., 48. pont

(13) EBHT 1980., 2671. o.